Egészségmegőrzés

Rendszeresen szedett fájdalomcsillapítók és nyugtatók hatásai

A kár

Valós egészségi problémák esetén hasznosak lehetnek ezek a gyógyszerek, ám tartós szedésük több problémát okozhat, mint amennyit megold. A szteroidmentes gyulladásgátlók (NSAID-k), például az ízületi és izomfájdalmakra szedett ibuprofen- vagy diclofenac-tartalmú szerek idővel növelik a fekélyek, a gyomorbél rendszeri vérzések, a magas vérnyomás és a szívinfarktus kockázatát.

Magyarországon évente 11 millió doboz fogy a több mint 100 különböző kiszerelésű NSAID-ből. A 65 évnél idősebb korosztály 15-20%-a, a 70 év feletti nők 30%-a szed rendszeresen valamilyen nem szteroidos gyulladásgátlót. Az összes tápcsatornái vérzés 30%-a hozható összefüggésbe az NSAID-fogyasztással. Fekélybetegség esetén 4-5-ször gyakoribb a vérzés e készítmények hatására.

Hazánkban évente körülbelül 5-7 ezer esetet tulajdonítanak az NSAID-k hatásának, amely hozzávetőleg 500-600 beteg halálát okozza.

Nő a kockázat

Egy vizsgálatból kiderül, hogy NSAID-k két héten át történő rendszeres szedése esetén a gyomorfekély kialakulásának kockázata 3,6 százalékkal, a nyombélfekélyé 3 százalékkal nő. Ha a szedés egy hónapnál tovább tart, a rizikó 6,8 és 4 százalékra emelkedik. A kockázat az életkorral egyre nagyobb – nőknél fokozottabb, mint a férfiaknál.

A vese és a szív is veszélyeztetett

A nem szteroidos gyulladáscsökkentők a vesét és a szívet is kikezdik. A veseelégtelenség kockázata a duplájára nő, NSAID-szedésre visszavezethető pangásos szívelégtelenség miatt pedig Angliában évente mintegy 30 ezren kerülnek kórházba, s 300-an bele is halnak a betegségbe. Oxfordi kutatók kimutatták, hogy a szívinfarktus, illetve a stroke veszélye rendkívüli mértékben megnő, ha valaki tartósan és nagy dózisban szed ibuprofent vagy diclofenacot – az előbbi gyógyszerből napi 3 x 800 mg esetén 51, az utóbbinál napi 2 x 75 mg esetén 63 százalékkal emelkedik a kockázat!

Megvonási fejfájás

Mivel ezeket a hatóanyagokat sok más gyógyszerben is alkalmazzák, a szabadforgalmú készítmények rendszeres szedése hasonló veszéllyel fenyeget (beveszünk például egy NSAID-tartalmú pirulát fejfájásra, később egy hasonló összetételűt meghűlés ellen, majd jön a szokásos reumagyógyszer). A gyakori fejfájásra pirulákat szedők közül minden ötödik embernél kialakul az úgynevezett megvonási fejfájás, amely akkor jelentkezik, ha a gyógyszer hatása megszűnik – ilyenkor nagy a kísértés, hogy újabb tablettáért nyúljunk.

Megvonási álmatlanság

A nyugtatók is súlyos problémákat, sőt függőséget okozhatnak. Az altatókhoz alig két hét alatt hozzá lehet szokni, szedésük abbahagyása után viszont azonnal jelentkezik a megvonási álmatlanság – ami csak újabb (és nagyobb) adag altatóval szüntethető meg.

Tegyük fel, hogy altatót szedünk (Magyarországon az altató- és nyugtatószer-függőségben szenvedők száma több mint 400 ezer), majd szénanáthára antihisztamint, hátfájásra pedig kodeintartalmú fájdalomcsillapítót alkalmazunk. Mind nyugtató hatású, együttesen tehát jelentősen növelik annak kockázatát, hogy szédülés, egyensúly-, tudat- és tájékozódási zavar lépjen fel. Ennek súlyos következményei lehetnek, például baleset otthon vagy autóvezetés közben.

Jóvátehető? Igen!

A korszerű fájdalomcsillapítás egyik célkitűzése az, hogy az izom- és ízületi fájdalmakat, valamint a fejfájást kevesebb pirulával lehessen enyhíteni, mert így kevesebb mellékhatás lép fel. A nyugtatók, altatók és fájdalomcsillapítók rendszeres szedéséről addig is próbáljunk meg leszokni – kellő akaraterővel, szükség esetén az orvos segítségével biztosan sikerülni fog –, s aztán a szervezet gyorsan kiheveri e káros szokás utóhatásait.

A változtatás további előnyei

Csökkenthető a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a gyomor-bél rendszeri fekélyek és vérzések kialakulásának kockázata. Javul a koncentrációkészség, csökken az elesés, a balesetek esélye – és nem függünk többé a piruláktól, melyek előnyei a szokás elhatalmasodásával csökkennek, ám a mellékhatások veszélyei fokozódnak.

A gyógyulás útja

Figyelmeztető jelek

Aki rendszeresen szed NSAID-ket vagy más fájdalomcsillapítókat, szokatlan tünetek esetén haladéktalanul keresse föl orvosát. Különösen fontos a kivizsgálás hasi fájdalom és véres vagy fekete, szurokszerű széklet esetén (ez a gyomor- vagy bélvérzés jele!).

A mellékhatások kiküszöbölése

Aki NSAID tartós szedésére szorul, derítse ki, nincs-e helyette egy hasonló célt szolgáló, de kevesebb mellékhatást produkáló gyógyszer. Az NSAID-k szedése 75 éves kor felett, túlsúlyos embereknél, illetve magas vérnyomás és gyomor- vagy nyombélfekély esetén ellenjavallt.

A gyomor védelme

Aki NSAID rendszeres szedésére szorul, írasson fel gyomorvédő készítményt, mely fékezi az irritáló hatású gyomorsav termelődését, vagyis mérsékeli a gyomorfekély és gyomorvérzés kialakulásának kockázatát.

A fájdalomcsillapítás egyéb módjai

Ízületi fájdalom (reuma) esetén alternatív stratégiát kínál a fogyás, a kíméletes torna és az akupresszúra. Hasznos lehet az is, ha étrendünket ómega-3 zsírsavakkal bővítjük. Az NSAID-tartalmú krémek, gélek, kenőcsök közvetlenül a fájós testfelületen alkalmazva ugyanolyan hatékony fájdalomcsillapítók lehetnek, mint a pirulák – ez derül ki a londoni Queen Mary Egyetem 2008-as vizsgálatából, melyet közel hatszáz, 50 év feletti, krónikus térdfájásban szenvedő beteg bevonásával készítettek.Hátfájás esetén a torna és a stresszoldás a leghatékonyabb alternatív gyógymód. A fejfájás gyakran megelőzhető a kiváltó okok, például bizonyos élelmiszerek, italok vagy szituációk (stresszhatások, kialvatlanság, éhség) kerülésével.

Jó alvás altatók nélkül

Késő este ne igyunk kávét, (fekete) teát, kólát, kerüljük a túlzott aktivitást és az izgalmat kiváltó állapotokat. Legkésőbb este 6-ig fogyasszuk el könnyű vacsoránkat, ami lehetőleg tartalmazzon triptofánt – ez az alvást elősegítő aminosav megtalálható például a banánban vagy a sovány csirke- és pulykahúsban. Ihatunk nyugtató kamilla-, macskagyökér-, komló- vagy galagonyateát is, esetleg meleg tejet mézzel. A hálószoba legyen sötét és csöndes.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.