Gyógyító természet

A torna, fürdés, ruházkodás egészségügyi vonatkozásai

Bármennyire magától értetődőnek tartja is az ember, hogy a természetes életmód szabályai szerint a torna, fürdés és ruházkodás elemi szokásait be kell tartanunk, mégis külön fejezetben, részletekben kell foglalkoznunk e kérdésekkel. Az orvosi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az emberek többsége minderre kevés súlyt helyez, könnyen napirendre tér olyan dolgok felett, melyeket magától értetődőnek tart, pedig az orvosi megfigyelés azt mutatja, hogy az elemi szabályok: „maguktól nem értetődnek!”, tehát e könyv keretében alapos megtárgyalásuk nagyon is indokolt.

Torna

Torna – az izmok elsatnyulásának megelőzése

Elméletileg mindenki tisztában van azzal, hogy szükséges és fontos a torna, mert megőrzi a test izmainak rugalmasságát és üdeséget. A gyakorlatban mégis azt tapasztaljuk, hogy az átlagember e könnyen teljesíthető kívánalmakat elhanyagolja, elmulasztja, aminek következtében izmai vagy egyes izomcsoportjai elsatnyulnak, eltunyulnak, vérkeringése egyenetlenné válik, idegrendszere gyengül, testének fejlődése, edzettsége hiányt szenved. Az ember élete folyamán megszokja, szinte beleidegződik és reflexszerű ténykedéssé válik, hogy reggel mosakodáskor a száját kimossa és a fogkefével megtisztítja fogait.

Vajha elérhetnők valaha, hogy ugyanolyan magától értetődő legyen a reggeli felkelésnél, mielőtt napi munkánkhoz látunk, hogy tisztálkodásunk alkalmából ne csak bőrünket, hanem izomzatunkat is megmossuk, amennyiben pár perces reggeli tornával azokat megfenjük, a napi munkára élesebbé és alkalmasabbá tegyük.

Betegségmegelőzés és reggeli torna

A reggeli szabad torna meztelenül, mosakodás közben vagy után, elengedhetetlenül szükséges, ha arra törekszünk, hogy testünket eddzük, és a betegségektől megóvjuk. Nemcsak arról van szó, hogy az esztétika kívánalmainak teszünk eleget, ha meggátoljuk, hogy testünk arányai eltorzuljanak. Nagy pocak felett behorpadt mell, felette vérmesen duzzadt fej, jobbra meg balra petyhüdt és izomtalan végtag nemcsak ízléstelen, de egészségtelen is. A reggeli torna elengedhetetlenül szükséges, különösen a városi lakosság számára, akik nagy részben nem végeznek fizikai munkát a szabad levegőn úgy, mint a falusi földműves lakosság.

A nagyvárosok törtető zaja és sietsége reggel elnyeli munkáshadát a villamosokon, majd a házrengetegek munkahelyein, ahonnan késő délután hazatérve, némi szórakozás után vágyódva a füstös kávéházak és sötét, levegőtlen mozik, színházak után. Fáradtan az ágyba kerül a loholó ember, hogy másnap mindezt elölről kezdje. Ma már az állam arra hivatott tényezői is tudják, mennyire fontos legalább a reggeli torna. A rádióban a zene ütemes akkordjaira a tornatanár elmagyarázza a végzendő gyakorlatokat; ez komoly egészségvédelmi munka, amit a felkelő és munkához látó városi lakosok ezrei megszívlelnek. A felkelésnél olyan időbeosztáshoz igazodnak, ami módot ad a pár perces tornázásra. Ez pénzbe sem kerül, de sok időt sem rabol el.

Hogyan végezzük a reggeli tornát?

A reggeli tornát lehetőleg szabadban kell végezni, mindenesetre szellős szobában, meztelenül. Mosakodás előtt! Az első gyakorlatot azonban még ágyban végezhetjük, amidőn is térdeinket megfeszítve, lábujjunkat az ágy végéhez szorítva, karjainkat mellkasunk felett összekulcsolva, fekvő helyzetből egynéhányszor felemelkedünk. Ezzel a gyakorlattal mell- és hátizomzatunkat eddzük! Második tornagyakorlat: az ágyban hanyatt fekve merev térdekkel emeljük fel lábainkat. A kinyújtott lábakkal kört írva, érintsük össze sarkainkat! Ezzel a gyakorlattal különösen hasi és törzsizomzatunkat erősítjük. A gyakorlatok közül legegyszerűbb és legfontosabb a következő: csípőre tett kezekkel, sarkainkat összeérintve, guggoljunk lábujjhegyen! Utána lábujjhegyen való futás és járás következik.

