• bélhurut
• gyógymódok
• gyomor-bélhurut
• kezelések
• természetgyógyászat

A bélhurutok természetes gyógymódja

Amint a gyomor megbetegedéseinél, úgy a beleknél is megkülönböztetünk heveny és idült bélhurutokat. A heveny bélhurut hirtelen keletkezik és hirtelen el is múlik, hacsak nem megy át idült bélhurutba, amely, sajnos éveken át is eltarthat, és a gyógyítás legnagyobb keresztjét jelentheti. A heveny bélhurutot rendszeresen diétahiba, esetleg megfázás idézi elő, nem is beszélve azon súlyos fertőző megbetegedésekről, amelyek nem tartoznak e fejezet körébe (hanem súlyos járványos megbetegedések), amelyek szerencsére hazánkban, eltekintve a tífusztól és a nyári vérhastól, csak szórványosan fordulnak elő.

A bélhurutok tünetei és okai

A heveny bélhurutnak a fő tünete a hasmenés, azaz a híg, nyálkás, gyakori széklet, ami természetesen a beteget alaposan igénybe veszi, erőbeli állapotát rohamosan csökkenti és őt kimeríti. Az idült bélhurutot a legkülönbözőbb okok idézhetik elő, amelyek közül mint legfontosabbakat jegyezzük meg a következőket: az idült hasmenések gyakori oka az erjedéses emésztési zavar, melynél a béltartalom fokozott erjedése következtében nagy mennyiségű gázképződés indul meg, ami a bélcsatorna nyálkahártyáját erősen izgatja.

Az erjedéses hasmenés tünetei a hasfájdalom, bélkorgások, étvágytalanság. A has erősen felfúvódott, nyomásérzékeny, a nyelv bevont, a szájíz rossz. A bélerjedés következtében az emésztés tökéletlen, a vegyi átalakulás hiányos. Ez elsősorban a szénhidrátokat és a cellulózt érinti (utóbbi a főzelékek farostszerű anyaga). Az erjedéses hasmenésnél a húsemésztés is tökéletlen, amit legjobban bizonyít, hogy a hústalan diétára az erjedéses bélzavar gyorsán javul. A bél baktériumai nagyon jó táptalajt adnak a rothadást okozó bacilusoknak, így a megemészthetetlen húsrészecskék feldolgozása tökéletlen, e bacilusok ott jól szaporodhatnak.

A hasmenés egy másik alakját gyomoreredetű hasmenésnek nevezzük, amikor is a gyomorsav legtöbbnyire hiányzik. Bizonyos élelmiszereket, így például a hús rostos kötőszöveti részét, csakis a gyomornedv sósavja képes bontani, a pepszin, az emésztési fermentum segítségével. Ha a gyomornedv-elválasztás hiányzik, ezek az emészthetetlen részek a bélbe kerülnek, ahol a rothadási bacilusoknak bőséges táptalajul szolgálnak, ami azután a bél nyálkahártyájának az izgalmát, a bélhurutot váltja ki.

Bélcsatorna gyulladása, ideges terheltség

Az idült bélhurut egy harmadik oka a bélcsatorna tulajdonképpeni gyulladása, azaz hurutja, amit elhanyagolt heveny bélhurut, izgató ételek és italok élvezete és az alhas meg a lábak felfázása vált ki. Végül negyedszer felemlíthetjük az ideges hasmenést, ami nem is olyan ritka. Alapja ideges terheltség. Az ilyen egyének bizonyos körülmények között, séta közben, színházban, moziban, félelem, vagy felindulás alkalmából hirtelen visszatarthatatlan hasmenést kapnak, így az illemhelyet sem érik el.

Ezeknek a betegeknek különben az emésztésük teljesen rendben van, a tünetmentes időben ehetnek, ihatnak bármit, mégsem kapnak hasmenést, viszont fordítva, bármilyen diéta betartása mellett is, arra alkalmas körülmények között a hasmenés kiváltódik. Ennek oka a bél fokozott ingerlékenysége és ideges alapon létrejött bélnedvtermelés.

Az „ideges” hasmenést csak akkor szabad megállapítani, ha vizsgálatok segítségével minden más szervi alapot már kizártunk. Minden idült hasmenés annál inkább szigorúan orvos vizsgálata alá tartozik, mert csak alapos, szakszerű vizsgálat képes kizárni az igen gyakran bélhurutos tünetek képében fellépő rosszindulatú daganatos (rákos) megbetegedést, amit csak az időben végzett műtét képes meggyógyítani.

Hurutos bélbetegség kezelése

Első tennivaló ugyanis a hurutos, fertőzött beleket alaposan kiüríteni. Ebből a célból hashajtókat adunk. A legideálisabb hashajtó heveny bélhurut esetében a növényi ricinusolaj. A belek megnyugtatására a rétegnek szacharinos kamilla- vagy borsmentateát adunk kávéskanalanként fogyasztva. A leghelyesebb a heveny bélhurut kezelését 24, sőt 48 órás koplalással kezdeni, amikor is csak a folyadékveszteség fedezése céljából adjuk a teát. A hasra is tegyünk naponta többször forró szénavirág- vagy ecetes vizes borogatásokat, amelyek hűsítenek, fájdalmat csillapítanak, de azonfelül felszívó hatásuknál fogva gyógyító erejük is van. Jó fájdalomcsillapító hatása van ezenfelül a Kneipp által ajánlott forró ülőfürdőknek is.

