Fulladás – mit tegyünk a gyermek fulladása esetén?
A levegő útjába vagy a légutakba idegen test kerül, ami fulladást okoz. Különösen gyakori 6 hónapos kortól 2 éves korig. A legfontosabb, hogy ismerjük, és hezitálás nélkül alkalmazzuk az elsősegélynyújtás szabályait, mert ezzel megmenthetjük a gyermek életét. Egy „cigányútra” tévedt falat, vagy egy apró tárgy belélegzése (játék, pénzérme, cukorka, babszem, szárított gyümölcs, kavics stb.) részlegesen vagy teljesen elzárhatja a légutakat.
Mi történik?
Egészen kicsi gyerekeknél, főként, ha az elzáródás csak részleges, a tünetek nem túl nyilvánvalóak. A részleges elzáródás esetén a gyermek általában sír, köhög, zajosan és gyorsan veszi a levegőt. A nagyobbacska ilyenkor elmondja, hogy úgy érzi, megfullad. A teljes elzáródáskor a gyerek nem tud sírni, se beszélni vagy köhögni. A kezét a torkához kapja, a szemén Játszik a pánik, cianotikus lesz, és szinte azonnal elveszíti az eszméletét.
Nagyon fontos a megfelelő segítségnyújtás érdekében, hogy ezt a fajta, ájulást vagy görcsöt ne keverjük össze más hasonló tünetekkel járó balesetekkel, amelyek szintén légzési nehézséget, cianózist vagy eszméletvesztést idéznek elő. Ez különösen lényeges azoknál a gyerekeknél, akik hasonló tüneteket produkáló betegségben szenvednek.
Mit ne tegyünk?
Ne dugjuk a gyerek torkába a kezünket, hogy meghánytassuk, mert még lejjebb nyomjuk az idegen tárgyat, és értékes időt vesztegetünk el. Ne adjunk innia gyereknek, és ne rázzuk lábánál fogva fejjel lefelé a gyereket.
Mit tegyünk?
Részleges elzáródás esetén elegendő arra biztatnunk a gyereket, hogy köhögjön, és abban a testhelyzetben tartani a gyereket, amit kíván. Ha a légzési nehézség továbbra is fennáll, akkor hívjuk a mentőket, vagy vigyük be a gyereket a kórházba.
Te4ljes elzáródás esetén
Teljes elzáródás esetén, a beavatkozás a gyerek életkorától és a tudatállapotától függ. Mindenképpen hívjunk mentőt, és kezdjük meg a szükséges elsősegélynyújtást. Ha a gyerek nem vesztette el az eszméletét és fiatalabb, mint egyéves, fordítsuk hasra, és egyik kezünkkel támasszuk meg a mellkasát. Ha nagyobbacska, fordítsuk oldalra, és álljunk mögé, támasszuk meg a mellkasát a kezünkkel, és enyhén döntsük előre, hogy az idegen test a száján át kilökődhessen. Csapjunk öt erőteljes ütést a hátára nyitott tenyérrel, a lapockái közé. Határozottan üssünk és minden ütés után győződjünk meg arról, hogy a helyzet javult-e vagy sem.
Sikertelenség esetén végezzünk öt hasi Heimlich-fogást, majd újra öt hátütést. Egészen addig váltogassuk ezeket, amíg a tárgy ki nem jut vagy a gyerek el nem veszíti az eszméletét. Ilyenkor a következőkben leírt újraélesztési módszerre kell áttérni. Ha a gyerek nincs eszméleténél, nem válaszol a nevére, nem ad életjelet magáról, ha enyhén megrázzuk sem, fektessük a földre, vagy egy lapos és kemény felületre, és anélkül, hogy magára hagynánk, hívjuk a mentőket. Ha van pulzus, és tudjuk, hogyan kell végezni, kezdjük el az újraélesztést.
Emeljük fel az állkapcsot úgy, hogy a fejet hátrafordítjuk, hogy a nyak ívesen meghajoljon. Majd nézzük meg, nem látjuk-e valahol előbukkanni az idegen testet. Ebben az esetben próbáljuk meg kihúzni, de vigyázzunk, nehogy még mélyebbre nyomjuk. Fújjunk a nyitott szájba ötször, közben pedig minden alkalommal ellenőrizzük, hogy a befújás hatékony volt-e. Ellenkező esetben helyezzük vissza a fejet, és fújjunk újra. Végezzünk egy percig szívmasszázst, majd újra befújást egészen a mentő megérkezéséig.
Ha a gyermek túljutott az életveszélyen, akkor is meg kell vizsgáltatni a kórházban, hogy állapota nem fog-e rosszabbodni, mert a tárgy egy alsóbb szakaszban még bennmaradhatott, és később súlyos szövődményeket okozhat. Ezt általában tartós köhögés, nehéz nyelés és a torokban szorító érzés jelzi.
A Heimlich-módszer
Az idegen tárgyat lenyelt ember áll, esetleg ül, a segélynyújtó a háta mögé helyezkedik és bal keze mutató- és hüvelykujjával C betűt formázva, a mutatóujját a fuldokló köldökére teszi, a hüvelykujját pedig a szegycsontjának alsó részére.
A másik kezét ökölbe zárva a C forma közepére teszi, és a bal kezével megragadva az öklét, a kezét ötször egyidejűleg önmaga felé és felfelé húzza (2 másodpercenként megismételve).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.