Fagyás: 17 óvintézkedés a hideg ellen
Amikor Tod Schimelpfenig hegyivezető tizennyolc éves volt, barátjával téli kirándulásra indult Vermont északi részén. „Az volt a tervünk, hogy igazi hegymászóként járjunk csúcsról csúcsra, de komoly leckét kaptunk a hófödte ormoktól” – mondja most, húsz évvel később.
A vakmerő fiatalember ugyanis a szó szoros értelmében „ráfázott” a kalandra. Jobb lábának ujjai megfagytak, elfehéredtek és kőkeménnyé váltak. „Úgy nézett ki a lábfejem, mint egy darab fagyasztott marhahús” – emlékszik vissza nevetve.
Akkor persze nem volt ilyen jókedve. Szerencsére éjszakára találtak egy megfelelőnek tűnő táborhelyet és nem kellett tovább gyalogolniuk. Azonban a még nagyobb bajt elkerülendő, ügyelnie kellett, nehogy a sérült végtag felmelegedjen, majd ismét megfagyjon. Belebújt hát a meleg hálózsákba, de a lábfejét kidugta a metsző hidegbe. Egész éjjel virrasztott, nehogy álmában behúzza a lábát. „A következő reggel nyolc órát meneteltem, de nem lett semmi bajom; a lábujjaim még mindig megvannak” – idézi fel szerencsés megmenekülését.
Schimelpfenig, aki ma egy hegyivezető-iskola oktatója és önkéntes hegyimentő Wyomingban, belátja, hogy akkoriban szükségtelenül keveredett ilyen kalamajkába. Kevésbé veszélyes fagyási sérülések azonban akkor is keletkezhetnek, ha valaki csak a havat lapátolja el az útról, vagy éppen kereket cserél a havas országúton.
Sokszor előfordul az is, hogy egy-egy megszállott sportrajongó, vagy autós kiránduló eltéved télen és egyszer csak szembe kell néznie a mínuszokkal. Nos, lássuk, mi a teendő a hidegben, hogyan kell eljárni, hogy még az orrunk hegye se fagyjon meg.
Ismerje fel a jeleket!
A fagycsípés a fagyás legenyhébb formája. Ilyenkor az érintett bőrfelület zsibbad és elfehéredik.
Leginkább az arc, az orr és a fülek eshetnek a hidegnek áldozatul, mondja dr. Bruce Paton, a Coloradói Egyetem sebészprofesszora. Az érintett bőr felhólyagosodik, majd lehámlik, miután az ember újra meleg helyre jut. Ezek a tünetek már a bőr súlyosabb károsodására utalnak; a fagyás ugyanis már a felhám szövetéig jutott, de annyira mélyre azért nem, hogy az minden rugalmasságát elveszítse.
Orvosi segítség
Hipotermia: fagy belülről
Az emberi test optimális működéséhez körülbelül 37 fokos belső hőmérséklet szükséges. Ha ez 6-7 fokkal lecsökken, akár halálos is lehet; 33 fok alatt már keringési elégtelenség lép fel.A hipotermia, amely magyarul a test kihűlését jelenti, enyhébb formájában 35 fokosnál alacsonyabb testhőmérséklet esetén lép fel, mondja dr. Sturm. A tünetek között a reszketés, az alacsony pulzus, a letargia és az aluszékonyság szerepel. Ha a lehűlés folytatódik, az izmok megmerevednek és eszméletvesztés lép fel.
Ha valaki jeges vízbe esik, a hipotermia már egy órán belül jelentkezik. Általában a kihűlés akkor következik be, ha az illető túl sokáig tartózkodik a hidegben. Idősek esetében nagyobb a kockázat, mert testük hőszabályozása kevésbé hatékony. Hipotermia gyanúja esetén orvoshoz kell vinni a beteget, de addig is az alábbi sürgős lépések megtételét javasolja a szakember:
- Vigyük a beteget meleg helyre.
- Tekerjük meleg takarókba.
- Itassunk vele meleg folyadékot, de alkoholt semmi esetre sem, mivel az alkohol melegítő hatása nem valóságos, csak az érzékeinket csalja meg.
A fagysérülés a szervezet védekezésének az eredménye: a hővesztést az ember a perifériás szövetek keringésének kiiktatásával akadályozza meg, magyarázza a jelenséget dr. Ruth Uphold, aki a vermonti Burlington kórházának sürgősségi osztályát vezeti. Hozzáteszi, hogy külön veszélyt jelent az, amikor az ember a zsibbadás miatt nem is észleli a fagyást.
Menjen szélvédett helyre!
