Allergia és asztma

Az allergiás gyermekek védelme

Az allergia megelőzését kutató japán orvosok nemrégiben egy igen egyszerű kísérletet végeztek. Kiválasztottak néhány olyan, atópiás ekcémás csecsemőt, akiknek ételallergiája volt, de nem voltak allergiásak a házipor-atkára. A babákat két csoportra osztották; az első csoportba tartozó kicsik matracait speciális atkabiztos, allergén át nem eresztő huzattal látták el, míg a második csoport közönséges pamuthuzatot kapott.

Egyéves korukban a második csoportba tartozók kétharmada pozitív bőrpróbát adott a poratkára, míg az első csoportból csak a gyerekek harmadánál volt pozitív a bőrpróba. Vagyis az erősen veszélyeztetett gyerekeknél az allergénbiztos huzat használatával felére csökkent azoknak a száma, akiknél porat­ka-allergia fejlődött ki.

Mit lehet ellen tenni?

A poratka-allergén koncentrációjának csökkentése mellett a penészgomba-allergének ellen is hathatós lépéseket kell ten­ni, mégpedig a beltéri páratartalom mérséklésével és a meglévő penészfoltok eltüntetésével. Ezzel elejét vehetjük a penészallergia kialakulásának.

Ha egy mód van rá, még átmenetileg se tartózkodjunk olyan házban, ahol vizesek és penészesek a falak, ill. amelyben régi szőnyegek és matracok vannak. Ne feledjük, hogy költöz­ködés vagy lakásfelújítás során rengeteg poratka- és penész-allergént kavarunk fel, ezért erre az időre gyermekünket pró­báljuk máshol elhelyezni.

Kutatási eredmények! Egyes szakemberek véleménye szerint nemcsak a levegőben lévő allergéneket kell elkerülni, hanem az élelmiszerekben lé­vőket is. Az olyan gyerekek, akiknek va­lódi tehéntej-, ill. tojásallergiája van, hároméves korukig ne egyenek földimogyorót, dióféléket, halat, kagylót vagy rákot, különben érzékennyé válhatnak ezekre a potenciális étel-allergénekre.

A házi kedvencek tartása már nehezebb kérdés, mert az al­lergiára hajlamos gyerekek szempontjából egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Ha úgy döntünk, hogy ku­tyánkat, macskánkat megtartjuk, mindig gondoskodjunk a la­kás megfelelő szellőzéséről, és ha lehet, rendszeresen fürdes­sük az állatot. Figyeljük, nem válik-e gyermekünk allergiássá az állatra; ennek tüneteit vegyük komolyan – né­mely szülő egyszerűen figyelmen kívül hagyja őket, mert nem hajlandó tudomásul venni, hogy gyermeke allergiás lett a csa­lád dédelgetett kedvencére.

Az atópiás ekcémás szoptatott babák

Noha a szoptatás rendszerint megfelelő mód arra, hogy gyermekünket megóvjuk az atópiás ekcémától, mégsem nyújt százszázalékos védelmet. A csecsemők olykor a szoptatás ellenére is érzékennyé válnak bizonyos élelmiszerekre, s ilyenkor előfordulhat, hogy az adott tápanyagra akkor is reagálnak, ha elenyésző mennyiségben, az anyatejen keresztül jut a szervezetükbe. Az ekcémáért felelős élelmiszerek kimutatásában segíthetnek a bőrpróbák, vagy pedig az anyának kell egyszerű kizárásos diéta segítségével azonosítania az ennivalót. Ha ezt az élelmiszert azután kiiktatja a saját étrendjéből, jó az esély rá, hogy gyermeke ekcémás tünetei is enyhülnek.

Sajnos előfordulhat, hogy a kisbaba súlyos ekcémája annak ellenére sem enyhül, hogy anyja nem fogyasztja a gyanúba fogott élelmiszert.

Mi a teendő ilyen esetben?

A legokosabb abbahagyni a szoptatást. A tartósan ekcémás szoptatott babáknak lassul a fejlődése, vagy a betegség miatt, vagy pedig anyjuk szigorú diétája miatt. Amikor ezeknek a csecsemőknek aminosavas tápszert adtak, ekcémás tüneteik elmúltak, növekedésük üteme újra normális lett.

A védőoltás és a tojásallergia

Számos vakcina előállításához szükséges vírust szaporítanak tojásban. Ezért, mivel tojásallergént tartalmazhatnak, rendszerint nem adják olyanoknak, akik allergiásak a tojásra. A kanyaróvakcinát tojásból vett sejtekben tenyésztik, nyomnyi mennyiségben tehát ez is tartalmazhat tojásallergént. Az újabb kutatási eredmények szerint a kanyaró elleni oltással kapcsolatos súlyos túlérzé­kenységi reakció kockázata igen csekély, ezért a tojásra allergiás gyerekek is veszélytelenül immunizálhatók.