Oldalra kinyújtott kézzel hajoljunk jobbra és balra oly mélyen, hogy kezünk a lábunkat érintse. Ezt balra-jobbra váltakozva ismételgetjük. Kinyújtott kézzel jobbra-balra hajolunk, majd előre és hátra is. Ezen szabad gyakorlatokon kívül lehetőleg szerezzünk be könnyű, 3-5 kilós súlyzókat, és ezekkel is terheljük meg a gyakorlatot. Ezután csináljunk úgynevezett légzőgyakorlatokat. Előrehajolunk, karjainkat oldalra kiterjesztve, szájunkon keresztül a levegőt kiengedjük, majd fokozatosan hátrahajolva, karjainkat úgy fordítjuk, hogy tenyerünk az ég felé legyen, ugyanakkor orrunkon át belélegzünk. A reggeli torna után következik a mosakodás. Azt talán mondanunk sem kell, hogy legideálisabb az egész test lemosása, azaz a fürdés.

Ezen úgynevezett reggeli, rendszeres torna helyett (azaz mellett) persze igen hasznos a kertészkedés vagy sport. Így a reggeli tenisz, lovaglás, evezés, úszás. Utóbbiak, tekintve az egybekapcsolt lég- és napfürdőzést különösen előnyösek. Miként a regéli felkeléskor gyakorolt tornát elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, úgy igen ajánlhatjuk, hogy a munkanapot lefekvés előtt szintén tornával zárjuk le. Nagy hiba és természetellenes életmód, amit a nagyvárosi ember sokszor megtesz, hogy munkája végeztével, evés után, füstös helyiségekben szórakozva, mosakodás, fürdés, torna nélkül levetkőzik, és az ágyba bújik.

Rossz alvás, nyugtalan álmok ezen egészségtelen szokások következményei. ,,Nincs időm! Nincs kedvem! Nincs lehetőségem!”. Olyan kifogások, amelyeket nem lehet elfogadni. A tisztaság a testápolás legelemibb követelménye, amit a fürdéssel, azaz helyes mosakodással érhetünk el. Helyes egyik neves higiénikus azon találó megjegyzése, hogy a nemzet kultúrfokát a mosakodásra elhasznált víz-és szappanmennyiség határozza meg. Ott, ahol nem áll rendelkezésre fürdőkád vagy mosóteknő, az egész test lemosására még mindig van lehetőség.

A bőr és az izzadás, megfelelő fürdés

Előző cikkünkben már rámutattunk bőrünk fontos és állandó kiválasztó működésére. A bőrön levő millió és millió pórus útján elvezeti a test belsejéből az ártalmas anyagokat és izzadságtermékeket. Ezen felül bőrünk állandóan hámlik. Felületét a levegő útján külső ártalmak is érik. Gondoljunk csak arra, hogy akárhányszor mossuk meg kezünket a nap folyamán, milyen piszkossá válik a felhasznált tiszta víz a rátapadó sok mocsoktól. A piszok valóságos éléstára baktériumoknak és bacilusoknak, így tehát elsőrendű fontosságú, hogy egész testünk bőrfelületét naponta lemossuk, és ezáltal a pórusokat nyitva tartsuk. Ne vigyük a napi piszkot, verejtéket az ágyba! Aki megteheti (és mindenki megteheti), kétszer naponta, reggel és este is mossa le testét. Így szoktassuk, neveljük gyermekeinket is.

A lemosás, azaz fürdés este a fontosabb, mert ez szolgálja az egészséget. A reggeli mosakodáshoz lehetőleg hideg vizet használjunk. Törülközőnek ne puha kendőt, hanem lehetőleg durva házivászon törülközőt használjunk, ami a fürdéstől és szappanhasználattól megpuhult bőrre enyhe dörzsölő hatást gyakorol. Ez élénkíti a bőrvérkeringést. Ha langyos fürdőt veszünk, mielőtt a kádat elhagyjuk, nyissuk meg a hidegcsapot, vagy eresszük testünkre a zuhanyt. A hideg inger a langyos víztől kitágult hajszálerekre összehúzó hatást gyakorol.

Ez utóbbi edzi a testet és véd a megfázás ellen. A tornán és fürdésen (azaz lemosáson) kívül a természetes és egészséges életmód mondhatnánk harmadik alapeleme a helyes ruházkodás. A rossz tapasztalatokon okulva erről is szólni kell, mert sajnos, nem ok nélküli az orvos malíciózus, de helyes megjegyzése, hogy: ami természetes, azaz magától értetődő, azt kell leginkább prédikálni, mert ezt teszi legkevésbé a „kultúrember”. Beszélnünk kell tehát az egészséges ruházkodásról is; aki amúgy is megteszi, az ne vegye magára, de aki eddig a mondottaktól eltérően ruházkodott, az szívlelje meg e jó szándékú és hasznos tanácsokat.

“Egészséges” öltözködés

Az öltözködés módja legyen ízléses és tetszetős, de sohase menjen az egészség rovására! Sajnos a divat a nők és férfiak öltözködésében egyaránt nem mindig alkalmazkodik a célszerűség és egészség szempontjaihoz. Ma már nem kell beszélni a helytelen fűzőviselet ellen, ami lassan kiment a divatból; de igenis szólok a férfiak gallérviseletéről, ami este vagy hivatalos fogadásokhoz még ma is kötelező, és kemény gallérpáncélzatba zárja nyakukat. E lakatot még a nyakkendő összehúzásával kell súlyosbítani. Egy másik akadály, amit még máig sem tudunk kellőképpen kiküszöbölni, a cipőviselet.