Diéta

A bélhurutok kezelésének a gerincét a helyesen alkalmazott diétás eljárások képezik, amelyeknek legfeljebb csak alapjait körvonalazhatjuk e könyv keretében, mert az idült bélhurut diétás kezelése a baj makacsságánál és hosszú elhúzódásánál fogva a kezelőorvost olyan súlyos probléma élé állítja, amely nagy gyakorlatot követel, és gyakran kell igénybe venni bélszakorvost és gyógyintézetet, ahol alapos kivizsgálás, kísérletek és kezelések után jut csak el a beteg a teljes gyógyuláshoz. Kerüljük általában a nehezen emészthető, zsírban sült, savanyú és édes ételeket, a hideg és szénsavas italokat; a nyers ételek is ártalmasak lehetnek.

A nyákleveseken kívül adhatunk finoman elaprózott, nem puffasztó zöldfőzelékeket, a húsok közül, ha ez megengedett, kizárólag fiatal állat fehér, sovány húsát (csirke, borjú), esetleg párolt rizst, daragaluskát, makarónit. A gyümölcsök nyersen teljesen kerülendők, még a kompót is ártalmas lehet, kivétel a sült alma. Az áfonya igen előnyös. Ezt fél liter vízben megfőzzük, kevéssé cukrozzuk; igen jó hatású a legmakacsabb hasmenéseknél is. Kakaót vízben főzve adjunk. Hasmenést szüntet a vízben főtt dara, túróval.

Gyógyvizek, teák hurutra

Ami a bélhurut ellen használt vízgyógyászati tényezőket illeti, jó a forró szénaperjébe mártott ruhával eszközölt meleg borogatás, naponta egy-két órán át. A gyógyteák közül a zsálya, útifű, üröm, izlandi moha, kakukkfű keverékeit használjuk. Az egész testet hideg vízzel szoktuk ledörzsölni. A bélbántalmak kezelésénél az ivókúrás gyógymódoknak ugyanolyan nagy jelentősége van, mint a gyomorbántalmaknál. Itt is – mint ott – vannak a gyógyvíz ivókúrának ellenjavallatai, elsősorban akkor, ha rosszindulatú daganat (rák) áll fenn, azonfelül azon esetekben, ahol súlyos fertőzések, lázas állapotok (vérhas, kolera stb.) idézik elő a bélhurutot, vagy gennyesedések, fekélyesedések állnak fenn.

Ugyanazok a gyógyforrások, hasonló ivókúra szerint, amint ezt az előző fejezetben leírtuk, váltak be a bélhurutok ellen is. Mint a gyomorbántalmakra, így a bélhurutokra is kettős a gyógyvíz-kúra hatása. Egyrészt közvetlen hatás a beteg bél falazatára, azaz nyálkahártyájára, másrészt az ún. másodlagos, vérben való felszívódás révén. A bélmozgásokat (a perisztaltikát) a megivott víz hőfoka szabályozza. A hideg víz a bél mozgását fokozza, a meleg nyugtatja.

A bél gyógyvizes kezelése, a bél mosása

A meleg víz különösen a vékonybél felső részletének a nyálkahártyáján élénkíti a vér átáramlását, fokozza a bél nedveinek kiválasztását és a nyálka oldását. A mai orvostechnikai eljárások segítségével (mint például a duodenális szonda) mód adódik a gyógyvizet e gumicsövön keresztül fecskendővel közvetlen a felső vékonybél nyálkahártyájára juttatni, úgynevezett duodenális mosásokat végezni. A földes-meszes hévízek – ilyenek a budapesti gyógyforrások – idült bélhurutra különösen kedvezően hatnak, a nyákot oldják, kimossák, elősegítik új, életerős nyálkahártya keletkezését.

Ugyanúgy műszeres eljárással módunkban áll a gyógyvizet alulról (ha a vastagbél alsó részei állnak a megbetegedés előterében), az úgynevezett víz alatti bélmosó készülék segítségével közvetlenül a megbetegedett bélrészletekre eljuttatni. A beteg egy meleg fürdőben ül, aminek az az előnye, hogy a hasfalak izmai elernyednek. A készülék csövét óvatosan a beteg végbelébe helyezzük, egy U-alakú közlekedő cső egyik szárán a gyógyvíz beáramlik a vastagbélbe, egészen kb. 50 centiméter magasságig sikerül a vizet óvatos nyomással behajtani, míg a másik száron át az elhasznált öblítővíz a bél salakjaival együtt távozik.

E beavatkozást, ami nagy gyakorlatot és óvatosságot igényel, nemcsak orvosi rendeletre alkalmazzuk, hanem maga a szakavatott orvos végzi a bélfürdőt, amely csodálatos eredménnyel jár. Ott, ahol a gyógyvíz kellő mennyiségben nem áll rendelkezésre (ne felejtsük el, hogy bélmosáshoz 30-40, sőt 50 liter gyógyvizet is felhasználunk), mesterséges gyógyvizet készítünk akként, hogy az eredeti gyógyvíz vegyi összetételét igyekszünk utánozni, a megfelelő sók hozzáadásával.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.