Gyógyító természet

A víz gyógyerejének külső alkalmazási módjai

A hidegvíz-kúra a természetes gyógymódok egyik leghatalmasabb tényezője, amiért is ezt a kúrát részletesen és bőven ismertetjük. Tudnunk kell, hogy a sejteket vagy azok kóros állapotát semmiféle gyógyszerrel nem vagyunk képesek megváltoztatni. Legfeljebb csak bizonyos folyamatokat indíthatunk meg, amelyek azután a gyógyulást létrehozzák. Ilyen folyamat megindítására legalkalmasabb a víz.

Nincs az a gyógyszer vagy gyógymód, amely a vízzel versenyezhetne. Már a cikk legelején is hangsúlyozni akarom, hogy amikor a vízkúrát talán némi túlzással, a megszokott hidegvíz-kúra elnevezéssel emlegetjük, ez nem jelenti azt, hogy kizárólag jéghideg vizet alkalmazunk, hanem, hogy főleg a hűvösebb hőmérsékletű vízen van a gyógymód hangsúlya.

A hidegvíz-kúránál milyen hőmérsékletű a víz?

De ugyanakkor részben langyos és melegebb vizet is felhasználunk az úgynevezett hidegvíz-kúránál. A hidegvíz-kúra fejezetben mindazon fürdőgyógymódokat tárgyaljuk meg, ahol nem termális, azaz gyógyfürdő forrásokat használunk, hanem a közönséges otthoni vízkezeléseket állítjuk az egészség szolgálatába. A vízgyógyászatban általánosságban a hideg és langyos vizet alkalmazzuk, utóbbit különösen ideges és érzékeny egyéneknél, akik nagyobb fokú vérszegénységben szenvednek.

Azonfelül óvatosabbak vagyunk a hideg vízzel szív- és tüdőbajoknál, valamint olyan esetekben, ahol reumás bajok is fennállnak. Vannak azonban a hidegvíz-kúrás kezeléseknek speciális eljárásai is, így a kedvelt skót zuhanyozási eljárás, amikor a testet hideg zuhanyozással egy időben forró gőz éri, midőn a pillanatok alatt váltakozó hideg-meleg ellentétes ingerhatás célozza a gyógyítást.

A hidegvíz-kúrák története

A hidegvíz-kúrák alkalmazása történelmi múltra tekint vissza. Az ókori egyiptomi és görög tudomány művelői, mint később Hippokratész és Galenus, egyaránt fürdőket és hideg vizes lemosásokat rendeltek. Hippokratész Krisztus előtt 460-ban hatalmas tankönyvet írt, amelynek címe: ,,A hideg víz gyógyereje és alkalmazása”. Krisztus előtt 100 körül élt egy híres orvos (Aszklepiadésznek hívták), aki büszkén a következő címet használta: Hidegvízgyógyász! Kneipp Sebestyén, a híres wörishofeni papgyógyász, aki a XIX. század óta a művelt közönség körében mint a hidegvizek apostola lett közismertté, híressé vált könyvében elmeséli, hogy az ókorban Augustus császár egyik hadjáratából súlyos betegen tért haza. Májbajban szenvedett.

Birodalmának legkitűnőbb orvosai gyűltek betegágya köré, akik minden addig ismert gyógymóddal kísérleteztek, de egyik sem vezetett eredményre. Betegségtől összetörve feküdt lakosztályán, amidőn barátai egy felszabadított rabszolgát hoztak betegágyához, aki ismertté vált gyógymódjai révén. A rabszolga elmondta a császárnak, hogy gyógymódja a hideg víz és bizonyos gyógyfüvek alkalmazása. A császár alávetette magát a gyógykezelésnek és meggyógyult, felfrissült, megfiatalodott. Ez a rövid történelmi ismertetés kapcsán felemlítjük a sziléziai Priessnitz professzor nevét is, aki graefenbergi szanatóriumában alkalmazta és híressé tette vízkúráját az orvosi szakkörök előtt. A közismert vizes borogatásokat a professzorról nevezik Priessnitz-borogatásoknak.

