Mandulaműtét és az elhízás gyereknél?
Sok kövér gyerek családja panaszkodik, hogy az addig cingár kicsi a mandulaműtét után kezdett hízni. Lehet, hogy a fülészek okolhatók a gyerekkori elhízás egyre döbbenetesebb mértékű megjelenéséért?
Első hallásra nekem abszurdnak tűnt a magyarázkodás – mi köze lehetne a manduláknak a kövérséghez – de az a helyzet, hogy a nagy beteganyagokon végzett felmérések is igazolják a megfigyelést: az orr- vagy torokmandula eltávolítása után igenis hízni szoktak a gyerekek. Hát lássuk, mi lehet ennek az oka!
Magyarázat a hízásra (műtét után)
Két szálon is magyarázatot találhatunk rá. Az első a szigorúbban vett orvosi ok. Mandulaműtétre azért kerülhet sor például, mert az orr- vagy torokmandula gyakran begyullad vagy épp méreténél fogva akadályozza a fülkürt megnyílását és emiatt visszatérő középfülgyulladásokat okoz vagy épp az orrlégzés útjában állva az éjszakai pihenést zavarja. Az egyik náthából a másikba, középfülgyulladásból középfülgyulladásba eső gyerek általában „beteges külsejű”, sápadt, sovány: a sok fertőzés maga is megviseli a szervezetet, de a teli orr, fájós torok, feszülő fül „el is veszi az étvágyát” – ezek a kicsik sokszor rossz evők.
A mandula eltávolításával – ha minden jól megy – ezek a problémák megoldódnak, elmúlnak az állandó hurutok, taknyok, köhögések: az addigi beteg végre egészséges lesz, szervezete energiái nem vesznek el a kórokozókkal való harcban – és végre érez ízeket, illatokat, örömet jelent neki az evés. így a hízást a gyógyulás közvetlen következményének tarthatjuk. Vagyis, csak egy bizonyos mértékig: az életkorhoz, testmagassághoz illő normál súlyig meghízni tényleg ezért lehet – no de elhízni?
Itt már nem orvosi okot kell keresni!
Egy folyton beteg, sovány-sápadt gyerek környezetében, szülei, nagyszülei számára állandó aggodalom lehet a nem-evés is, ettől aztán állandó programmá válhat az „etetés”. Mindenki az ő kedvét keresi a bevásárláskor, főzéskor, a nagymamának nincs nagyobb boldogsága, mint ha a kedvenc unokája eszik a főztjéből, kér még egy szeletet a süteményből. Ez a szokás aztán megmarad esetleg a műtét után is, amikor a már egészséges gyereknek sütik, főzik, vásárolják a kedvenceit. Aki, megszabadulva a hatalmas, gyulladt mandula nyűgétől, végre jóízűen meg is eszi,- meg a repetát is; esetleg még egy szeletet.
Út a hízásig…
Ezen az úton elindulva pedig könnyen el lehet jutni a hízásig, pláne, ha hozzáveszünk még valamit. A sokat beteg, hurutos gyerekek általában mozgásszegény életmódot élnek, nem szívesen szaladgálnak, ugrálnak, gyakran maradnak ki a kirándulásokból, biciklizésekből, fürdésekből. Elvileg ez is meg kellene, hogy változzon a műtéttel – de sajnos a nem-mozgást nagyon könnyű megszokni, még gyerekkorban is. Nehezen tanulja meg a kicsivel együtt a család, hogy végre lehetne hétvégére nagy kirándulásokat, vízparti nyaralást szervezni.
Ez a három tényező együtt aztán valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a műtét előtt inkább sovány gyerek a mandulájától megszabadulva néhány év alatt kikerekedjen. Mint látható, e három okból kettő is olyan, ami odafigyeléssel, gondolkodással, a családtagok figyelmével, okos gondoskodásával igenis befolyásolható – és befolyásolandó, ugyanis a gyerekkori elhízás talán még nagyon probléma is, mint a sokszor emlegetett felnőttkori forma, hiszen a szervezet egészségét hetven-nyolcvan évre kellene megőrizni.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.