• gyermek
• nyirok

Nyirokcsomók megnagyobbodása gyerekeknél

A nyirokcsomók az immunrendszer részei, amelynek feladata a szervezetbe bekerülő mindenféle betolakodó idegen anyag és kórokozó elleni védelem. A „támadók” nyirokere­ken keresztül jutnak el hozzájuk és szembesülnek a védekező rend­szer katonáival, a fehérvérsejtekkel, amelyek feladata a megjelent idegenek felismerése és szükség esetén elpusztítása. Ez a harci te­vékenység az, amit gyulladásnak nevezünk, tehát a szervezetbe bekerült idegen anyagok elleni védekezést.

Nyirokcsomók működése

A nyirokcsomók tehát „békeidőben” ezeknek a fehérvérsejteknek a (hadi)szállásaként funkcionálnak. Maguknak a csomóknak a mérete attól függően változik, hogy az immunrendszer épp mennyire aktív illetve a szervezet melyik részén dűl épp háború, azaz zajlik gyulladás. Nyi­rokcsomók testünkben rengeteg helyen vannak, de vannak régiók, ahol „kívülről” könnyebben észrevehetőek és nagyobb számban ta­lálhatóak meg. Ilyenek a nyak és az állkapocs alatti rész, a hónaljak és a lágyékhajlat nyirokcsomói.

Ezek a test megfelelő régióinak gyul­ladásos folyamataiban vesznek részt: a nyak és az állkapocs alatti rész felel a szájüreg, a torok és a fül gyulladásaiért, a hónalj nyirokcsomói­nak fehérvérsejtjei a kar és kéz fertőzései esetén aktivizálódnak, a lágyéktáji nyirokcsomók pedig a lábak felől érkező betolakodók ellen védenek. Vannak olyan állapotok is, leginkább vírusfertőzések, ame­lyek a szervezetünk teljes védekező rendszerét igénybe veszik, ilyen­kor több régióban is találhatunk megnagyobbodott nyirokcsomót.

Gyerekekben még „éretlen” a védekező rendeszer

Nem működik ez gyerekekben sem máshogy, két apró, de hét­köznapi szempontból fontos kivétellel. Az egyik, hogy a gyerekek védekező rendszere még éretlen, így sokkal többször találkozik számára „új” kórokozókkal, akik ellen sokkal hevesebb reakcióval tud csak hatékonyan fellépni. A másik, egészen banálisnak tűnő különbség, hogy a kicsiknek sokkal vékonyabb a bőrük és keve­sebb bőr alatti kötő- és zsírszövetük van, mint a nagyoknak.

Ez azt jelenti, hogy a bőrük alatt található aprócska nyirokcsomók is sok­kal feltűnőbbek, nemhogy könnyebb megtapintani őket, de sokszor szemmel láthatóan is „kidudorodnak”. Tehát a teljesen egészséges két-három-négyévesek nyakán a bőr alatt borsónyi csomócskákat mindig lehet találni, és például egy torokgyulladás alatt ezek mind meg is duzzadnak – vagy egy rosszcsont óvodás csupaseb térdeihez a lágyékhajlatban gyakran csatlakoznak tapintható, babnyi méretű nyirokcsomók. Ezek a megnagyobbodások aztán az aktuális gyul­ladás elmúltával meg is szűnnek.

Nyirokcsomó-gyulladás

Vannak olyan baktériumok, amelyek olyan heves reakciót vál­tanak ki, hogy maga a nyirokcsomó-gyulladás a kezelendő beteg­ség. Ilyenkor magas lázzal és az adott nyirokcsomó kifejezett megnagyobbodásával és fájdalmával találkozunk. Ez az állapot antibiotikummal, szükség esetén az érintett terület párakötésével gyógyítható – igen ritka az az eset, amikor az elgennyesedett nyi­rokcsomót sebésznek kell kiürítenie.

Gyerekkorban szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő rossz­indulatú betegségek, melyek tünetként nyirokcsomó-megnagyob­bodást okoznak.

Ilyenkor a védekező rendszert aktiváló okot nem találjuk, tehát nem egy zajló gyulladásnak megfelelő a nyirokcsomók viselkedése, általá­ban a tapintásuk is más. Tehát rosszindulatú betegségre csak ab­ban az egészen ritka esetben kell gondolni, ha valamilyen banális fertőzéssel, sebbel nem magyarázhatóan találunk makacsul meg­nagyobbodott nyirokcsomó(ka)t egy területen.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.