Hátfájás

Ismerjük meg a hátfájás okait!

A hátfájást többnyire derékban vagy az úgyneve­zett ágyéktájon érezzük, ugyanis ez a hát erőköz­pontja, ez hordozza a terhet járásnál, állásnál, hajlásnál és emelésnél. A derék után a nyak a leg­hajlamosabb a fájdalomra. A háti csigolyák sza­kaszán ritkán fordulnak elő rándulások, bár a csontritkulás következtében történő változások okozhatnak problémát.

Rándulás és húzódás

Ezek a derékfájás leggyakoribb okai. A hirtelen fájdalom eredetét általában az emelésben, a le­hajlásban, a tüsszentésben, a köhögésben, vagy más fizikai megerőltetésben keresik.

A régi „lumbágó” nevet máig használják a nem kisugárzó derékfájásra, de ez pontatlan. A prob­lémát a hátizmok vagy ínszalagok húzódása okozza, habár klinikai vizsgálatoknál úgyszólván lehetetlen megkülönböztetni a kettőt. Erős fáj­dalmat okozhat, de a fájdalom nem utal komoly bajra, és általában két naptól hat, hétig terjedő idő alatt elmúlik.

Myofascialis fájás

Tulajdonképpen olyan izomfájás, amely megha­tározott izmok úgynevezett „triggerpontjaiból” indul ki. Ezek a pontok apró, hiperérzékeny te­rületek az izomban, amelyek gyakran egybeesnek az ún. kis nodulusok képződésével. A myofascialis fájást az egy pontból kisugárzó fájdalom jellem­zi. Más tüneteket is okozhat, és gyakran pszeudo-isiász a következménye, azaz a lábakra kisu­gárzó fájdalom, annak ellenére, hogy a reflexeket nem befolyásolja. A myofascialis fájás gyakori oka a hátfájásnak, és általában masszázzsal, fizi­koterápiával, akupunktúrával gyógyítható.

Fibromyalgias szindróma

Ez egy összetett szindróma: lényege, hogy a há­tat is beleértve, bárhol jelentkezhet az izomfájás. Az izmok érzékenyek lesznek, a mozgáskészség beszűkülhet. Kialakulása, majd a rosszabbodása általában hetekig tart. Az ilyenkor elvégzett vizs­gálatok eredménye többnyire negatív, mindazon­által szükség van a diagnózisra, mert a fibro­myalgia krónikus hátfájáshoz vezethet.

Porckorong-problémák

Habár sokan attól félnek, hogy a porckorong „ki­csúszik a helyéről”, ez alaptalan, mivel a porc­korong nem szokott csúszkálni, viszont kitüremkedhet, úgy, ahogy az autógumi kidudorodik, ha meggyengül a fala. Ilyen esetekben a porckorong irritálja a környező szöveteket vagy ideggyökö­ket.

Esetenként a porckorong „megsüllyedhet”. Ilyenkor az annulus fibrosus  az autógumira em­lékeztető, külső rostos gyűrű átszakad, és a bel­ső nucleus pulposusból kiszivárog egy kevés ko­csonyás anyag. Ha a kiszivárgó anyag nyom egy ideget, az ideg egész hosszában bekövetkezik a fájdalomérzés.

Mindkét esemény okozhat isiászt a lábat ellá­tó főideg, az ülőideg ingerlésével. Ha a gyulladás nyomja vagy irritálja az ülőideget, a láb egész hosszában fájdalmat érzünk. A bonyolult össze­tételű ülőideget több ágyéki és farkcsonti ideg­gyök alkotja. A szúró fájdalom eloszlásából az or­vos megállapíthatja, melyik porckorong melyik ideggyököt vagy -gyököket nyomja.

Ízületi elfajulás

A gerincoszlop ízületi gyulladása miatt csontos kinövések keletkezhetnek a csigolyákon, a por­cos állomány lebomolhat, a porckorongok kiszá­radhatnak, összezsugorodhatnak. Ezenkívül ká­rosodhatnak a kis zygapophysialis ízületek is, amelyek lehetővé teszik a csigolyák mozgását és forgását. Ez általában az oszteoartrózisnak, a csontok idült ízületi gyulladásának a következ­ménye, amelyet az általános ízületi kopással hoz­nak összefüggésbe.

