• diagnózis
• hasi katasztrófák

Akut hasi katasztrófák diagnózisa

Anamnézis

A hasi fájdalom hátterének kiderítéséhez a kórelőzmény körültekintő felvétele alapvetően fontos, ennek során az alábbi kérdések tisztázására kell sort keríteni:

Hol érzi a fájdalmat a beteg?

A hasi fájdalom helyének teljesen körülírt megjelölése gyakran nem könnyű, mégis általánosságban elmondható, hogy a funkcionális eredetű fájdalmakkal szemben az organikus hátterű fájdalmak helye jobban körülírható.

A fájdalom beteg által jelölt helye és kisugárzása sok esetben komoly segítséget adhat, például az acut appendicitis jobb alhasi vagy az acut pancreatitis köldökrégiójában, illetve valamivel e fölött jelzett fájdalma. Az acut pancreatitises fájdalom a beteg hátába sugárzik, míg a veseköves görcs deréktájon jelentkezik, de jellegzetesen az ágyék felé sugárzik.

Mikor jelentkezik a fájdalom (kezdet, tartam, gyakoriság)?

Egyes betegségekhez jellegzetes fájdalom-megjelenések tartozhatnak: epekövesség esetén epizodikus fájdalmak lépnek föl étkezés után, míg egy epeúti régióban lévő daganatos megbetegedésnél a fájdalomtartós és lassan progrediáló jellegű. Fontos tisztázni a panaszok jelentkezésének napszakokhoz való viszonyát.

Kapcsolható-e a fájdalom jelentkezése valamihez?

A hasfali folyamatok, sérvek, gerinc eredetű, előre sugárzó fájdalmak testhelyzettel, mozgással mutatnak összefüggést, a mesenteriális ischaemia, epekövesség, pancreatitis esetén az étkezés után 1-2 órával erősödnek a panaszok. Ezzel szemben, a nyombélfekély éhgyomorra kifejezettebb fájdalmát az étkezés csökkentheti.

Kapcsolható-e a panasz valamilyen gyógyszer bevételéhez (NSAID?), érte-e trauma a hasat? Kideríthető-e valamilyen toxikus ártalom? Történt-e egzotikus területen utazás, előfordult-e valamilyen szexuális abúzus? Peritonitis esetén a beteg a legkisebb mozdulattól is fájdalmai fokozódását tapasztalhatja.

Milyen jellegű a fájdalom ?

A fájdalom erőssége akut esetben általában korrelál a betegség súlyosságával, de ebben nagy egyéni különbségek lehetnek, életkor, általános állapot, fájdalom tűrőképesség alapján.

Milyen előzményi betegségeket ismerünk?

Fekélybetegség, epekőbetegség, cukorbetegség, korábbi hasi műtétek, korábbi tápcsatornái vérzések, örökletes betegségek, ismert endokrin és anyagcsere betegségek, májbetegségek, vérzékenység stb.

Milyen nem specifikus kísérő tünetei vannak a betegnek?

Láz, hidegrázás, hányinger, hányás, hasmenés, vérhányás, véres széklet, székrekedés, sárgaság, tachycardia, száraz nyelv, beesett arc (facies hippocratica), székelési szokások változása, jelentős súlyvesztés, haskörfogat növekedés stb. A körültekintő anamnézisfelvétel és a korábbiakban már tárgyalt alapos fizikális vizsgálat után laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó eljárások következhetnek.

Laboratóriumi vizsgálatok

A legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok:

• Vérkép (anémia, hemokoncentráció, akut gyulladást jelző leukocytosis: 16-18 G/L értékek észlelhetők acut appendicitisben, ileusban, eosinophilia parazitózisban stb.).
• Alvadási paraméterek: INR, APTI, esetleg D-dimer, fibrinogén (vérzékenység, DIC irányában).
• C-reaktív protein (gyulladás, szepszis). Elektrolitek, urea, kreatinin (ileus, hányás okozta hypokaliaemia, volumenvesztés, felső tápcsatornái vérzés esetén megemelkedett urea/kreatinin hányados észlelhető).
• Vércukor, máj enzimek, kolinészteráz, bilirubin, amiláz, lipáz (epeúti elzáródás, hepatitis, diabéteszes anyagcserezavar, pancreatitis stb. A magasabb amiláz vékonybél-strangulációt, mesenterialis ischaemiát, illetve rupturált ektópiás terhességet is jelezhet). Vérgázanalízis, laktátszint-ellenőrzés (metabolikus acidózis, diabéteszes ketoacidózis, hypoxia, mesenterialis ischaemia, szepszis stb.).
• Plazma-ammóniaszint (portalis encephalopathia, kóma).
• Terhességi tesztre lehet szükség fiatal nők alhasi fájdalma esetén, menzesz kimaradásakor!
• Vizeletvizsgálat (haematuria vesekőnél stb.).

Képalkotó vizsgálatok

• Hasi UH-vizsgálat, ez a legelső és általában könnyen elérhető vizsgálat, epeúttágulat, kövességek, pancreatitis, megvastagodott falú appendix kimutatására, differenciáldiagnosztikai szempontból is fontos kismedencei eltérések: petefészekciszta, ektópiás terhesség, tuboovarialis tályog stb. kiderítésére. Gyakran előfordul azonban, hogy gázos belek, disztenzió mellett az UH-vizsgálat korlátozott értékű. Zsigeri keringészavar gyanúja esetén mindig célszerű Doppler-vizsgálattal kiegészíteni.
• Natív hasi röntgenfelvétel, állva és fekve, valamint bal oldalfekvésben készülhet, szabad levegő, nívók, gázosság, meszesedések stb. megítélésére. Mechanikus vékonybélileus esetén levegővel és folyadékkal telt, kitágult vékonybélkacsokat látunk, a folyadéknívók lépcsőzetesen helyezkednek el, és a vastagbélben nincs gáz.
• Mellkasröntgen-vizsgálat alsólebeny-pneumoniát, rekesz alatti levegőt, folyadékgyülemet, atelectasiát állapíthat meg.
• Felső és alsó gasztrointesztinális endoszkópia, endoszkópos retrográd kolangiopancreatográfia (ERCP), endoszonográfia (tápcsatornái vérzések felderítése, kezelése, epeúti kövesség, biliaris pancreatitis megoldása stb.)
• A CT a legérzékenyebb hasi képalkotó vizsgálat, főleg a pancreas, retroperitoneum pontosabb megítélésére, hasűri tályogok, nekrózis és térfoglalások kiderítésére
• Az angiográfia mesenteriális érelzáródás gyanúja, okkult vékonybélvérzés esetén jön szóba, noninvazív formája a CT-angiográfia, illetve az MR-angiográfia.
• Bár az EKG nem valódi képalkotó vizsgálat, de elkészítése minden akut beteg esetén fontos, hiszen hátsófali infarktus, pericarditis, ritmuszavart kisérő ischaemia is okozhat felső hasi fájdalmat!
• Egyéb képalkotó eljárások, így a belek kontrasztanyagos vizsgálata, iv. pyelographia, epeúti izotópvizsgálat (HIDA) stb.

A további teendők: sebészeti konzílium, a gyomor vagy az alsó béltraktus dekompressziója, nazogasztrikus szonda óvatos szélcsőalkalmazással, intenzív monitorozás, vénák biztosítása, központi oxigén és leszívási lehetőségek.

Sebészi konzílium

A diagnosztikus vizsgálatok magától értetődő része a sebészi konzílium, amelynek során megfogalmazzák a sebészi beavatkozást indokló műtéti indikációt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.