Angiodysplasia tünetei, kezelése
Az angiodysplasia a gasztrointesztinális traktus egyik leggyakoribb érelváltozása, amely sokáig tünetmentes maradhat, de bármikor lehet idült vagy masszív vérzés forrása.
Kulcsfontosságú megállapítások
- Az angiodysplasia endoszkóppal jól látható, felületes érgomolyag.
- A colon jobb oldalában a leggyakoribb.
- Elsősorban okkult, csak ritkán masszív vérzés forrása.
- Vérzése elsőként endoszkópos, szükség esetén operatív ellátást igényel.
Definíció és klasszifikáció
Ma már angiodysplasia alatt a különböző (vascularis ectasia, arteriovenosus maiformáció, haemangioma, teleangiectasia) névvel ismertetett és változó patomechanizmussal létrejött elváltozások összességét értjük. Megjelenhet, mint vaszkuláris tumor (pl. benignus haemangioma vagy malignus Kaposi-sarcoma), társulhat congenitalis anomáliával (Ehler-Danlos-szindróma, Osler-Weber-Rendu-szindróma), előfordulhat sporadikusan (egyedül vagy többszörösen) és besugárzást követően. Osztályozása endoszkópos szempontból a megjelenés lokalizációja, mérete és száma szerint történik.
Epidemiológia
Angiodysplasiával a leggyakrabban időskorban találkozunk, ritka a veleszületett vagy az öröklött forma. Kolonoszkópos vizsgálat kapcsán az 50 év felettiek mintegy 1-10%-ában véletlen leletként kerülnek leírásra, többszörös előfordulásuk nem ritka. A colon angiodysplasiája gyakran társul az aorta billentyű stenosisával. Predilekciós helyük a coecum valamint a colonascendens, gyakoriságban ezt a terminális ileum, jejunum, majd a tápcsatorna egyéb területe (gyomor, duodenum) követi.
Patogenezis
Az időskorban gyakoribb megjelenés okáról keveset tudunk. Az érintett erek és kapillárisok ectasiásak, felületesek, faluk vékony, az érgomolyag endoszkóppal könnyen észrevehető. Kialakulásukra elsőként a submucosus vénás okklúzió lehetőségét vetik fel. Szilikoninjekciós készítmények dilatált, kanyargós submucosus vénás plexust igazolnak, amelyek arteriovenosus összeköttetéseket, fisztulákat tartalmazhatnak.
Klinikai tünetek
Az angiodysplasia klinikailag lehet tünetmentes, illetve okkult vagy masszív vérzés forrása. A vérzés általában okkult vérvesztést és következményes anaemiát jelent. A vastagbél a leggyakoribb lokalizáció, ezen belül a colon jobb oldala (kb. 50%), majd a sigma (kb. 20%) és egyéb colorectalis terület következik. Az akut masszív alsó gasztrointesztinális vérzések második leggyakoribb forrása (a diverticulosist követően). A vérzés rizikóját emeli a többszörös lézió, az antikoaguláns terápia, a tromboci-tadiszfunkció jelenléte, veseelégtelenség és a már korábban előfordult angiodysplasiás vérzés.
- Rohamokban jelentkező fejfájások
- Hirtelen látászavar tünetei
- A libidó csökkenése és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Diagnózis
Az angiodysplaisa észlelése és leírása az endoszkópos, elsőként a kolonoszkópos vizsgáló feladata. A lapos vagy a nyálkahártyából enyhén előemelkedő érgomolyag, vörös folt vagy a jellegtelen, felszínes ér formáció könnyen felismerhető. Mivel az elváltozás a felső traktusban is megjelenhet, illetve multiplex természetű, kérdéses esetekben (ismeretlen eredetű vérzés!) az egész gasztrointesztinális traktus endoszkópos vizsgálatára (gasztroduodenoszkópia, enteroszkópia, vékonybélkapszula-endoszkópia) szükség lehet. A szelektív angiográfia és az intraoperatív endoszkópos vizsgálat diagnosztikus célból csak ritkán indokolt.
Terápia
A véletlen mellékleletként előkerült elváltozással nincs teendő. Ha okkult vérvesztés kivizsgálása során találunk nem vérző angiodysplasiát, a további potenciális vérzésforrások (polypus, tumor, oesophagitis, hiatus hernia, fekélybetegség) kizárása indokolt. Az aktívan vérző angiodysplasia endoszkópos vérzéscsillapításra szorul. Idős korban azonban megkérdőjelezhető a vérzésben betöltött egyedüli szerepe, hiszen előfordulása más kórképekkel (diverticulosis, polypus, tumor) együtt gyakori.
A leghatékonyabb endoszkópos haemostasisra nincs adat, mégis a bevethető módszerek közül elsőként az argonlézer alkalmazása javasolt. A további alternatívák (szkleroterápia, klipp, elektrokoaguláció) a vizsgálótól és a rendelkezésre álló eszközöktől függenek. Az endoszkópos ellátás hatékonyságát a kevesebb újravérzés és a követés során csökkenő transzfúziós igény igazolni látszik.
Hormonális és sebészi kezelés
A hormonális kezelés (ösztrogén, octreotid) hatékonysága az újravérzés megelőzésében kérdéses. Szelektív angiográfia kizárólag az aktív vérzés esetén képes lokalizálni a vérzés helyét. Ezt követően vazopresszin infúzióval vagy embolizációval képes befolyásolni és megállítani a vérzést. A nagy transzfúziós igénnyel vagy a keringés megingásával járó vérzések a gasztroenterológus és a sebész együttes észlelését igénylik. A sebészi reszekció a meghatározott helyen lévő vérzésforrás ellátásának definitív módszere, de egyéb forrásból újravérzés később bármikor megjelenhet.
Hatékony diagnosztikus és terápiás módszer az ismeretlen vérzésforrás azonosítására az intraoperatív endoszkópos vizsgálat és az ezt követő reszekció. A diagnosztikus erőfeszítések ellenére még mindig ismeretlen eredetű colorectalis vérzésforrás nagy valószínűséggel a jobb colonfélben lévő angiodysplasiából ered, ezért utolsó lehetőségként a jobb oldali hemicolectomia lehetősége merül fel.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.