A masszázs gyógyító alkalmazása
A masszázs egyike a legelterjedtebb és legkedveltebb gyógymódoknak, amit ősidők óta napjainkig mindenkor alkalmaztak. Magyar szóval kenésnek vagy dörzsölésnek is nevezzük. Gyógymasszázsnak kezeinkkel a test felületén végzett azon műveletek összességét nevezzük, amelyek hivatva vannak a szervezet valamely kóros vagy csökkent funkcióját előnyösen befolyásolni.
Masszázs célja
A masszázsnak nem egyedül az a célja, amint azt talán még ma is sokan gondolják, hogy egyszerűen a beteg testrészen vagy ízületen vérbőséget, azaz a keringés fokozását eredményezze, ezt egyszerű meleg kezeléssel is elérhetnénk, például iszapkezeléssel. Az ilyen meleg kezelés legtöbbnyire megelőzi a gyógymasszázst, hogy az aktív és passzív mozgatást, amit épp a masszázzsal erünk el, megkönnyítse. A masszázs célja, hogy a beteg a betegség következtében elernyedt izomzatát újból használhassa.
A masszázs kétségtelenül gyakorlati tudomány, amit már az ősidőkben is alkalmaztak, tehát tudatában voltak mindig az általa elérhető gyógyeredményeknek. Ennek ellenére tény, hogy egészen a legutóbbi időkig az orvosok nagy része hitetlenül, sőt bizonyos lenézéssel foglalt állást a masszázs ellen. Az orvosok között alig akadtak olyanok, akik a masszázs tudományát kellő szakavatottsággal művelték, így e kiváló gyógyeszköz hívatlan kezekbe került, sok kuruzsló, gyógyapostol számtalan visszaélést követett el.
Masszázs mint gyógyító eszköz
Tudományos alapon csak az utóbbi két évtizedben kezdtek foglalkozni a masszázs tanának elméleti és gyakorlati megalapozásával. Ma már a masszázs általánosan elfogadott gyógytényező. Hazánkban is az elhivatott fürdőtényezők vették kezükbe az okleveles masszőrök kiképzését, és maga a masszázstudomány is kísérleti alapon annyira kiművelődött, hogy nemcsak puszta kézzel masszíroznak, hanem sok gyógyszert – kenőcsök, sósborszesz stb. alakjában – néha villanyozással is egybekötve használnak fel. A masszázzsal tehát bővebben kell foglalkoznunk, mert amíg a helyesen alkalmazott masszázs valóságos művészet, amelynek a gyógyászat végtelenül sok hasznát veszi, addig a helytelenül alkalmazott masszázs nemcsak hatástalanok, de sok esetben káros.
A masszázs a test simogatása, gyömöszölése, ütögetése és gyűrése
Természetesen ez bizonyos rendszer szerint történik, amellyel ma vaskos szakkönyvek foglalkoznak, és azokat, amint már fentebb említettük, állami szaktanfolyamokon hosszú hónapokon át tanítják. Ezt azonban könyvből megtanulni nem lehet, ezekből a masszőr legfeljebb a test anatómiáját sajátítja el. A sokéves gyakorlat teszi mesterré a masszőrt. A masszázs gyógyhatása nagyjában abból áll, hogy a masszírozott részeken élénkebb nedv- és vérkeringés következik be, ez fokozza az anyagcserét, a szénsavkiválasztást és a felszívódást.
Mindez nagy hatással van az idegrendszerre és a szívre is, de elsősorban az izmokra, melyek a megbetegedett szerv (ízület) tartós kikapcsolása következtében csökkent munkát végezve elernyednek, eltunyulnak. A masszázs következtében nemcsak a már meglévő és kitágult ereken keresztül áramlik jobban a vér, hanem az izmokra gyakorolt gyúrás, dörzsölés és ütögetés új hajszálereket nyit meg. Idült izzadmányok, régóta fennálló pangások a masszázs mechanikus hatására megmozdulnak, és a masszázs ezen ingerhatása régóta megülepedett és „berozsdásodott” folyamatokat ismét felráz, és ilyképpen a gyógyulás útjára irányítja.
Régóta merev ízületek, összenövések így felszabadulnak, mozgást gátló fájdalmas lenövések és hegek fellazulnak. A masszázsnak sohasem célja egyszerre erőművi behatással radikális eredményt elérni, hanem lassú, fokozatos nyújtással a merevséget feloldani. Sehol annyira nem illő a népmondás, hogy „Lassan járj, tovább érsz!”, avagy „Többet ésszel, mint erővel!”