Hidegvíz-kúra alkalmazása

A hidegvizes gyógymódokat nem egyenletes hidegvízfürdő alakjában használjuk, amennyiben a legritkább esetben adjuk a teljes hideg fürdőket; hanem a hidegvíz-kúra előírása alkalmából elegyítve adjuk a különböző részeljárásokat.

Ezek nagyjában a következők: félfürdő, ülőfürdő, lábfürdő, lemosások, leöntések, zuhanyozás, ledörzsölés, masszírozás, pakolás stb. Mindezeket különböző betegségeknél és egyénenként váltakozva az orvos a legváltozatosabb sorrendben szabja meg, a szükséglet szerint és teljesen egyénileg. Ezek az eljárások talán az első alkalommal kellemetlenek, borzongást és idegenkedést válthatnak ki, gyakori az úgynevezett visszahatás is, amikor az első kezelések nem javulást, hanem átmenetileg inkább rosszabbodást hoznak, noha egészen természetes, hogy óvatosan és fokozatos átmenettel járunk el. Végeredményben a hideg víz az üléstől, szellemi munkától elsatnyult szervezetet felélénkíti, áthangolja és edzi.

A víz a bőrön át fejti ki hatását

A bőr nagy jelentőségéről már szóltunk, így tudjuk, hogy milyen nagy szerepet tölt be az anyagcserében és a hőszabályozásban. A bőrben számos idegvégződés van, amelyek reflex úton terjesztik a bőrt érő ingereket. A bőringerek a belső folyamatokra kiegyensúlyozó hatással vannak, amelyek által a szervezet áthangolását eszközölik. Ez előmozdítja a kóros folyamatok elhárítását, ami a vízkúra tulajdonképpeni célja. A bőr idegei útján a zsigerekkel: mint a gyomorral, belekkel, emésztőmirigyekkel is kapcsolatban van, így természetesen a bőrnek hideg vizes eljárásokkal való ingerlése e belső szervek betegségi állapotát is előnyösen befolyásolja.

A bőrnek az egész vérkeringéssel való kapcsolatát mi sem jellemezheti jobban, minthogy a bőr hajszálerei az egész test vérmennyiségének jó egyharmadát képesek lekötni, bizonyos tekintetben függetlenül a szívtől. E hajszálerek a hő, vegyi és mechanikai ingerekre igen érzékenyen reagálnak. A hideg víz a bőrereket először gyorsan összehúzza, így a testtől meleget von el, később a reakció második stádiumában az erek kitágulnak, a bőr kipirosodik, és a kezelt területeket kellemes melegség önti el.

Minél rövidebb ideig és minél hidegebb vízzel hatunk a bőrre, annál gyorsabban jön létre a reakciós értágulás. A reakció nagysága adja meg a vízkúra eredményességét. Mivel az egyes egyének reakciója is különböző, a szakorvos elbírálása szerint az egyes eseteknél más és más metódusokat alkalmazunk.

A hidegvíz-kúra elkzedése előtti teendők

A hidegvíz-kúra megkezdése előtt az a célunk, hogy a test egyenletesen átmelegedjen. Hideg végtagok felmelegítéséről tehát dörzsölés, mozgatás útján gondoskodnunk kell. Minél nagyobb a hőkülönbség a test bőre, valamint az alkalmazott víz között, annál jobb lesz a reakció. Mivel a víz hideghatása az erek feszülését fokozza, a szívizom munkája csökken, ugyancsak a szívverések száma, és a vér nyomása is.

Itt azonban újból ki kell emelni, hogy ahol komoly szívkárosodás áll fenn, a hidegvíz-kúrát természetesen nagy óvatossággal és állandó orvosi felügyelet mellett kell végezni, mert ellenkező esetben több kár, mint haszon származik belőle. A vízkúra anyagcserehatása a légzés szabályozása. Az izmokban az elégés folyamata meggyorsul, így a salakok kiválasztása is fokozódik, kísérletek bizonyítják, hogy a hideg víz behatására a vörösvérsejtek száma megszaporodik.

Hidegvíz-kúrák és típusaik

Ezen rövid általános ismertető után vegyük most szemügyre a különböző eljárásokat, amelyeknek a helyes összeállítása mindenkor a szakorvos egyéni elbírálása szerint történik.