Általában tanácsos az időjárás viszontagságai elől melegebb helyre menekülni. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, legalább a szél elől keressen menedéket, mert a szél hűtő hatása jelentős mértékben hozzájárul a fagyások kialakulásához.
Óvatosan a melegítéssel!
A fagyott testrészt nem szabad közvetlen, sugárzó melegnek kitenni, amilyen például a hősugárzó, az infralámpa, vagy a tábortűz melege, mert a fagyott bőr könnyen megéghet, figyelmeztet dr. Paton.
A test melege is felhasználható
Ha nem sikerül meleg hely re jutnia, használja ki gazdaságosan saját testhőjét. Az ujjait és a kezét dugja a hóna alá; hajói összegömbölyödik, ésszerűbben gazdálkodik energiájával, tanácsolja a hegyimentő.
Ne dörzsölje magát hóval!
Dr. Uphold ellenzi ezt a módszert, mivel a fagyott hó könnyen felsértheti a bőrt, az átázás pedig hőveszteséget okoz.
Kerülje a nedvességet!
A hőveszteséget nagyban növeli, ha a ruhája átnedvesedik.
A mamája is ezt ajánlaná
Hordjon egyujjas kesztyűt, mert ez sokkal melegebb, mint az ötujjas, és húzzon kötött sapkát, ami a fülét is takarja, int mindenkit dr. James Sturm, a minnesotai St. Paul-Ramsey Kórház sürgősségi ellátásért felelős orvosa.
Ne késlekedjen, ha fagyási sérülése van!
A mélyen átfagyott bőr hideg, kemény, fehér és zsibbadt. Ha újra felmelegszik, kékeslilás árnyalatú, feldagad és hólyagok is megjelenhetnek rajta. Ilyen esetekben a tehetetlen várakozás helyett nyilvánvalóan azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Míg az orvos megérkezik, így nyújthat elsősegélyt:
Melegítse fel gyorsan a fagyott testrészt! Ma úgy tartják az orvosok, hogy a fagyási sérülés gyors, de biztonságos felmelegítése (amely egyébként meglehetősen fájdalmas) a legjobb megoldás – mondja dr. Ruth Uphold. Ezt többnyire 40-42 fokos vízben végzik, mert a víz jobban vezeti a hőt, mint a levegő.
Soha ne hagyja a felmelegített testrészt újra megfagyni, mert a szövetekben ekkor még nagyobb jégkristályok képződnek, ami még inkább károsítja a szöveteket.
Használja a fejét, hogy megmentse a lábát! Nem tanácsos fagyott lábbal gyalogolni, de ez még mindig jobb, mint a végtagot felengedni és hagyni újra megfagyni. Ha a kiutat már csak abban látja, hogy elérje a menedéket, ne vegye le a cipőjét, míg oda nem jut, tanácsolja dr. Paton, „mert a láb különben felhólyagzik és megdagad, és nem tudja visszavenni a bakancsát.”
Ne fogyasszon szeszes italt!
Senki se gondolja, hogy a szesz belülről melegít, valójában inkább megzavarja a hőszabályozást és fokozza a hővesztést, oszlat el egy tévhitet dr. Uphold.
Ne dohányozzon!
A dohányfüst rontja a vérkeringést, még sebezhetőbbé téve a szívtől távolabb eső testrészeket.
Ne hordjon szoros ruhát!
Öltözködjön lazán és rétegesen, hogy ne gátolja a vérkeringést. Ugyanezen okból gyűrűt se viseljen az ujján javasolja Schimelpfenig.
Ne késlekedjen!
Akitűnő hegyimentő saját tapasztalataiból tanult: nem csaphatja be magát azzal, hogy fázik ugyan a keze-lába, de sebaj, előbb-utóbb úgyis eléri a meleg menedékházat. Ő került már ilyen helyzetbe, és tudja, milyen fontos, hogy az ujjak valóban ne fázzanak.
Figyelje a másikat!
Vessen néha egy-egy pillantást a társaira, különösen a fülükre, az orrukra és az arcukra, hogy nem láthatók-e rajtuk a fagyás jelei. Cserébe elvárhatja a többiektől, hogy önt figyeljék.
Kerülje a fémmel való érintkezést!
Elég, ha néhány pillanatig érint egy fém csavarkulcsot puszta kézzel, máris bekövetkezhet a fagyás.
Maradjon az autóban!
Ha egy fagyos éjszakán elakad valahol autózás közben, legjobb, ha a járműben marad és nem indul neki az ismeretlennek, mert ezzel a kihűlést kockáztatja. „Sok olyan embert láttam már az út szélén megfagyni, aki nem tartotta be ezt a szabályt”- idéz fel elrettentő eseteket életmentő élményeiből Schimelpfenig.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.