• bárányhimlő
• kezelések

A bárányhimlőt hogyan kezeljük?

Bőrkiütéssel járó, tipikus gyermekbeteg­ség. Nagyon erősen fertőz, leginkább az 5-10 éves korú gyermekeket érinti. A hat hónaposnál fiatalabb babák az anyaméh­ből átjutott antitestek miatt részleges és időleges védettséget élveznek.

Azt a nyilvánvaló tényt, hogy a bárányhimlő fertőző beteg­ség, talán valóban mindenki tudja, mégis számtalanszor tesznek fel nekem a szülők arra vonatkozó kérdést, hogy ki mehetnek-e játszani, szaladgálni, fára mászni, biciklizni, sétálni, homokozni bárányhimlős gyerekek, mert „egyébként jól vannak”, „amikor ép­pen nincs lázuk”, mert „úgysem lehet őket ágyban tartani”, mert „el kell őket vinni a nagyihoz”, stb. Feltételezem, hogy azt hallják tőlünk, gyermekorvosoktól, hogy szobafogság ajánlott, amíg a betegség tart – de ebben az elkülönítés és nem a szoba a lényeg, ezt értik meg nehezen.

Okai

A Herpes vírus családjába tartozó Varicella zoster vírus okozza. A betegség a lappangás 1 napig tartó időszakában levegő útján terjed, de még a hólyagokban lévő folyadék is fertőz.

Tünetek

Általános rossz közérzettel és lázzal kezdődik, ami akár 39-40°C-ra is felkúszhat. Ez néhány órától néhány napig is tarthat. Majd megjelennek a bőrkiüté­sek, amik viszketnek. A hajas fejbőrön és az arcon jelennek meg először, később leszállnak az egész testre. Eleinte kis piros duzzanatok, amik később – 12 óra elteltével – sárga savóval telt hólyagok lesz­nek, gennyesednek, végül pikkelyesekké válnak. Több hullámban jelennek meg, az új hólyagok még éppen kifejlődnek, amikor a ré­gebbiek már leszáradnak. A betegség legfeljebb 4-5 napig tart, ilyenkor az egész testet bebo­rítják a kiütések.

A gyermek már nem fertőz az első kiütés megjelenése után 10 nappal, a pikkelyek viszont jóval tovább megmaradnak.

Szobafogság?

Az derül ki, hogy sok szülő számára az sem egyértelmű, hogy a nagyszülők vigyázzanak, vagy ne vigyázzanak a bárányhimlős kicsikre. A kulcskérdés itt az, hogy övsömört (zostert) senki nem kaphat bárányhimlőstől, fordítva inkább, mivel a zoster éppen azo­kat fogja utolérni, akik soha, vagy csak nagyon messziről és ritkán találkoznak bárányhimlős gyerekkel – feltéve, hogy gyermekkoruk­ban voltak bárányhimlősek.

A nagyszülők döntő többsége már nem fogékony bárányhimlőre – vitás esetben ez egyébként tesztelhető is vérmintából, ha fontos – ezért esetükben kifejezetten előnyös a bárányhimlős unoka felügyelete, mintegy „emlékeztető oltás­sal felérő” hatású az övsömör elkerülésére. Vannak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból származó, tapasztalatok arra vonat­kozóan is már, hogy bárányhimlő elleni védőoltást lehet adni bárki­nek, így időseknek is, ami, amennyiben mégis fogékonyak voltak, az immunitás kialakítását segíti, ha pedig volt, már gyengülő im­munitásuk, akkor azt megerősíti.

Különösen várandós anyák kérdezik gyakran aggódva, hogy ki is fertőz valójában

Nem közismert ugyanis, hogy az fertőz, aki beteg, illetve az, aki esetleg 24-48 órával van az első hólyag megjelenése előtt, vagyis a lappangási idő legvégén. Fertőzhet tehát az, aki már beteg, de még nem tudja, de csak addig, amíg vannak hólyagjai, a pörkös stádium már nem jelent fertőzésveszélyt. Ugyanakkor nincs tünetmentes bárányhimlő – aki nem beteg, nem fertőz, nem is „vi­heti haza” a fertőzést, különösen nem, ha ő már védettnek tartható, mert vagy oltást kapott, vagy a betegséget állta ki.

