• gyomorcarcinoma
• kezelések
• műtét

Gyomorcarcinoma eltávolítása után: követési stratégia, gondozás

A gyomorcarcinoma eltávolítását követően az első két év­ben 3 havonta fizikális vizsgálat, kis- és nagylaboratóriu­mi vizsgálatokra, valamint tumormarkerekre (CEA, CA 72-4) vérvétel javasolt. 6 havonta ezeken kívül szükséges endoszkópia, mellkasröntgen, hasi CT elvégzése, ezt kö­vetően pedig évente. Lokális recidiva esetén EUH-vizsgálat és restaging végzendő.

B12-vitaminbevitele

Gondoskodni kell parenterális B12-vitamin rendszeres beviteléről, szükség esetén vas-, folsavpótlásról is. Subtotalis gastrectomia esetén a H. pylori státus ellenőrizése és pozitív esetben eradikáció ja­vasolt, mert a perzisztáló fertőzés növeli az újabb daganat kialakulásának a gyakoriságát.

Prognózis

A gyomorcarcinoma prognózisa rossz, amiért a késői diagnózis a felelős. Az onkológiai kezelés eredményei ellenére a kuratív sebészi reszekció jelenti az egyedüli esélyt a túlélésre. A nyugati országokban a bete­gek 80%-a a diagnózis idején már inoperábilis, szemben Japánnal, ahol a gyomorcarcinoma 54%-a korai típusú, amelynek túlélése csaknem 100%. Az átlagos 5 éves túl­élés a nyugati országokban 20%, Japánban 50%.

Prevenció

A prevenció jelenti jelenleg a legígéretesebb eszközt a gyomorcarcinoma mortalitásának csökkentésében. Primer prevenció a gyomorcarcinoma kialakulásában sze­repet játszó faktorok befolyásolását jelenti, szekunder prevenció pedig a korai gyomordaganat vagy a praemalignus állapotok felderítését és kezelését foglalja magába.

Primer prevencióban igazolt az étrend szerepe

Összes­ségében a gyomorrákok kb. kétharmada-háromnegyede megelőzhető sószegény, zöldség-gyümölcsben gazdag diétával, fokozott C-vitamin-bevitellel és a dohányzás mellőzésével. Ezek az étrendi-életmódbeli változtatások könnyen megvalósítható, alacsony költségigényű, ha­tásos módszerei a gyomorcarcinoma megelőzésének. A gyomorcarcinoma incidenciájának az elmúlt 50 évben megfigyelhető csökkenése jelentős részben a fenti válto­zásoknak köszönhető.

A higiénia és a közegészségügyi viszonyok javítása a legeredményesebb módszer a H. pylori prevalencia csök­kentésében. A logikus feltételezést, hogy H. pylori fer­tőzött egyének eradikációs kezelése hatásos módszere a gyomorcarcinoma megelőzésének, a klinikai tanulmá­nyok csak részben támogatják. Ennek egyik oka a randomizált vizsgálatok megszervezésének nehézségei: a fertő­zött egyének a randomizáció során a placebocsoportba kerülhetnek, ami etikai kérdéseket vet fel, hiszen a H. pylori definitív karcinogén kórokozó. Másrészt a vizsgá­lat során a szükséges követési idő tervezhetetlenül hosszú lenne.

Az eradikáció hatása a praemalignus léziókra el­lentmondásos, de úgy tűnik, hogy az esetek egy részében a gyomoratrophia és kisebb mértékben az intestinalis metaplasia regresszióját eredményezi. Korai gyomorcar­cinoma endoszkópos reszekciója után alkalmazott eradi­káció csökkentette a recidíva gyakoriságát.

A legnagyobb randomizált, kontrollált vizsgálat­ban a 7,5 éves követés során az eradikációs terápia nem csökkentette a gyomorcarcinoma incidenciáját a kezelt csoportban a placebóhoz képest. Azonban abban a be­tegcsoportban, akiknél a beválasztás idején nem volt kimutatható praemalignus elváltozás a gyomorban, az eradikáció csökkentette a gyomorcarcinoma gyakorisá­gát.

