Mediterrán diéta fogyókúrázóknak
A II. világháború után a görög kormány segítséget kért a Rockefeller Intézettől, hogy mérje fel országuk helyzetét, többek között a lakosság táplálkozására, egészségügyi és halálozási adataira vonatkozóan is. Különösen az elmaradottnak, felzárkóztatásra ítélt Kréta szigetén vizsgálódtak. Meglepetésre az derült ki, hogy ebben az elmaradt országrészben az emberek életkora igen hosszú, alig fordul elő infarktus és daganatos megbetegedés és táplálkozási szokásaik nagyon egészségesnek tűntek.
Ezt a táplálkozási formát el is nevezetek „mediterrán étrendnek”, mely a Földközi-tenger melletti országokra sokáig jellemző volt. Ennek 5 fő pillére van.
1. Növényi eredetű ételek
Mezőgazdasági növényi eredetű élelmiszerek (kenyér, tészta, rizs, burgonya) bőséges fogyasztása. Ezek közül talán a tészta szorul magyarázatra, hiszen a közvélekedés szerint hizlal. Ezeken a területeken, főleg Itáliában azonban az ún. durum tésztát használják, melynek 15%-os rosttartalma van. Ha 10 dkg ilyen tésztát – melynek energiatartalma 350 kcal – megfőzünk, az háromszorosára duzzad, de ennek a 300 g tésztának a kalóriatartalma közben nem változik meg. Egy ilyen adag tészta egy vacsorára megfelelő, mindössze 350 kcal.
2. Zöldségek, gyümölcsök fogyasztása
A nyersen, frissen, fejenként és évenként fogyasztott legalább 200 kg zöldség és 120 kg gyümölcs egyik jellemzője a mediterrán étrendnek, mely tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, a betegségek ellen hatékony, ún. antioxidánsokkal és növényi rostokkal, fito-komponensekkel, tehát kifejezetten egészségesnek mondható.
3. Halfogyasztás
A klasszikus mediterrán diétában halat naponta, viszont más húst legfeljebb csak hetente fogyasztottak. A rendszeres halfogyasztás bizonyítottan a felére csökkenti a szívinfarktus kockázatát a rendszeres húsfogyasztással szemben. Ugyanakkor a halzsír kedvező összetételét figyelembe véve a legzsírosabb hal is egészségesebb, mint a legsoványabb hús.
4. Olívaolaj fogyasztása
A növényi eredetű olívaolaj igen gazdag, ún. egyszeresen telítetlen zsírsavakban, mely nem emeli a vérzsírok szintjét és nincsen benne koleszterin.
5. Mérsékelt vörösbor-fogyasztás
A feketeszőlő héjában lévő resveratrin nevű anyag ún. antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, mely az érelmeszesedés és a daganatos betegségek ellenszere. Ennek mérsékelt fogyasztása bizonyítottan érvédő hatású. Franciaországban jóval kevesebb szívinfarktus fordul elő, mint a hasonló civilizációjú többi nyugati országban. A borfogyasztás túlzásba vitele azonban májbetegségekhez, májcirrózishoz vezethet.
Mennyire hatásos a mediterrán diéta?
Sajnos az eredeti mediterrán diéta már a mediterrán országokra sem jellemző. A szupermarketek, gyorséttermek, a bővülő élelmiszer-választék, urbanizálódás fokozódásával, az asszonyok munkába állásával ez is lényegesen átalakult. Ugyanakkor orvosi vizsgálatok is bizonyítják egyértelmű előnyeit.
Orvosi vizsgálatok
Egy Lyon-ban végzett vizsgálatban, szívinfarktus után azok a betegek, akik a klasszikus mediterrán diétát tartották, 27 hónap után sokkal egészségesebbek maradtak, mint a hagyományos diétán lévők, és háromszor kevesebb volt köztük az újabb szívinfarktusok, szívkoszorúér-események száma. A vizsgálatot etikai okokból leállították, azért, hogy a hagyományos diétán lévő csoport szükség esetén átválthasson egy ilyen mediterrán étrendre.
Néhány hasonló vizsgálatot figyelembe véve az Európai Unióban a jelenlegi táplálkozási ajánlások a mediterrán étrend felé utalnak. Ez az étrend ugyanakkor – ha mennyiségi korlátozás nincs – elsősorban a magas koleszterinszint, a szívinfarktus, a daganatos betegségek megelőzésére alkalmas és nem annyira az elhízás megelőzésére vagy kezelésére.
Sajnos a mediterrán országokban is elterjedőben van az elhízás. Azt is hozzá kell tenni, hogy a hivatalos, tudományos állásfoglalásokban, a kezelési irányelvekben, különösen a mértékadó Egyesült Államokban egyelőre változatlanul tartja magát az a nézet, hogy legelőnyösebb a főleg növényi eredetű tápanyagokban, bizonyos margarinokban (pl. Flóra), olajokban (pl. olívaolaj) megtalálható többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírsavak vegyes fogyasztása, melyeknek a koleszterinszintre és a védőfaktor HDL-koleszterinszintre egyaránt kedvező hatásuk van.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.