• kezelési tippek
• tünetek

Korai serdülés tünetei, hogyan kezelhető?

Elég bizarr az újszülöttön látni, hogy – akár fiú, akár lány – duzzadtak az emlői, még abszurdabb érzés az újszülött kislány hüvelyéből távozó néhány csepp vért látni: ilyen korán kezdődne a kamaszkor?! Ezekért az élettani, tehát nem kóros jelenségekért a magzatkorban a méhlepényen átjutó anyai hormonok illetve ezek hiánya felel. De későbbi életkorban is találkozhatunk időnek előtte kamaszodásra utaló jelekkel: ezekkel mit kezdjünk?

Tünetek

A serdülés első jelei, a külső nemi szervek megváltozása, a hónalj és a szeméremtáj szőrösödése, lányoknál a mell növekedése, fiúknál a pénisz hosszabbodása normális esetben a kamaszkor éveiben tűnnek fel. Ez azért van így, mert az agyunkban van egy apró óra, amelyik – máig sem teljesen tisztázott módon – megérzi, ha elérkezett az idő és a testnek el kell indulnia a felnőttkor felé.

Az óra jelzésére aztán az agyban levő hipotalamusz és az agyalapi mirigy megváltoztatja hormontermelését – ez serkenti az ivarmi­rigyeket, a petefészket illetve a herét a saját hormontermelésének „felpörgetésére” és az ivarsejtek termelésére: ezek hatására látjuk a testen szembetűnő változásokat. A serdülés folyamatában fontos szerepet kap a mellékvesének nevezett hormontermelő szerv: a megfelelő pillanatban az itt folyó férfihormon-termelés is felgyor­sul, a vérbe kerülő androgének mennyisége fiúkban és lányokban is sokszorozódik. Ahhoz, hogy a serdülés „időben” induljon és rend­ben folyjon, ezen hormontermelő szervek megfelelő működésére van szükség.

Mit értünk korai serdülés alatt?

Ha korai serdülésről akarunk beszélni, először tisztázni kell, mit értünk „korai” alatt: évszázadról évszázadra, generációról ge­nerációra is változik, hogy egy népesség gyermekei átlagosan mi­lyen életkorukban kezdenek serdülni – aki ezt az átlagot érdemben megelőzi, az nevezhető „sietősnek”. Jelenleg Magyarországon lá­nyokban a nyolcéves-, fiúkban a kilencéves kor előtt induló serdü­lést tartjuk kórosnak.

Kóros állapot?

Ha felmerül, hogy egy gyerek kórosan korán kezd kamaszodni, a következő vizsgálatok segíthetnek eldönteni, hogy ez valóban kóros-e, melyik szerv betegsége okozza és mit tehetünk ellene, kell-e tennünk bármit egyáltalán?

Vizsgálatok

Alapos testi vizsgálattal végig kell nézni, a serdülésnek milyen jeleit láthatjuk (szőrös-e a hónalj, felszaporodott-e a mirigyes ál­lomány az emlőkben, megjelent-e szeméremszőrzet, megnagyob­bodott-e a pénisz, mekkorák a herék). A testmagasság mérésével és a csontkor meghatározásával (amely egy kézfej-röntgen elemzését jelenti) megállapíthatjuk, hogy a szervezet egésze előreszaladt-e, érettebb-e naptári koránál vagy csak egy szerv dolgozik rosszul.

Vérvételt követően laborvizsgálatokkal tudjuk felmérni, mely hormonok mennyisége emelkedett a kornak megfelelő alacsony értéktől a felnőttkorra jellemző magasabb szintre – vagy van-e kórosan magas hormonérték. Amennyiben találunk kóros hor­monértéket, meg kell vizsgálnunk azokat a szerveket, amelyek az adott hormont termelik. Ezt például ultrahang vizsgálattal vagy esetleg MRI-vel tehetjük.

Megjelenő önálló tünetek

Kóros korai serdülés leggyakoribb önálló tünete a kislányok meginduló mellfejlődése. Ennek leggyakoribb oka valamilyen átme­neti, spontán megszűnő folyamat: ilyenkor sem a test érettsége nincs a naptári életkor előtt, sem a hormonszintek nem kórosak. Ilyenkor elég várni és figyelni – általában nem folytatódik a serdülés, egy kicsi emlőduzzanat után megáll a folyamat.