A zoster fertőz, de sokkal kevésbé (negyed annyira, mint a bárányhimlő, statisztikai adatok alapján). A zosteres beteget ápolók, akik tehát a beteg em­ber hólyagjaival közvetlen kapcsolatba kerülnek, kaphatnak eset­leg bárányhimlőt ilyen úton.

Még mindig vannak, akik szívesen elvinnék a bárányhimlős játszótárshoz az egészséges gyereküket, hogy „mihamarabb túl le­hessen ezen is”. Nem szerencsés dolog ezt támogatni! Soha, senki nem tudhatja, melyik gyermeknek lesz – kórházban, akár intenzív osztályon vírusellenes kezeléssel is alig-alig befolyásolható – pl. idegrendszeri szövődménye, súlyos, életveszélyes bőrfertőzése a bárányhimlő kapcsán.

Gyors gyógyulás

A memóriánk – irodalmi tapasztalatok szerint – abban meg­bízható, ha úgy tudjuk voltunk bárányhimlősek, ám kevésbé az az ellenkező esetben: négy, magát fogékonynak tartót tesztelve kiderül, közülük háromnak mégis lehetett – feledésbe merült, vagy igen enyhe lefolyású – fertőzése. Itt is van tévhit: általában úgy gondolják, hogy az enyhe fertőzés nem hagy immunitást, a súlyos igen, holott a valóságban éppen fordítva van.

Az tudja megúszni a betegséget kevés hólyaggal és gyors gyógyulással, aki igen jól meg tud küzdeni ezzel a vírussal és következményesen nekik lesz erős a védettsége is. Az a képességünk egyébként, hogy legyűrjük a bárányhimlőt, genetikai tulajdonságaink egyike, kié sikeresebb, kié kevésbé – a baj csak az, hogy ezt előre nem lehet tudni.

Miközben számos fórumon és alkalommal esett szó a bárányhimlős bőr helyes kezeléséről, szinte kiirthatatlannak látszik a „zinkrázó” és a fürdés tiltása… Mindannyiunk felelőssége, hogy unalomig ismételjük a bárányhimlős gyermekekre vigyázóknak: csak a komplikációkat segítik elő, ha nem követik, amit a józan ész is diktálna: a sérült, hólyagos bőr is tisztán tartva gyógyul leghamarabb.

Serdülők bárányhimlője

Van mit tenni a serdülők bárányhimlője helyi kezelése terén is. Kérdezték már tőlem, hogy lehet-e solariumba (?!) menni, amikor valaki bárányhimlős, hogy hamarabb vége legyen, vagy érdemes-e és, ha igen, milyen hámlasztó krémmel kell bekenni. Ez a korosz­tály esik talán leginkább kétségbe a még típusos esetben is pár hé­ten át elég csúnya bőrhegek láttán – pedig ez a folyamat minden külső beavatkozás nélkül is igen jó gyógyhajlamot mutat.

Diagnózis

A kiütések összetéveszthetetlenek, hullámokban való megjelenésük és a viszketés tipikus. A gyermeket el kell különíteni, hogy ne fertőzzön meg máso­kat. A betegség többnyire jóindulatú, és nagyon ritkák a szövődmények.

Terápia

A kezelés tüneti: lázcsillapító és időnként a viszketésre adható antihisztamin. Súlyosabb esetekben adható antivirális szer: a Herpes elleni aciclovir. A gennyes, kiterjedt kiütésekre helyileg fertőtlenítő adható.

Így segíthetünk gyermekünknek:

• Kovasavgél: patikákban, bioboltokban vagy drogériákban kapható ez a gél, mellyel az erős viszketés csillapítható. Óvatosan, pöttyökben vigyük fel a gélt az érintett bőrfelszínre.
• Égő, viszkető hólyagok jelentkeznek, a bőr kivörösödik: a viszke­tés elviselhetetlenné válik, a gyermek nyugtalan, nem tud elaludni. Meleg hatására enyhülnek a panaszok: Professional Medical (mér­ges szömörce), 2-6 óránként.
• A hólyagok alatti bőrfelület duzzadt és vörös: A fájdalom inkább szúró jellegű; hideg hatására enyhülnek a panaszok: Professional Medical (mézelő méh), 2-6 óránként.
• Ágymelegben a viszketés elviselhetetlen, véresre vakarja magát a gyermek: Professional Medical (kén), egyszer.
• Ecetes vizes lemosás: a hűtő hatású lemosás enyhíti a viszketési in­gert. Az ecetes vizet 1:3 arányú hígításban (1 rész gyümölcsecet, 3 rész víz) alkalmazzuk. A víz hőmérséklete ne legyen magasabb 26°C-nál.