A félfürdő

A fürdőkádban körülbelül a köldökig ér a víz, és a beteg kinyújtott lábakkal, ülő helyzetben helyezkedik ü benne. Legtöbbször a beteg egész fürdőt kap, amely langyos. Idővel a vizet a kádból fokozatosan kifolyatjuk és egyúttal lehűtjük, amennyiben egyidejűleg félannyi hideg vizet folyatunk hozzá úgy, hogy például á kezdetben harmincfokos fürdő percek alatt húszfokossá változik. Minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig tartjuk benne a beteget, és annál inkább alkalmazzuk közben a dörzsölést, masszázst, mozgatást.

A fejre mindig hideg vizes sapkát teszünk. Minden életkorban adhatunk félfürdőt, mint edző gyógymódot. E gyógymód frissít. Főleg vérszegény, ideges egyéneken, táplálkozási zavarokban, anyagcsere-megbetegedések esetén nyer alkalmazást. Forró félfürdőt reumás és köszvényes lábfájdalmak, ágyék- és combzsába, aranyeres bántalmak és hólyaghurut esetén adunk jó eredménnyel.

Ülőfürdő

Legegyszerűbben ülőkádban végezhetjük. Az altest egészen a gyomorgödörig és fél combig van a vízben. Hideg ülőfürdőket rövid, pár perces időtartammal adunk. Az ülőfürdő a vérkeringést javítja, az idegrendszert erősíti, az emésztést fokozza, és a bélműködést szabályozza. Különösen befolyásolhatjuk a has és kismedence szerveit, ezért székrekedés, táplálkozási zavarok, rossz emésztés és bizonyos bélhurutok esetén adjuk. Langyos ülőfürdőket ideges nyugtalanság, vértódulás, magas vérnyomás, bizonyos szívbajok, női bajok és álmatlanság ellen alkalmazunk. Szabálytalan, erős női vérzések és hólyagbajok ellen is. Meleg és forró ülőfürdők igen jó fájdalomcsillapítók epe- és vesekő-megbetegedések és méhgörcsök ellen. Forró ülőfürdőkhöz gyakran gyógynövényfőzeteket is teszünk. Bizonyos alhasi betegségek ellen Kneipp hideg-meleg ülőfürdőket ajánlott.

Lábfürdő

Ülő vagy álló helyzetben vehetjük. Célszerű, ha lábainkat a fürdőben állandóan mozgatjuk. A víz kb. a lábszár közepéig érjen, és célja a felsőtest (agy) vérbőségének csökkentése. A lábfürdő mintegy elvezeti a vért az agyból. A lábat edzeni rendkívül fontos, mert minél jobb a láb vérkeringése, annál szívósabban képes a szervezet betegségek ellen védekezni. Sok embernek rossz a vérkeringése, ezek szoktak hideg és fagyos lábakról panaszkodni. Ilyenkor nagyon ajánlatos az ún. váltakozó, hideg-meleg lábfürdő alkalmazása. A fürdőket úgy alkalmazzuk, hogy előbb forró, negyven fok körüli vízbe tesszük lábainkat, egy-két percre, majd közvetlenül utána hidegbe két percre. Ezt a procedúrát jó egynéhányszor megismételjük.

Karfürdő

A szívet tehermentesítő, kiváló gyógyeljárás. Nemcsak a feles vért vezeti le a szívből, hanem a szívizom összehúzódását is javítja. A karfürdőt olyképpen adjuk, hogy a beteg derékszögben behajlított és egymás mellé tett alkarjait vízzel telt lapos edénybe teszi. A víz a felkar közepéig érjen. A kar fürdőkádat az asztalon helyezzük el, a beteg ül, és körülbelül háromnegyed percig tartja karjait a hideg fürdőben. Karfürdő vétele után karunkat azonnal felöltöztetjük, nehogy meghűljön. A karfürdőt szívbajoknál alkalmazzuk, napjában többször is. Szívtáji nyomás, szúrás és félelemérzetek ennek hatására gyorsan szűnnek. Szívgörcs esetén hideg karfürdőt alkalmazni nem tanácsos. A kar reumás és idegzsábás bajaiban forró karfürdőket adunk, jó eredménnyel.