A zygapophysialis szindróma azt jelenti, hogy a csigolyák között egy-két kis ízület, gyulladásba jön, amitől a hát megmerevedik. Lehajlás köz­ben szokott megtörténni, olyan hirtelenséggel, mintha egy láthatatlan támadó rúgna hátba ben­nünket.

Csontritkulás

Idősebb embereknél a csontritkulás okozhat fáj­dalmat a hátcsigolyáknál, a hát felső részében. A korral mindenkinél csökken a csontok kalci­umtartalma, de vannak, akiknél ez a veszteség szélsőséges arányokat ölt. Különösen a nők haj­lamosak rá a menstruáció elmaradása után, aki tehát úgy véli, hogy csontritkulás fenyegeti, jól teszi, ha megvizsgáltatja magát az orvosával.

A csonttömeg csökkenése hajlamossá tesz a csukló, a csípő és a hátcsigolyák törésére. A hát­csigolyák eltorzulhatnak, féloldalasan összenyo­módhatnak, akár a pillecukor, sőt össze is roppanhatnak, ami hirtelen és nagyon erős fáj­dalommal jár. A súlyosbodó csontritkulásban szenvedő ember meggörnyed, és előbb-utóbb ki­alakul nála az úgynevezett „özvegyi púp”.

A csontritkulás kockázati tényezői

  • Családi hajlam. Ahol valamelyik szülőnek volt combnyaktörése, ott az utódokat is fe­nyegeti ez a veszély.
  • A kalciumveszteség a korral növekszik. 75 év fölött a lakosság 50 százaléka csont­ritkulásban szenved.
  • A nők hajlamosabbak a csontritku­lásra.
  • Dohányzás. Az egyik legnagyobb kockáza­ti tényező.
  • Alacsony testsúly. 19-es vagy annál ala­csonyabb testtömeg-index mellett jelentő­sen nő a csontritkulás kockázata.
  • Korábbi csonttörések. Ha olvasómnak volt már csonttörése, fennállhat a csontrit­kulás kockázata.
  • Hormonális problémák. Az ösztrogén nevű női hormon védi a csontokat, de a menopauza után a védelem megszűnik. A ko­rai menopauza ugyanolyan kockázatot je­lent, mint a méh eltávolítása, amikor a pe­tefészkeket is eltávolítják, továbbá a pajzs­mirigy, illetve a mellékpajzsmirigy túlműkö­dése.
  • Felszívódási zavarok. Bizonyos betegsé­gek, például a lisztérzékenység vagy a Crohn-betegség kapcsolatba hozhatók az élelmiszerek kalciumtartalmának felszívó­dási zavaraival.
  • Egyéb okok. Reumás ízületi gyulladás, cu­korbetegség, AIDS, krónikus légzőszervi betegségek, szervátültetés.
  • Gyógyszerek. Bizonyos receptre kapható gyógyszerek hajlamossá tehetnek a csontrit­kulásra. Ilyenek például a szájon át történő, három hónapnál hosszabb ideig szedett szteroidok, az epilepszia, emlőrák és prosztatadaganat elleni gyógyszerek.

Egyéb betegségek

Mint említettük, az ízületi gyulladás leggyako­ribb formája az oszteoartrózis. De vannak más ízületi betegségek is, például a reuma, ahol a gyulladás okozza a problémát. Jellegzetessége a tagok ébredés utáni merevsége, amely később ja­vul a mozgástól. A hátfájás nem tartozik a reuma első tünetei közé, de nem szabad kizárni, mert szövődményei lehetnek.

A reumás polymyalgia az izmok gyulladása, amely elsősorban a vállat és a csípőt támadja meg. Általában a középkorú embereknél jelent­kezik, a szó szoros értelmében egyik napról a má­sikra, olyan erővel, hogy a beteg nem bír felkel­ni az ágyból, vagy nem tudja felemelni a karját a fésülködéshez. Ilyen drámai kezdetnél ajánlatos minél előbb kikérni az orvos véleményét.

Nem minden hátfájást okoznak a hátgerinc vagy az itt ismertetett okok. A vese fertőzései, a bél betegségei, vagy akár a pajzsmirigy, a vese, az emlő, a prosztata, a petefészek rosszindulatú elváltozásai mind átterjedhetnek a csontokra. Noha ezek csekély arányban járnak együtt hátfá­jással, minél előbb diagnosztizálni kell őket, tehát figyeljünk a „vörös vészjelzésekre.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.