Hasonló tünetet okozhat egy magától megszűnő petefészek-ciszta, amely átmenetileg akár maga­sabb ösztrogén-szintet is produkálhat, azonban a ciszta megszűnésével (általában magától eltűnik, ritkán szorul sebészi beavatkozásra) a kóros hormonszint eltűnik, az emlőfejlődés nem folytatódik.

Önálló tünet lehet még a szeméremszőrzet megjelenése, amelyet fiúkban kísérhet a pénisz megnagyobbodása is, azonban lányokban nincs emlőfejlődés és a fiúk heréje sem kezd el növekedni. Ez ak­kor alakulhat ki, ha valamelyik szerv nagy mennyiségben termel férfihormont. Ennek leggyakrabban a mellékvesék veleszületett hibás működése az oka.

A hiba miatt – nem feltétlenül közvetlenül a megszületés után – a mellékvesék tévedésből, más hormonok helyett termelnek androgéneket. Megfelelő hormongyógyszer adago­lásával a hibás működés helyreállítható, a felesleges mennyiségű férfihormon eltűnik a vérkeringésből, így a tünetek, a korai serdü­lés is leállítható. Ritka szerencsére az, hogy a herék maguk termelnek a kamasz­kor előtt „felnőttnek megfelelő adag” férfihormont, ezt például va­lamilyen tumor okozhatja.

Hüvelyi eredetű vér kislányoknál

Kislányok pelenkáján vagy később bugyiján feltűnhet kevés, hüvelyi eredetűnek gondolt vér. Ez sokszor inkább a húgycsőből származik, és még, ha valóban a hüvelyből távozott is, akkor is valószínűbb, hogy valamilyen helyi sérülés következménye, nem valódi menstruáció. Ilyenkor sokat segíthet már a testi vizsgálat is: emlőfejlődés és szeméremszőrzet megjelenés nélkül szinte kizárt, hogy egy kamaszodásnak indult méhből származzon a vérzés.

Teljes pubertás elindulása (idő előtt)

Vannak persze olyan esetek is, amikor a serdülésnek nem csak egy-egy tünetét látjuk korán megjelenni, hanem úgy tűnik, a teljes pubertás elindul idejekorán. Ennek a hátterében az agy pici órájának hibáját, téves működését kell keresnünk. Lehet például, hogy valamilyen kóros folyamat, gyulladás vagy tumor állítja el az órát, ezért, ha központi eredetű korai serdülésre utalnak a tüne­tek és a laborleletek, mindenképp el kell valamilyen agyi képalkotó vizsgálatot végezni.

Nagyon sokszor szerencsére semmilyen beteg­ség nem mutatható ki az agyban, ilyenkor az gondolhatjuk, hogy az óra magától kezdett sietni. Előfordul, hogy épp csak egy picit indul el a serdülés előbb a normálisnak tartottnál – ezekben az esetekben általában a családban másokról is kiderül, hogy „siet az órájuk” (például anya-nagymama 10-11 évesen már menstruált).

Kezelés fontossága

Még, ha nem is találunk semmilyen kórfolyamatot a korán elin­duló pubertás mögött, akkor is foglalkozni kell vele, kezelni kell. Azon túl, hogy egy 6-7 éves gyerek nem kész sem pszichésen, sem szocializációban az érettségre, a testének sem ideális a korai felnőtté válás. A csontrendszer fejlődésének, a testmagasság alakulásának, az izomzat érésének is szüksége van a teljes gyerekkor idejére ah­hoz, hogy a hosszú felnőttkorban megfelelően működjön.

Ezért a nagyon korán induló serdülést le szokták állítani: rendszeresen adott hormoninjekciókkal a sietős óra csöngését el lehet halkítani – a gyógyszerelés abbahagyásával aztán a szervezet felébred a vek­kerére és elindul egy élettani kamaszkor, majd felnőttkor felé.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.