Természetesen a masszázsnak ellenjavallatai is vannak
Nem szabad alkalmazni lázas megbetegedéseknél, sem aggkorban és általános testi legyengülésnél. Rosszindulatú, azaz rákos daganatoknál, havibaj első napjaiban, vérzékeny betegeknél és ott, ahol visszérgyulladás gyanúja áll fenn. Gyulladásos avagy fertőző bőrbajoknál természetesen szintén ellenjavallt a masszázs.
Gyúrás
A gyúrás egyike a legfontosabb, de legnehezebb fogásoknak, amit nagy türelemmel lehet elsajátítani. A gyúrás ugyan fokozott izomerőt követel a masszőrtől, mégsem szabad, hogy a beteg ezt kellemetlen tényezőnek érezze. A gyúrással mindenkor az izmokat óhajtjuk befolyásolni. Megkülönböztetünk egykezes gyúrást, amit főleg végtagizmoknál alkalmazunk, és kétkezes gyúrást.
Hogy egy izomcsoportozatot eredményesen gyúrjunk át, fontos, hogy környezetéből jól kiemelhessük és ujjainkkal jól átfoghassuk, ami akkor lehetséges, ha a beteg ellazítja izomzatát. Az ízületeket e célból középállásba kell elhelyezni. Párhuzamos gyúrást nagy testfelületeken alkalmazunk (háton, hason) amikor is kezeinket úgy helyezzük el egyenletesen a test bal és jobb oldalán, hogy lehetőleg egyenletesen gyakoroljuk rá a nyomást.
Ütögető masszázs
Ütögető masszázsnál kezünk élével végzünk ütögető mozgásokat. Az ütögetésnek sok fajtáját különböztetjük meg, így a tenyérrel való ütögetést paskolásnak nevezzük. Ütögetést végezhetünk ezenfelül nem mereven zárt ököllel, ujjhegyeinkkel. Rövid ideig tartó ütögetésnél a bőrerek összehúzódnak, a hajszálerek szűkülnek, kisebb vérnyomás-emelkedés következik be. Hosszabb ideig tartó ütögetésnél az érfalak tónusa csökken, a hajszálerek erősen tágulnak.
Kisebb felületre kiterjedő, erősebb ütögetés az izmokat összehúzza. Ha ezeket az erősebb ütögetéseket túlzásba vinnénk, az izmokat könnyen túlfáraszthatnánk. Különösen kezdő masszőrök kedvenc mozdulata, hogy ezen ütögetéseket túlzásba viszik, aminek az a következménye, hogy a beteg egy ilyen masszázs után felfrissülés helyett fáradtabbnak érzi magát.
Vibrációs masszázs
A vibrációs masszázs, azaz a rezegtetés a masszázstudomány egyik legnehezebb része. Merőlegesre állított ujjhegyünkkel végzünk rezgő mozgásokat. Kezünket a kezelendő területre szorítjuk, mereven tartott csuklóval gyors ritmusú, egyenletes kis kitérésekkel mozgatjuk. Ezt a középső ujjunk hegyével végezzük. Hosszasan végzett vibrációs masszázs az idegek ingerlékenységét csökkenti, így a fájdalmat csillapítja. Természetesen vannak készülékek is vibrációs masszázs végzésére.
Hol kell kezdeni a masszázst?
A masszázst mindenkor a test távolabbi részén kezdjük el, és a szív felé folytatjuk. Az egész testre kiterjedő masszázst általános masszázsnak nevezzük. Az általános masszázsnál az a célunk, hogy az egész test vérkeringését és izomzatát befolyásoljuk. Ezért tanácsos a masszázst a reggeli órákban, de sohasem éhgyomorra végezni, hanem előzőleg könnyű reggelit elfogyasztani. Célszerű előzőleg a beteggel langyos fürdőt vétetni. A masszázshoz nem szokott egyéneknél az első kezelések után „reakció” állhat be. Izomláz léphet fel egyes csoportokban, miért is az első kezeléseket rövidebb ideig folytatjuk le és enyhébben végezzük.
Az általános masszázst mindig a hát masszázsával vezetjük be, amikor is a beteget hasára fektetjük. Azután a beteget hátára fektetjük, és a masszázst a mellen, hason és combon fejezzük be. Utána a beteget nedves ruhával letöröljük, majd pihentetjük, mialatt esetleg egy csésze narancslevet vagy teát adunk neki. Végtagok masszírozásánál sokkal hatásosabb, ha a végtagokat egyszerre, azaz párhuzamosan masszírozzuk. Igen fontos, hogy a masszőr személye a betegnek szimpatikus legyen. A legelőnyösebben az e célra berendezett fürdőhelyiségben végezzük el a masszázst. A helyiség legyen világos, egyenletesen temperált, huzatmentes. A masszírozandó testrészt mindenkor teljes terjedelemben le kell mezteleníteni. Általános testi masszázsnál a beteg teljesen meztelen, lepedőn fekszik.