Vízben járás

Ez a mezítlábas járáshoz hasonló, de hatásában sokkal erősebb eljárás. Bokáig, vagy az alsó lábszár közepéig terjedő hideg vízben járkálunk, néhány percen át. Ha azonban ülve vesszük, és közben a kádban állandóan mozgatjuk a lábainkat, taposást végzünk. Ezen eljárás különösen a láb ereire fejt ki erélyes hatást, amellyel kapcsolatban a vér nagy része a fejből, azaz az agyból a láb kitágult ereibe folyik, így az idegrendszert élénkíti.

Harmatos, zöld fűben való járás

Ez a Kneipp által ajánlott eljárás, amit egyes szanatóriumokban szeretnek alkalmazni. Fanatikusan azt állítják, hogy a harmatcseppek radioaktív kisugárzással bírnak, elektromos töltésük van. A tény az, hogy jó, élénkítő hatást gyakorol az idegrendszerre és frissít.

Lemosás

A hideg vizes lemosás a vízgyógyászat legősibb módszere. E célra nem szivacsot használunk, hanem durva házivászon kendőket, amelyekkel a boringért fokozzuk. A lemosásnál alkalmazott hideg víz javítja a vérkeringést, élénkíti az idegrendszert, fokozza az anyagcserét és irányítja a hőszabályozást. A test lemosása után a bőrt ne töröljük szárazra, hanem feküdjünk vissza az ágyba jól betakarózva egy jó negyedórára. Lázas betegen a lemosás pótolhatatlan csillapító szer, amely után a súlyos beteg is felélénkül és felüdül. Vagy az egész testet mossuk le, vagy pedig csak a test egyes részeit. A lemosást gyorsan kell alkalmazni, pár perc alatt az egész folyamatot be kell fejezni.

Borogatás

Csak a test bizonyos részeit kezeljük. A borogatandó testrészre egy nedves, de részben kicsavart ruhát helyezünk, föléje száraz ruhát, majd az egész borogatott testrészt gyapjútakaróval letakarjuk, azaz légmentesen elzárjuk. A borogatást átlagban egy óráig vesszük. Fájdalom és görcs esetén meleg, azaz forró borogatásokat alkalmazunk. Igen elterjedt a szénaperje borogatás, amikor is a szénaperje-főzetet lenzacskóba csomagoljuk, törülközővel a felesleges vizet kifacsarjuk, és olyan melegen, ahogy a bőr kibírja, a megbetegedett testrészre tesszük.

Csak egy jó perc után, amikor már látjuk, hogy a beteg bőre kibírja a melegét, tesszük rá a szárazat és pakoljuk be gyapjútakaróba. Forró borogatásokat adunk vese- és epekőkólika, gyomor- és bélhurut, valamint hólyagbántalmak, sokkízületi csúz, reuma és légcsőhurut ellen. Hideg vizes borogatásokat alhasi bajok, ideges szívpanaszok és egyes, az emésztőcsatornát érintő megbetegedések kezelésére is adhatunk.

Leöntések

Ezek olyan fürdők, amikor magasabb nyomás alatt jövő vízsugár éri a testet. Az ezekkel járó erős bőringer és a vízhatás együttvéve fejtik ki a gyógyhatást. Az öntözések tartama 2-3 perc, ezt csak olyanoknál alkalmazzuk, kiknek a teste meleg. Ha ez nem áll fenn, akkor előzetes dörzsöléssel vagy tornával a testet felmelegítjük.