Mindazonáltal biztosítani kell az újraélesztéshez szükséges körülményeket, ha az oltást olyan gyerek kapja, aki korábban már átesett tojás kivál­totta súlyos anafilaxiás reakción, vagy akinek egyszerre van súlyos asztmája és tojásallergiája.

Sohasem késő?

A modern, ultra-higiénikus életvitel szerepe az allergiák előse­gítésében ma már bizonyított. Ha gyermekünknél már kialakult az allergia, úgy tűnhet, hogy ez a felismerés túlkésői ahhoz, hogy hasznát lehessen venni – ám ez mégsem így van. Egyes kutatások arra mutatnak, hogy a Th1 és Th2 sejtek aránya határozza meg egy gyermek hajlamosságát az allergiára. Ez azonban 5-7 éves korig igen változó, eddig az életkorig nagyobb lehetőség van a beavatkozásra. Egyes tanul­mányok szerint pedig az immunrendszer még később is, egé­szen a serdülőkorig befolyásolható az allergiára való hajlam visszaszorítása érdekében.

Jegyezzük meg! Ehhez az egyik ígéretes stratégia az allergia-ellenes védőol­tások alkalmazása lehet, amelynek kidolgozásán több kutató­csoport is fáradozik (pl. talajbaktériumok kivonatát tartalmazó vakcinákon).

A kezdeti eredmények biztatóak, és azt mutatják, hogy e védőoltások még felnőttkori allergia esetén is segíthet­nek. Sajnos, e kezelések bevezetésére még jó pár évet kell vár­ni. Addig is a higiénia mérséklésével próbáljuk meg gyermekünknél az allergia kialakulását megelőzni, ill. ha már allergiás, az életét elviselhetőbbé tenni.

A friss levegő és a testmozgás

Manapság sok gyerek állandóan a televízió, a videó és a számí­tógépes játékok előtt ül, és alig mozdul ki otthonról. Ez az élet­mód az asztma és az allergiák szempontjából két dolog miatt is igen hátrányos. Először is, a kanapéban, amelyen heverve né­mely gyerek szinte egész nap a képernyőt bámulja, milliószám­ra tanyáznak a poratkák, és így rengeteg poratka-allergént lé­legzik be.

A másik baj, hogy az ilyen gyerek nem mozog a friss leve­gőn, és ezért nem használja ki a teljes tüdőkapacitását. A lég­utak, ha soha nem szellőznek át rendesen (mert tunya tulajdo­nosuknak soha nem kell teli tüdőből, intenzíven lélegeznie), egy idő után elveszítik rugalmasságukat. Ha pedig ez történik, utána már nem képesek teljes kapacitással kitágulni. Az orvo­sok egy részének véleménye szerint ez az állapot asztmához vezethet, vagy pedig súlyosbítja a már fennálló betegséget. A tespedtség az elhízást is elősegíti, ami pedig ugyancsak növe­li az asztma kialakulásának kockázatát.

Minden allergiás gyermeket ösztönözni kell, hogy mozog­jon (szaladgáljon, biciklizzen stb.) a friss levegőn. Nyilvánvaló azonban, hogy erre ne akkor kerüljön sor, amikor a legszennyezettebb a levegő, vagy amikor a legnagyobb a levegőben a pollen koncentrációja. A testmozgás kiváltotta asztmában szenvedő gyerekek használják a hörgőtágító inhalátorukat, hogy mozoghassanak.

Jegyezzük meg! Ügyeljünk arra, hogy lakásunk levegőjében ne legyenek ir­ritáló hatású anyagok, pl. nitrogén-dioxid, amely elősegítheti új allergiák kialakulását, és súlyosbíthatja a meglé­vő betegséget.

A gyógykezelések

Az antihisztaminoknak megelőző szerepük lehet az allergiás csecsemőknél, kisgyermekeknél. Egy atópiás ekcémában szen­vedő, 1-2 éves kicsik körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy a cetirizin nevű antihisztamin másfél éven át napi rendszeres­séggel szedve felére csökkentette náluk a későbbi asztma kiala­kulásának kockázatát. A javulás olyan kisgyermekeknél követ­kezett be, akiknél az asztmát elősegítő számos kockázati tényező együttesen volt jelen: közepes vagy súlyos atópiás ek­cémában szenvedtek, legalább egyik közeli hozzátartozójuknak volt allergiája, és a bőrpróbák kimutatták, hogy pollenre vagy poratkára is érzékennyé váltak.

A cetirizint aránylag kis dózisban kapták, és káros mellék­hatásokat nem tapasztaltak náluk. A szer jótékony hatása nemcsak abban nyilvánult meg, hogy az asztma kockázatát csökkentette, hanem bőrbetegségüket is enyhítette.

Egyelőre senki nem tudja, vajon a többi antihisztamin is ugyanolyan jó hatású-e, mint a cetirizin. A cetirizin mellett csak a ketotifent vizsgálták, mely azonban nem szedáló, atípusos antihisztamin . Mindenesetre egyes allergi­ás gyerekeknél gátolta az asztma kialakulását. Az immunterápiának ugyancsak lehet megelőző hatása.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.