Nem is arról van szó, hogy a hölgyek divatja igyekszik minél szűkebb cipőbe zárni a lábat, ami a vér áramlását akadályozza, másrészt a magas sarok egészen természetellenes irányba nyomja és torzítja a láb felépítményét, hanem meg kellene oldani valamiképpen, hogy – különösen nyáron – akár mezítláb is járhassunk, akár levegőt bőven áteresztő szandálban. A mai ruházkodásnak (habár tagadhatatlan, hogy az utóbbi években sokat haladtunk egészségi szempontból), még mindig sok káros hatása van. Sok felesleges ruhadarabbal elzárjuk testünk elől a levegőt. Ezáltal a test párolgása gátolt, a bőr akadályozva van, hogy az ártalmas és feleslegessé vált salakokat kiválassza.

Az ideális ruházkodás az lenne, hogy nyáron a nagy hőségben egy izzadságot felvevő és áteresztő fehér inget hordjunk, fehér vászonnadrágot és szandált. Semmi egyebet! Esetleg a nagy nap ellen könnyű nyári kalapot. Télen durva lenvászonból készült, a nyakat szabadon hagyó inget, felette gyapjúruhát, gyapjúharisnyát, efölött azonban olyan cipőt, ami szellőztetésre is módot nyújt. A kalap is adjon a fej bőrének szellőzési lehetőséget. Lehetőleg járjunk kalap nélkül még télen is, a koponyacsontok és a bőr, ha kopaszodás miatt kevés is a haj, elegendőképpen védik az agyat. Természetesen elpuhult embereket szoktatni kell lassan és fokozatosan a kalap nélküli járáshoz, nehogy meghűljenek. A ruhák nyáron legyenek világos színűek, ugyanis a világos ruha sokkal több napsugárzást ver vissza, mint a sötét.

Télen-nyáron viseljünk ingünk alatt úgynevezett pókhálóinget, amelynek hézagai nem gátolják a bőrlégzést, másrészt magukba szívják nyáron az izzadságot. Nem helyes a túl meleg öltözködés! A beteg vagy érzékeny szerveket természetesen kíméljük, védjük, de különben igyekezzünk megedződni. Nagy hidegben, ha szabadban tartózkodunk, normális ruházatunk fölé vegyünk meleg bundát, amit azonnal vegyünk le, mihelyt szobába lépünk. Tartózkodjunk minden olyan ruhadarabtól, ami a vérkeringést megakasztja. Nadrágszíj, fűző, szűkített ruhák, harisnyakötők sok bajt okoznak.

Említettük már, hogy ideális az lenne, ha naponta kétszer is fürödnénk; de legalább naponta egyszer mossuk le az egész testünket. Ez lenne a kívánatos, és ezt kell hangoztatni és állandóan követelni. Ha azonban ez keresztülvihetetlen, különösen arra kell állandóan figyelmeztetni népünket, hogy harisnyába és cipőbe zárt lábainkat naponta, de legalábbis kétnaponta áztassuk és mossuk meg szappannal. A piszkos, hideg láb, amelynek pórusai el vannak zárva, fázós, és nagyon sok komoly betegségnek lehet kiváltója. Védőnőinknek és az anyákat felvilágosító szociális szervezeteinknek elsőrendű kötelessége, hogy odahassanak, hogy már a csecsemő helyes szoktatásával kezdjük el az új ember nevelését és edzését.

Általános tapasztalat, hogy az aggódó anyák, kellő felvilágosítás hiányában, agyonöltöztetik gyermekeiket, a „hűlés”-től való állandó félelmükben. Ezzel azután épp az ellenkezőjét érik el. Arról már nem is beszélve, hogy ha a bőr nem lélegzik, a salakok alig távozhatnak, a gyermek maga a sok ruhába bugyolálva alig képes mozogni. Gyenge gerincoszlopa meghajlik, elferdül, kifárad, megizzad, meghűl, hurutokat kap, bőrekcémákra hajlamos.

Egészséges gyermek, megfelelő nevelés

A helyesen nevelt és szoktatott gyermek nemcsak hogy megőrzi egészségét és belenevelik a helyes életmódot, hanem, amint a latin mondás is állítja: Egészséges testben, egészséges a lélek! De: egészséges utódok, egészséges nép! Erre kell törekednünk. Ha már a magunk gyarlóságait nem vagyunk képesek gyökerükben kiirtani, gyermekeink helyes nevelése által megfelelhetünk problémáinknak, és tényleg gyökerében fojtjuk el a rosszat és teremtjük az üdvöset és a jót; leszűrjük azokat az élettapasztalatokat, amelyekhez saját kárunkon jutottunk.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.