Pakolás

A hideg vizes, nedves lepedőbe való pakolás szintén gyakran alkalmazott gyógytényező. Van egész és félpakolás, ez utóbbi a hónaljtól a térdig ér. E célra durva vászonlepedőt használunk, és fontos, hogy ne legyen rajta ránc, azaz a lepedő lehetőleg légmentesen zárja a testet. Száraz pakolás esetében a beteg meztelen testét száraz lepedőbe csavarjuk, főleg izzadás céljából. Ilyen pakolásnál gyakran a beteg szervre, mint has, derék stb. melegítő párnái is alkalmazunk. Ez az eljárás izzasztásul szolgálhat. A mellborítás a hónaljtól a csípőig ér. Keresztkötéseknél a vállon keresztül vethetjük a lepedőt. Gyakran az úgynevezett sálat használjuk, ami háromszögletű kendő, melynek két hosszabb csücske elől a mellre jön, rövidebb csücske hátul a vállra lóg le.

Ezt fejfájások, vértódulások, hörghurut és gégebántalmak esetében használjuk. A nyak- vagy törzspakolás három részből áll: először jön a nedves, e fölé a száraz vászon, ami mindenütt a nedveset borítja, nehogy meghűlés jöhessen létre. Majd e fölött gyapjútakaróba burkoljuk a beteget. E célból tehát a pakolóágyra először a gyapjútakarót terítjük, erre rá a száraz lepedőt, majd belül a benedvesített, kicsavart lepedőt. A pakolásnál mindenkor ügyeljünk arra, hogy a lábak melegek legyenek. Pakolásban a betegnek mindig nyugodtan kell feküdni, sem olvasni, sem beszélgetni nem tanácsos, esetleg a beteg el is aludhat. A pakolásban felmelegszik, és a levételét mindenkor gyorsan kell eszközölni, utána hideg lemosást sohasem szabad alkalmazni.

Zuhanyozás

A zuhanyozás egyik legnépszerűbb eljárása a vízgyógyászatnak. A zuhanynál az a fontos, hogy a vízsugár egyenletesen ömöljön a testre, így ez nemcsak hő-, hanem mechanikai ingert is kifejt. A zuhannyal a legmesszebbmenőbben alkalmazkodunk a beteg testi elváltozásaihoz, amennyiben az időt, a víz hőmérsékletét és a vízsugár magasságát bármikor megváltoztathatjuk.

Minél hidegebb a víz, annál gyorsabban melegszik fel utána a testünk. A zuhanyozást már Hippokratész is használta. A középkor orvosai már a legkülönbözőbb betegségek gyógyításánál alkalmazták. Hideg helyiségben végezve ártalmas. Kezdetben egy percnél ne tartson tovább, később fokozatosan hosszabbítjuk, rendszerint körülbelül addig, amíg a bőr kipirul. A zuhany mind a véredényeket, mind az idegrendszert hatékonyan ingerli.

A zuhanyozásnak egyes válfajai a következők:

Térdzuhany

Állva alkalmazzuk, és a térdet, a lábszárat és a lábakat öntözzük. Lentről haladunk felfelé, tehát a lábujjaknál kezdjük, azután a lábfej, a lábszár és a térd mellső felülete következik, majd a hátsó felületen megyünk vissza a lábujjakig. A térdzuhany hatásában erősebb a lábfürdőnél; a vér elvezetésére szolgál, és a láb egyes betegségeinél is ajánlatos. Reumás és köszvényes betegeken meleg térdzuhanyt alkalmazunk, ugyancsak bénulásoknál, ahol az erekre és idegekre serkentőleg hat. Mivel a vérkeringést javítja, megszünteti a visszerekben a pangást, miért is visszerek keletkezésének megakadályozására előnyösen használható.

Combzuhany

Az egész végtagot zuhanyozzuk. A saroktól kezdve egészen a farpofa felső határáig haladunk. Ugyanezt a műveletet mindkét végtagon elvégezzük, mégpedig arra ügyelve, hogy egyenletesen zuhanyozzunk, majd a beteget megfordítva, ugyanezt alkalmazzuk a mellső részein is a lábujjaknál kezdve, egészen az alhasig.

