• anorexia
• étvágytalanság

Étvágytalanság – Milyen a rosszevő gyermek?

Az evési és étvágyzavarok a gyermekkorban igen gyakoriak. Egészséges gyermekben a jóllakottság és éhség érzése szabály­szerűen váltakozik, melyet elsősorban a gyomor teltségének a foka szabályozza. A teli gyomor mintegy 3-5 óra alatt ürül ki.

Okok

Étvágytalanság oka lehet számos akut vagy krónikus emésztő rendszeri, vagy egyéb szervet érintő betegség, de sok esetben nem találunk a hátterében kiváltó okot. Ha az étvágytalanság tartós, és az orvosi vizsgálat nem mutat ki betegséget, az evés és az étvágy nehézségei nevelési problémának minősülnek. Ha egy kisgyermek nem akar enni, annak oka rendszerint a szülőkben keresendő.

Már a csecsemőnek is az utolsó cseppig ki kell innia a cumisüveget, és a kisded vagy kisiskolás gyermeknek is el kell pusztítania azt a mennyiséget, amennyit a mama előírt. Kisgyermekekben még gya­koribb panasz lehet, hogy az addig jól evő gyermek egyre keveseb­bet eszik, pedig a szülők a sokat mozgó gyermektől inkább egyre nagyobb étvágyat várnának el. A baj oka többek között az, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy a csecsemőkor vége felé a tápa­nyagszükséglet csökken, ami nem csoda, hiszen az addigi gyors súlyfejlődés jelentősen lelassul.

Milyen is a rosszevő gyermek?

Legtöbbször elsőszülött vagy egyedüli gyermek, aki az egész család figyelmének a központjában áll. Nagyon sok esetben kiderül, hogy a gyermek nincs szabályos időközönkénti evéshez szoktatva, az étkezések közti időben állandóan eszeget valamit, (ropit, kek­szet) hiszen „már az előző étkezéskor is alig evett szegény”. Az ilyen gyereket egyszerűen nem engedik megéhezni, s így ül le az asztalhoz az étkezésekhez, amikor elvárnák tőle, hogy jó étvággyal megegyen mindent, amit elé tesznek.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a kisgyermek megfelelő tejbe­vitel nélkül nem fejlődik rendesen. Ha az étkezések közti időben bőven itatják a gyermeket tejjel, a gyermek gyomra állandóan tele lesz, így nem is várható, hogy a rákövetkező étkezés alkalmával éhesen rávesse magát az ételre.

Néha egészen furcsa módszereket találnak ki a szülők. A gyere­ket a tévé elé ültetik, bohóckodnak neki arra várva, hogy egy óvat­lan pillanatban a teli kanalat a gyerek eltátott szájába dughassák. Még rosszabb a helyzet, amikor a gyermek evése a család központi kérdésévé válik.

Az étvágytalanság betegség okozta tünet is lehet

Az étvágytalanság számos betegség tünete, gyakran első jele lehet. Bakteriális fertőzések, lázas betegségek, gyomor-bél huru­tok, fertőzések szinte kivétel nélkül étvágytalansággal járnak, ez esetekben az alapbetegség gyógyulásával az étvágytalanság is megszűnik. A következményes fogyás ezekben az esetekben nem jelentős és a betegség gyógyulása után a megnövekedett táplálék­felvétel pótolja a súlyveszteséget.

Krónikus étvágytalanság jellemző bizonyos krónikus bélbeteg­ségekben, felszívódási zavarokban, krónikus bélgyulladásban, bél-férgességben, valamint egyéb szerv, szervrendszer – mint például a máj, vese – krónikus folyamataiban, valamint daganatos, rossz­indulatú betegségekben. Ilyenkor a fogyás jelentős mértékű és ne­hezen megállítható. Az étvágytalanság idegrendszeri eredete sem ritka. Súlyosabb esetben rejtett depresszió tünete is lehet.

Különleges fajta étvágytalanság az anorexia nervosa

A beteg­ség serdülőkorban jelentkezik, szinte kizárólag lányoknál. A táp­lálkozás majdnem teljes elutasításával, nagymértékű fogyással, a kövérségtől való kifejezett félelemmel, undorodással jellemezhető ez a súlyos étkezési zavar. A táplálkozást a betegek nem tekintik bi­ológiai szükségletnek, testméreteiket túlbecsülik, testüket torznak, idegennek élik meg.

A következmények igen súlyosak: a kilók el­vesztésével párhuzamosan a hormonrendszer működési zavarának egyik tüneteként elmarad a menstruáció, egyéb hormonműködési zavar, lassult szívműködés, csontritkulás is kialakulhat. A betegség gyakran krónikussá válik, s az esetek megközelítőleg 10%-ában halált okoz!

Mivel az étvágytalanság nem betegség, hanem tünet, az alap­betegséget kell kezelni! Étvágytalanság esetén multivitamin és ásványi anyag készítményekkel megelőzhető a hiányállapotok ki­alakulása.

Mi lehet a helyes megoldás?

• Észszerű táplálást kell bevezetni: az étkezés legyen változa­tos, a kisgyermek számára a tejbevitel ne haladja meg a napi 4-5 dl-t. Kevés süteményt és édességet kell adni.
• Szigorúan meg kell szüntetni az étkezések közti időben történő evést. Édességet, süteményt csak az étkezés után kapjon a gyermek.
• A tányérjára kerülő étel mennyiségét bizonyos fokig maga a gyermek határozza meg.
• Ha egy ételt a gyermek határozottan visszautasít, ne eről­tessük.
• A kisgyermek minél korábban egyék együtt a családtagokkal. Egy jó hangulatú családi étkezés közben jobb ízű a falat.
• A siker érdekében igen fontos, hogy a gyermek evése ne legyen központi kérdés a családban. Az evéssel kapcsolatos dicséretről
• vagy megrovásról a szülőknek le kell mondaniuk!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.