Megelőzés

A bárányhimlő elleni vé­dőoltást érdemes a gyermek közösségbe kerülése előtt kérni a házi gyermekorvostól.

Homeopátia használható: a Rhus toxicodendron 5CH a viszketés enyhítésére és a hegesedés felgyorsítására, a Mezereum 5CH, ha a hólyagok nagyok és elfertőződtek. A bodzafélék családjába tartozó ostorménfa.

ZIKA és más vírusok (VZV, bárányhimlő) veszélyei terhesség alatt

A terhesek VZV fertőződése szerencsére ritka, mert a szülőképes korú nők nagy része rendelkezik már védettséggel. Irodalmi adatok szerint 10000 terhességre 5-7 VZV-fertőzés jut, de magas magzati kockázata miatt ér­demes róla szót ejteni. Nagyon korai (8. hét előtti) terhesség esetén be­következő anyai fertőződésnek rendszerint vetélés a következménye, az ezt követő időszakban viszont magas a magzati fejlődési rendellenesség kockázata (veleszületett varicella tünetegyüttes).

Milyen veszélyekkel járhat egy ilyen fertőzés?

Ha az anya a terhesség vé­gén fertőződik, a magzatnál típusos varicella (bárányhimlő) betegség következhet be. Magzati fertőződés esetén rövidebb a lappangási idő, mint a későbbi életkorokban, de ahhoz, hogy anyai ellenanyag képződjön, és az át is jusson a lepényen keresztül a magzatba, idő kell, ezért a szülés előtti 5 napon belüli anyai megbetegedés esetén ellenanyag hiányában a magzat megbetegedése rossz prognózisú.

Milyen tünetekre kell odafigyelnünk?

A veleszületett varicella tünetegyüttest agyvelő-, gerincvelő-gyulladás, izomsorva­dás, következményes végtag-deformitások jellemzik. A bőrön láthatóak a hegek, gyakoriak a szemelváltozások, melyek vaksággal járnak. A vírus valamennyi szerv­ben (tüdő, máj, lép, vese stb.) gyulladást, sejtelhalást okozhat.

Milyen hatással lehet ez a magzatra?

Terhesség alatt a vírus az anya szervezetéből a magzatba juthat. A CMV-fertőzés az egyik leggyakoribb veleszületett vírusfertőzés, mely az újszülöttek kb. 1%-át érinti. Tudni kell, hogy a fertőzött újszülöttek mintegy 10%-ában súlyos tünetek, első­sorban az idegrendszert érintő elváltozások jelentkeznek.

Minél koraibb időszakban következik be a fertőzés, annál súlyosabbak a klinikai tünetek a magzat vonatkozásában. A klinikai kép rendkívül sokszínű, idegrendszeri gyulladás, meszesedés, növekedési visszamaradottság jelentkezhet, illetve belső szervi gyulladások, amelyek érinthetik a májat, szemet, a vérképző rendszert. CMV-fertőzés a szülés alatt is bekövetkezhet, de a vírus anyatejjel is átjuthat a magzatba.

Hogyan előzhetjük meg a vírusfertőzéseket?

A betegség súlyos magzati kockázata miatt a terhesnek kerülnie kell a VZV beteg­gel való kontaktust. Ha ez mégis előfordul, forduljon kezelőorvosához, hogy gyors diagnosztikus módszerekkel az anya védettsége vagy a friss fertőzés megállapításra kerüljön, melynek alapján a terhesség sorsáról, illetve az anya és az újszülött keze­léséről döntenek.

CMV (citomegalovírus)-fertőzések

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.