Gasztroenterológia

Klinikailag jelentős kórképek antimikrobás kezelése

Klinikai jelentősége miatt néhány gyakori kórkép antimikrobás kezelésével kell részletesebben foglalkozni. Salmonellosis gastroenterica okozta akut infekció esetén antibiotikum alkalmazása általában nem szükséges, a betegek nagyobb hányada vált hordozóvá antibiotikum kezelés után, mint anélkül. A hordozó állapot megszüntetésére alkalmazott antibiotikum kezelés is többnyire sikertelennek bizonyult.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a salmonellosis súlyosabb esetekben bakteriaemiával jár, és ez másodlagos, metasztatikus infekciók kialakulásához vezet. Különösen gyakori a véráramba került salmonella megtapadása az artériák falán (aortitis), korábban beültetett protéziseken, csontokban.

Bakteriaemia kialakulása

A bakteriaemia kialakulásának valószínűsége nő csökkent immunitású betegekben, pl. szteroidkezelésen lévőkben. Emiatt a ma kialakult gyakorlat szerint antibiotikum kezelés indokolt salmonellosis esetén csökkent immunitású betegekben, 1 évnél fiatalabb és 65 évnél idősebbekben, műbillentyűvel, ér és ízületi protéziseket viselőkben, valamint haemoglobinopathiában és haemolytikus anaemiában szenvedőkben.

A választandó antibiotikum empirikus terápiában a ciprofloxacin vagy 3. generációs kefalosporin (ceftriaxon vagy cefotaxim). A ciprofloxacin magas intracelluláris koncentrációt ér el a phagocytákban, a kefalosporinokéhoz képest nagyobb klinikai hatékonysága gyorsabb lázcsökkenéshez vezet. Az antibiotikum-terápia időtartama általában 3-5 nap, szepsisben 10-14 nap. Célzott terápiában a fentieken kívül aminopenicillinek, cotrimoxazol is szóba jön, de az ezekkel szemben mutatott magasabb rezisztencia miatt ma már inkább csak célzott terápiára javasolhatók.

Campylobacter jejuni infekció

Az elmúlt években a legtöbb országban olyan mértékben megnőtt a fluorokinolon-rezisztencia (20-50%), hogy ma már antimikrobás kezelés szükségessége esetén erythromycin az első választandó gyógyszer.

E coli

Az enterotoxint termelő E. coli (ETEC), az utazók hasmenésének leggyakoribb oka, de egyéb körülmények között is gyakori kórokozó. A megbetegedés általában gyors lefolyású és spontán gyógyul. Az antimikrobás kezelést is szükségessé tevő állapotokban a ciprofloxacin az elsőnek választandó antibiotikum, bár a növekvő rezisztencia egyre nagyobb aggodalomra ad okot.

Clostridium difficile

Clostridium difficile okozta hasmenések (antibiotikum-asszociált hasmenés). A baktérium patogenitását a vegetatív forma által termelt két toxinnak tulajdonítják: a toxin A-nak nevezett enterotoxinnak és a toxin B-nek nevezett citotoxinnak. A kettő közül az A-toxiné a vezető szerep a humán patológiában, a toxin-B-nek addicionális szerepe van. A toxinok hatására intestinalis hypersecretio, gyulladás és mucosa sérülés keletkezik, ami a hasmenéssel járó hasi kórkép kialakulásához vezet, amelynek legsúlyosabb manifesztációja a pseudomembranosus colitis.

A klinikai kép az enyhe hasmenéstől a súlyos colitisig terjed. Az infekció járhat heves hasi fájdalmakkal, lázzal, leukocytosissal és van, amikor ezek, és nem a hasmenés áll az előtérben. A pseudomembranosus colitis endoszkópos diagnózis.

Gyógyszeres kezelés

A tünetek az antibiotikum elhagyása után általában néhány napon belül eltűnnek. Súlyosabb vagy elhúzódó esetekben gyógyszeres kezelésre kényszerülünk. A kórkép kezelésében az első választandó antibiotikum a metronidazol, ami egyaránt alkalmazható peros és intravénás formában.

Metronidazol

A klinikai vizsgálatok eredményei szerint a metronidazol kezelés (3 x 250-500 mg 10 napig) 95%-os gyógyulási rátával jár, relapszus 5-16%-ban várható. Amennyiben az antibiotikum kezelés nem hagyható el, célszerű kevésbé rezisztenciára hajlamosító antibiotikumra váltani, de a metronidazol bevezetése mindenképpen szükséges.

A vancomycin alkalmazása

A másik, korábban gyakran használt antibiotikum a vancomycin, amit ma már első választandó gyógyszernek nem javasolnak, a rezisztens enterococcusok szelekciójának indukálása miatt. A vancomycin ebben az indikációban csak szájon át adva hatékony (4 x 125 mg – 4 x 500 mg per os).

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.