• csecsemő
• kezelések
• középfülgyulladás
• tünetek

Középfülgyulladás tünetei csecsemőknél, kezelése

A középfül fertőzéses eredetű, heveny gyulladásos betegsége, amelyet fülfájás, valamint láz, elesettség, rossz közérzet kísérhet. Jellemzően néhány napos felső légúti fertőzés, nátha, orrdugulás előzi meg. Sokszor néhány nappal a fogzás kezdete után alakul ki. Bármely életkorban, de leggyakrabban kisgyermek- és gyermek­korban fordulhat elő.

Csecsemőket mennyire érinti?

Csecsemőknél ritkán találkozunk vele, ilyenkor szinte mindig a nem megfelelő táplálás és ismétlődő hányás, bukás áll a háttérben. Jelentőségét gyakori előfordulása és ritka, de akár életveszélyes szövődményei adják. Több formája, például heveny vagy idült, il­letve savós és gennyes is ismert. Egészséges egyénekben, ép dob­hártya mögött a dobüreg steril, nincsenek benne kórokozók.

Vérárammal történő szóródás skarlát, kanyaró és vérmérgezés esetén fordulhat elő. Tartósan lyukas dobhártyán vagy sérülésen keresztül is juthatnak kórokozók a dobüregbe, például a fürdővízzel. A gyulladás súlyos esetben a fül mögötti, kiterjedt csontos üreg­rendszert (csecsnyúlvány) is érintheti. Az esetek kb. 30%-ában vírusok okozzák.

A baktériumok közül felnőttekben Streptococcusok a leggyakoribb kórokozók, gyermekekben Streptococcus pneumoniae (40%), Haemophilus influenzae (30%) és Moraxella catarrhalis (15%), ritkábban más baktériumok is okozhatják. A védőoltások megvédhetnek a súlyos szövődményeket okozó Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus fertőzésektől.

• A középfülgyulladás tünetei: az első 1-2 napban erős, pulzáló fül­fájás, mely éjjel általában rosszabb, mint nappal, halláscsökkenés, a fülkagyló környékének és a fül mögötti területnek a nyomásérzé­kenysége, magas láz, elesettség, étvágytalanság. Gyakran megfi­gyelhetjük, hogy a gyermek fájdalmasan a füle felé kapkod, ennek azonban számos más oka is lehet. Nem mindig jár lázzal. A 3.-tól 8. napig a középfülben összegyűlő gennyes váladék átszakíthatja a dobhártyát, ezt a fájdalom és a láz csökkenése köve­ti, de repesztett dobhártyaseb maradhat utána. Megfelelő és időben alkalmazott kezelés, szükség esetén fülfelszúrás mellett ez ritkán következik be. A teljes gyógyulás, azaz a fülfolyás megszűnése, a dobhártya sebének bezáródása és a hallás rendeződése akár 2-4 hétig is eltarthat.
• Vizsgálatok: fülészeti vizsgálattal a dobhártya vérbő, vastag, fénytelen, rugalmatlan. Ritkán hólyagok láthatóak a felszínén, melyek hátterében influenza vírust, Mycoplasma pneumoniae fertőzést gyanítunk. Mikroszkópos vizsgálat a pontos diagnózis felállításához szük­séges, a repesztett sebek vagy a dobhártya sebei, nyílásai csak így ítélhetőek meg pontosan és a dobüregi váladékot is csak így távolít­suk el!
• A heveny középfülgyulladás kezelése: a baktériumok által oko­zott, gennyes formákban megfelelő ideig tartó antibiotikus kezelés javasolt, ami a tünetek megszűnését követő 7. napig tart legalább. Háziorvos és szakorvos is kezelheti a típusos eseteket. Az antibio­tikumok választásánál sok szempontot kell mérlegelnie az orvos­nak, különösen a gyógyszereknek ellenálló baktériumok terjedése miatt. Abban az esetben, ha a dobhártya kilyukad vagy felszúrjuk, és váladékmintát nyerhetünk, javasolt a tenyésztés, majd az eredmé­nyek alapján célzott antibiotikus kezelés.
• Egyéb, kiegészítő kezelés: a kezelés fontos részét képezik a lo­hasztó orrcseppek, melyek az orrlégzés javítását és a fülkürt szájadék nyálkahártyájának lohasztásával annak működését segítik. A steril tengervizes orröblítés, valamint az orrváladék eltávolí­tása, orrporszívózás is nagyon hatékony kiegészítést jelenthet. A fülkürtműködés helyreállítása a gyógyulás fontos feltétele. A fül melegen tartása segítheti a gyógyulást, de lázas gyermeket ne me­legítsünk, és az égési sérülések elkerülésére is kiemelt figyelmet fordítsunk! Lyukas dobhártya lehetősége esetén (például, ha a gyermek füléből váladék folyik) víz ne érje a fület! A gyulladáscsökkentő- fájdalomcsillapító gyógyszerek segítik a gyógyulást. Homeopátiás kezelés a gyermekek egy részénél szin­tén eredményes lehet, csakúgy, mint az immunrendszert serkentő gyógyszerek alkalmazása.
• Fülfelszúrás- (paracentézis), a dobhártya bemetszésé: sok szülőben ellenérzéseket vált ki, és hevesen tiltakoznak ellene, ha a szakorvos felveti a lehetőséget. A beavatkozás célja a dob­hártya mögött felgyűlt folyadék eltávolítása és a koponya felé ter­jedés lehetőségének megakadályozása. Ma már kevesebbszer al­kalmazzuk, de életet menthet, és jelentősen csökkentheti a súlyos szövődmények kockázatát, ezért az orvossal egyeztessünk minden esetben. Az idült savós középfülgyulladásban szintén a leghatékonyabb megoldást jelenti. A beavatkozást helyi érzéstelenítésben és altatás­ban is elvégezhetjük egy erre a célra kifejlesztett lándzsaszerű esz­közzel a dobhártya meghatározott területén. Az esetek túl-nyomó többségében gyorsabban és hatékonyabban gyógyulnak az így kezelt középfülgyulladások.
• Utókezelés: az arc- és homloküregrendszer, valamint az orrga­rat állapotának ellenőrzése és az élettani viszonyok helyreállítása nélkülözhetetlen.

A pangó orrváladék ismételt fülbetegségekhez vezethet, ezért mindig gondoskodjunk az eltávolításáról. A fülkürtműködés mielőbbi rendezése fontos feladat. Ha az orrmandula tartósan meg­nagyobbodik és akadályozza a melléküregek és a fülkürt működését, eltávolítása javasolt. Többször visszatérő heveny középfülgyulladás esetén masszív antibiotikus kezelés, ennek sikertelensége esetén az orrmandula eltávolítása és szükség esetén szellőztető csövecske beültetése javasolt a dobhártyába.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.