Gyermekbetegségek

Magas vérnyomás kezelése gyermekkorban

Gyermekkorban a magas vérnyomás sokkal ritkábban fordul elő, mint felnőttkorban. A gyermekek és serdülők körében kb. 2-5 százalék a magas vérnyomás gyakorisága, de szakértők szerint ez a szám emelkedni fog. A kutatók szerint a magas vérnyomás gya­koriságának növekedése a fiatalkori elhízással mutat összefüggést.

Az emelkedett vérnyomás felismerése gyerekeknél nagyon fontos, hiszen, ha nem diagnosztizálják, évek alatt súlyos szervi károsodáshoz vezethet.

Az esetek 75-80 százalékában valamilyen szervi eltérés, alap­betegség húzódik meg a háttérben, kis százalékukban pedig alap­betegség nélkül jelentkezik.

Milyen tünetek tapasztalhatóak?

Gyermekkorban a magas vérnyomás gyakran tünetmentes, azonban előfordulhatnak ebben az életkorban is olyan tünetek, melyek alapján magas vérnyomásra gyanakodhatunk. Ilyen ko­rai tünet az időszakosan jelentkező fejfájás, tarkótáji fájdalom, az orrvérzés és a szédülés. A tüneteket számos más betegség is okozhatja, megjelenésük azonban magas vérnyomást is jelez­het.

Különösen fontos azoknak a gyermekeknek, serdülőknek rend­szeres vérnyomásmérése, akik szüleinél, illetve nagyszüleinél ko­rai magas vérnyomás vagy más kardiovaszkuláris betegség fordult elő.

Mennyi a normális?

A gyermek normális vérnyomása az életkor, testmagasság, test­alkat függvénye. Míg a 6 éves gyermek nyugalmi normális vér­nyomásának felső határa 110/70 hgmm, addig a 12 évesé már 125/80 hgmm.

Kezelés

Gyermekkorban nagyon hatékony lehet a megelőzés, mivel az elváltozások még kezdeti stádiumban vannak és a folyamat sok esetben visszafordítható. A vérnyomás érték normalizálásában szerepet játszik a túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, továbbá a sószegény diéta, és a rendszeres testmozgás. A megelőzés során kiemelten fontos a gyermekeket az egészséges táplálkozásra szok­tatni, és megszerettetni a rendszeres testmozgást.

Mozgásprogram

A mozgásprogram megkezdése előtt szükséges szakorvosi vizs­gálaton részt venni, a mozgásprogramhoz pedig kérjük ki gyógy­tornász vagy mozgásterápiában jártas szakember segítségét. A gyerekek aktivitásának feltételei akkor biztosítottak, ha nyugodt, derűs légkörben, képességeiknek és életkoruknak megfelelő test­gyakorlatokat végezhetnek.

Kisgyermekkorban főként a természetes mozgásokat (kúszás, csúszás, mászás, ugrás, járás, futás, dobás, függés, gurulás, átfor­dulás) változatos formában célszerű gyakoroltatni.

Nagyobb gyermekek esetében, – egy nagyszámú orvosi közle­mény adatait feldolgozó tanulmány megállapítása szerint -, a rend­szeres, dinamikus jellegű testedzés csökkenti a vérnyomást. Ezek a nagy izomcsoportokat megmozgató, aerob jellegű testmozgások: séta, gyaloglás, kocogás, kerékpározás, úszás. Általában kicsi, mérsékelt intenzitású mozgás végzése javasolt, vigyázni kell a túlzott fizikai megterhelésre, a mozgás tempója mindenképp mértékletes legyen.

Mozgás időtartalma

A mozgás időtartama alkalmanként 30-45 perc, melyből 5-10 perc bemelegítés, 20-30 perc folyamatos mozgás, és 5-10 perc levezetés szükséges. Tanácsos a mozgásprogramokat legalább heti három, de inkább öt alkalommal végezni.

Mozgás fontossága

A közös családi kirándulások, séta- és kerékpártúrák, uszoda­látogatások, de az egyszerű labdajátékok is kitűnő alkalmat jelent­hetnek a kikapcsolódáson túl a mozgás megszerettetésére. A fő hangsúly a mozgás iránti érdeklődés felkeltésén, a mo­tiváció fenntartásán van. Mindezt pedig a napirendbe beépített, változatos és örömteli mozgásprogramokkal érhetjük el.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.