A masszőrtől elvárandó követelmények
A masszőr keze kifogástalan állapotban legyen. A masszőr a masszázs előtt kezét meleg vízzel, szappannal megmossa és egy puhító krémmel (vazelinnel) bekeni. A kezelendő testrészt szappanos meleg vízzel lemossuk. Legtöbbnyire hintőporral masszírozunk, nem szappannal, ezáltal ugyanis elkerüljük a bőr túlságos sikamlósságát. A masszőrnek nemcsak kezeire kell állandóan ügyelni, hanem általános testi kondíciójára is, amit sportszerű életmóddal ér el. Homokzsákok és párnák segítségével a kezelendő végtagokat mindenkor a legelőnyösebb helyzetben igyekszünk elhelyezni, az ízületek enyhén hajlított helyzetbe kerüljenek!
A masszázs alapfogásai
A masszázsnak bizonyos alapfogásai vannak, ezek a gyúrás, simítás, dörzsölés, ütögetés és rezegtetés, amelyeket a szakavatott masszőr saját egyéni tapasztalatai szerint kombinálva alkalmaz. Általános testi masszázs tartama fél és egy óra között változik. Az egyes testrészeket 10-15 percig masszírozzuk. Hasmasszázs legalább két órával az utolsó étkezés után történjék. Masszírozni mindenkor sima tenyérrel, ujjheggyel, hüvelykpárnával kell. Mindig bizonyos nyomást kell kifejteni.
Ez a simogató masszázs formája. A simogatással a beteget mintegy hozzászoktatjuk kezünk érintéséhez, legyőzzük a masszázstól való félelmét, így a beteg nem feszíti meg védekezésként izomzatát. A simítást laza ujjakkal és kézzel végezzük. Ha a simítást mindkét kezünkkel végezzük, úgy kell eljárni, hogy a beteg egyenletesnek találja, tehát ne érezhessen különbséget két kezünk között.
A masszázsnak másik formája a dörzsölés, amikor merőlegesre állított ujjbegyünkkel körmozgást végzünk, ami a felszívódást segíti elő. A dörzsöléssel egyrészt a bőr felső rétegeire hatunk, másrészt a bőr alatti kötőszövetet, izomrétegeket, ízületi lenövéseket befolyásoljuk. Jellegzetes az ujjak karomállása. Ujjaink hegyével végezzük a körmozgásokat, mégpedig akként, hogy ujjainkat gyakran váltogatjuk. Nagyobb felületen egész ujjpárnánkat használjuk fel vagy tenyerünket. Természetesen közben simogatásokat is iktatunk be;
Hasmasszázs és hatásai
A hasmasszázs az idült székrekedés legkiválóbb gyógyeljárása, amit legalább 3-4 héten át folytatunk és a gyomor kiürülése után végzünk. A beteget felső testével kissé magasabbra fektetjük, láb-, csípő- és térdízületei kissé meg vannak hajlítva. A masszázst jobb oldalon kezdjük és az óramutató irányában, körben folytatjuk. Jól bezsírozott kézzel, finom tapintóérzékkel kell az izmok feszítését legyőzni, majd fokozatosan erősebb nyomást gyakorolva a mélybe jutni.
A hasmasszázs előtt a beleket bélmosással vagy megfelelő hashajtó alkalmazásával előbb igyekszünk kiüríteni. Egy hasmasszázs időtartama 8-10 perc. Kezelés előtt a beteg húgyhólyagját ürítse ki. A hasmasszázst néhány órával étkezés után végezzük, amikor a gyomor már kiürülőben van. Masszázs alatt a beteg nyugodt, egyenletes lélegzetet vesz, ami hozzájárul a hasfal ellazításához.
Szívmasszázs
Szívbajok, ideges szívpanaszok, hipochondria, ütőér-elmeszesedés esetén szívmasszázst végzünk, amikor is mindkét tenyerünket lassan a mellkason felfelé csúsztatjuk mindaddig, amíg a szegycsonton össze nem érnek. A kilégzés végén felemeljük a kezünket és ezen mozdulatokat jó egynéhányszor megismételjük. Mihelyt a hüvelykujjunk a szegycsonthoz ér, a szegycsontra nyomást gyakorolunk.
Dörzsölő és simogató masszázs
Izmok, ízületek, idült betegségek, lob, sorvadás, köszvény ellen simogató és dörzsölő masszázst használunk. Törések után természetesen csak akkor, ha a törések már összeforrtak. A masszázs igen fontos és hasznos. A nyak különböző betegségei esetén nyakmasszázst adunk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.