A gyomorcarcinoma rizikófaktorai

• Helicobacter pylori infekció
• Krónikus atrophiás gastritis
• Intestinalis metaplasia
• Adenoma
• Dysplasia
• Anaemia perniciosa
• Megelőző gyomormértétek
• Gyomorfekély
• Gyomorrák eltávolítás utáni állapot
• Elsőfokú rokon gyomorrákja

Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy nagy rizikójú egyénekben a korai eradikációs terápia a gyomorcarcinoma kialakulását kivédheti vagy késlelteti. További bizonyító erejű, nagy betegszámú, placebokontrollált, prospektiv vizsgálatok szükségesek. A Maastricht III. Consensus Report állásfoglalása szerint a gyomorcarcinoma megelőzése szempontjából a H. pylori eradikáció optimális ideje a praemalignus elváltozások (atrophia, intestinalis metaplasia) kifejlődése előtt van. A H. pylori szűrése és kezelése jelenleg a gyomorcarcinoma szempontjából magas rizikójú egyének esetén javallt.

Az antibiotikus kezelés költsége, mellékhatásai, az ala­csony compliance, az antibiotikum rezisztens H. pylori törzsek elterjedése mind nehezíti az eradikációs kezelés alkalmazását. Vannak adatok, mely szerint az eradikációs kezelés fokozhatja a GERD, a nyelőcső- és a proximális gyomorcarcinoma rizikóját. A jövőbeni esetleges sikeres vakcináció tovább csökkentheti a gyomorcarcinoma elő­fordulását.

A COX-2 enzim gyomorcarcinomában 70%-ban, de praemalignus elváltozásokban (intestinalis metaplasia, dysplasia) is fokozottan expresszált. Aszpirin rendszeres használata a COX-2 gátlása révén a disztális típusú gyo­morcarcinoma rizikóját 50%-al csökkenti.

Szekunder prevenció

A gyomorcarcinoma korai stádi­umban való felismerése alapvető fontosságú a prognózis javítása szempontjából. Mivel a korai gyomorcarcinoma tüneteket rendszerint még nem okoz, felismerése szű­rővizsgálattal lehetséges. Japánban, ahol legmagasabb a gyomorcarcinoma prevalenciája, 1957 óta végeznek tö­meges szűrővizsgálatot a 40 év feletti lakosság körében. FotofTuorográfiát (kettős kontrasztos gyomor röntgen­vizsgálat) használnak, gyanús elváltozások esetén gasztroszkópiát végeznek.

A szűrővizsgálatok eredménye­képpen a korai carcinoma aránya az összes gyomorrák 54%-ára emelkedett (nyugati országokban ez a 14 évvel ezelőtti 5%-ról 20%-ra nőtt), a gyomorcarcinoma morta­litása pedig 50%-al csökkent. A 60-as évek óta a gyomor­carcinoma mortalitása a nyugati országokban nem válto­zott, az 5 éves túlélés mindössze 20%-os, ezzel szemben Japánban azóta 50% fölé emelkedett.

A nyugati országokban a gyomorcarcinoma prevalenciája lényegesen alacsonyabb, így a tünetmentes átlagpopulációt célzó szűrővizsgálat hatékonysága kicsi, költség­haszon aránya igen magas. A gyomorrák szempontjából fokozott rizikójú betegek endoszkópos szűrővizsgálata javasolt, mely lehetővé teszi a gyomorcarcinoma korai stádiumban történő felismerését, és a prognózis javulását.

Az egészségügyi ismeretek, az egészségtudatosság fej­lődése eredményezheti azt, hogy a betegek már a kezdeti tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulnak, nemcsak hónapokkal később, amikor a betegség már inkurábilis.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.