Hátzuhany

A jobb saroknál kezdjük, lassan felfelé menve a jobb farpofáig, majd a jobb csípőtájig haladunk és a törzs oldalán lassan felfelé a jobb vállig. A jobb kar hátulsó oldalán tovahaladva a könyökig. Innen újból lefelé a keresztcsontig, majd átmenve a másik oldalra, a bal oldalon hasonlóan végigzuhanyozunk. A hátzuhanyozás előtt a beteg arcát, kezeit és mellét át kell nedvesíteni. A hátzuhanyozás az ideges érrendszer legerősebb ingerét képezi, könnyen okozhat a fejben vértódulást, miért is szívbetegeken, magasabb vérnyomásra hajlamosokon és gyengéken nem alkalmazzuk.

Egész zuhanyozás

Miután a hátzuhanyozásnál leírt területeket lezuhanyoztuk, ezt folytatjuk a test mellső oldalán, előbb a jobb felső kar mellső részén eljutunk a mellig, majd a vállakon át a törzsig, majd le a jobb csípőtányérig, ahonnan az alhason keresztül a bal oldalra megyünk át. Az egész zuhanyozást mindenkor csak fokozatosan alkalmazzuk.

Felsőzuhany

A beteg előrehajlik, és kezeivel egy edény szélére támaszkodik, amelybe befolyik a lecsurgó víz. A jobb kézen kezdjük el a zuhanyozást, ahonnan a vállig haladunk, majd a hát jobb oldalát zuhanyozzuk, majd a jobb vállról a jobb mellkasra térünk át, majd a bal mell, váll és a bal hátfél következik, és végül a bal kar zuhanyozása fejezi be az egész műveletet. Fejünket állandóan magasan kell tartanunk, nehogy a fejben vértódulás keletkezhessen!

Villámzuhanyozás

A közönséges vízzuhanytól eltérőleg 4-5 milliméteres nyílású tömlőt használunk, amelynek víznyomása másfél atmoszférájú. Ezt 3-4 méteres távolságból adjuk. A jobb saroktól a jobb farpofáig megyünk fel egyenletesen, ugyanúgy a bal oldalon, majd a jobb farpofától indulunk ki a jobb vállig, és visszamegyünk az ágyéktájra, ugyanúgy a bal oldalon. Végül elzárjuk a cső nyílásának egy részét, hogy ezáltal a sugarak szétszóródjanak és esőszerűen érjék a beteget. Tartama 3-4 perc.

A villámzuhany igen erős mechanikai ingert jelent, csakis jő állapotban levő és már edzett betegeken használhatjuk, akik a vízgyógyászat már enyhébb eljárásait megszokták. Anyagcsere-bántalom, idült reuma, elhízás és az idegrendszer megbetegedései ellen használjuk.

Skótzuhany

A fürdőmester két tömlővel dolgozik, az egyik tömlőből vékony sugárban hideg víz áramlik, a másik, vastagabb tömlőn forró gőz ömlik, amely pillanatok alatt élénkpirosra tüzeli a bőrt. Ezen erős hőingert, ami a pörzsölés határán jár, azonnal követi a hideg zuhanysugár, amely ingerek hirtelen ellentéte az idegvégződésekre a legintenzívebb ingerhatást fejti ki. Amennyire szinte kegyetlen eljárásnak és igénybevevő tortúrának látszik ez a leírás után, annyira frissítően kellemes, zsongító hatással van az egész idegrendszerre. Valójában helyes a tapasztalt fürdőmesterek állítása, hogy az összes zuhanyozási eljárások közül a skótzuhany-kamra helyiségétől válik meg legnehezebben a beteg a kúra befejezésével.

Vízverés

A hideg vizes lepedőbe burkolt beteget durva kefével ütögetjük. Természetesen fájdalmat nem szabad okozni.

Összegzés

Minden hidegvíz-kúra fő célja az úgynevezett reakció kiváltása. A hideg vízzel helyesen kezelt beteg bőre a kezelés után kivörösödik és meleg lesz. Ahol ezen reakcióra a szervezet nem képes, ott a hidegvíz-kezeléstől nem sok eredményt várhatunk. A kivörösödés vérbőséget jelent, ez pedig fokozza az anyagcserét. Hidegvíz-kúrát bármilyen korú egyénnél alkalmazhatunk, annak módja és időtartama természetesen szigorúan egyéni, és elbírálása a szakorvosra tartozik. Legelőnyösebb napszak a reggel vagy délelőtt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.