Házi gyógymódok

Tengeribetegség: 25 gyorsan ható módszer

Kék az ég, és zöld a tenger, s az ember ott áll kipirult arccal és örömtől ra­gyogó szemmel egy vitorláshajó fedélzetén, amely fel-alá billeg a hullámokon. Billeg, táncol, oldalra dől. Majd felegyenesedik, egy hullám taraja a magasba emeli, azután megint le és föl.

Mit mond a szemorvos?

A legtöbb orvos szerint az utazási betegség oka a belső fülben lévő egyensúlyérző szerv működésének átmeneti zavara. Dr. Roderic W. Gillilan szemész professzor, aki több mint 24 éve foglalkozik a probléma kutatá­sával, másként látja a dolgot. „Az utazási betegség, legalábbis az, ami a szárazföldön alakul ki, elsődlegesen a látással kapcsolatos” – hangoztatja.

Dr. Gillilan betegei között vannak enyhébb esetek, akiknél csupán az a baj, hogy mozgó autóban nem tudnak a hányás fenyegető réme miatt ol­vasni: mindez a doktor szerint a teljes lakosságnak mintegy harmadáról el­mondható. Azután akadnak súlyosabb esetek, akiknél már az is hányingert, szédülést vagy fejfájást okoz, ha figyelemmel kísérik egy asztalitenisz-mér­kőzés gyorsan zajló eseményeit, vagy pusztán csak végig kell menniük egy szupermarketen.

A problémának „általában semmi köze sincs ahhoz, hogy az illetőnek milyen a látása, vagy hogy szemüveges-e vagy sem – állítja dr. Gillilan. In­kább a gyors szemmozgás okozza, amit már egy mozgó tárgy látványa is előidézhet.”

A gyógymódot, amit dr. Gillilan alkalmaz, ő maga dinamikus alkalmaz­kodó látásterápiának nevezi. Ez lényegében a túlérzékenység fokról fokra történő megszüntetése. „Nem izomfejlesztésről van szó, inkább tanulási fo­lyamatról. Ugyanúgy tanítjuk meg a beteget arra, hogy miként használja a szemét, mint ahogy korábban megtanították síelni vagy kerékpározni” -hangsúlyozza a doktor. Hozzáteszi, hogy az elsajátított készségeket a be­tegek zöme a mindennapi életben sem felejti el, legtöbbjük éveken át tü­netmentes marad. Dr. Gillilan látásterápiai szemináriumokat vezet, és kiadott egy tan­könyvet is, melyben kollégái számára leírja a technikát.

Közben fel is csap a víz, billen a hajó, és az ember gyomrának ez már túl sok. A hajó mozgása felgyorsul, fodrozódnak a hul­lámok, s a fedélzeten álló utas egyszer csak azon kapja magát, hogy az ebédje is ott úszik a habok között. Nem éppen örömteli érzés vagy látvány.

A magyar nyelvben az egész tünetegyüttest tengeribetegségnek nevezik

Bármilyen közlekedési eszközön lép is fel. Van, aki az autózástól lesz rosszul, még többen a repüléstől, s bizony az óriáskerék sem mindenkinek tiszta élve­zet. Éppen ezért, bár megszokottabb a „tengeribetegség” kifejezés, tudományo­sabb utazási betegségről beszélni. „A utazási betegség akkor jelentkezik, amikor az agy téves információt kap a környezetről” – magyarázza dr. Rafael Tarnopolsky gégész. A külvilággal va­ló harmonikus kapcsolat érdekében az érzékszervek szüntelenül gyűjtik az in­formációkat, amelyek az idegeken át az agyba jutnak.

A szervezeten akkor lesz úrrá az utazási betegség, amikor megbomlik az összhang a belső fülben lévő egyensúlyérző-rendszerből jövő információ és a szem által észlelt valóság között, mondja dr. Horst Konrád, az amerikai fül­orr-gégészeket, valamint a nyak- és fej sebészeket tömörítő akadémiai bizottság elnöke. A tünetek meglehetősen egyértelműek: szédülés, verejtékezés, hányin­ger, sápadtság. És végső esetben hányás.

Amikor érzi az előjeleket, már nehéz útját állni az utazási betegség kitöré­sének. Mégis az alábbiakban leírt módszerek segíthetnek a tünetek kezelésé­ben vagy legalábbis a folyamat lerövidítésében. Jobb esetben az is elképzelhe­tő, hogy sikerül megakadályozni a tünetek kifejlődését.

Ne gondoljon rá!

„Az utazási betegség, legalábbis részben, lelki eredetű – állítja dr. Konrád. – Ha bebeszéli magának, hogy hányni fog, akkor ez valószínűleg így is lesz.” Ehelyett összpontosítsa gondolatait valami nagyon szép dologra.

Hagyja másokra a betegápolást!

Gyakran fordul elő olyas­mi, hogy egy hajó utasokkal a fedélzetén szép békésen szeli a hullámokat, míg­nem valaki rosszul lesz. Aki ilyenkor együttérzéstől hajtva közelebb lép a be­teghez, többnyire szintén kiborul. Aztán hozzá is jön a segítség, és a dominóelv alapján egyik a másik után esik áldozatul. Dr. Konrád szerint bármilyen kegyet­lennek is tűnjön ez az állítás, legjobb nem tudomást venni a betegekről.

Kerülje a bűzt!

A rossz szagok, akár a kazánház füstje, akár a kifo­gott és jegelt halak, akár az a szardíniás szendvics, ami épp most készül a jacht konyhájában, mind okozhatnak hányingert, véli dr. Konrád. Igyekezzen az or­rát más irányba fordítani.

Ne gyújtson rá!

Aki dohányos, esetleg azt hiszi, hogy ha rágyújt, az megnyugtatja, és eltereli a figyelmét az utazási betegségről. Ez azonban tévedés. A cigarettafüst csak sietteti az amúgy is közelgő hányinger beálltát. Aki pedig nem dohányzik, az sürgősen keressen menedéket a repülőgép, vonat vagy autóbusz nemdohányzó részében, ha érzi, hogy mindjárt felfordul a gyomra.

Az űrkorszak szélsőséges terápiája

„…négy, három, kettő, egy-és start.” ASpacelab-3 űrrepülőt és négy­fős legénységét eget-földet rengető zaj kíséretében lövik ki a sztratoszfé­rába, ahol az hátat fordít a világnak, amely még mindig reszket az izga­lomtól. De nem csupán az űrközpont ellenőrző pultjainál ülőket rázza meg a robbanás. Az egyik űrhajósnak már a repülés hetedik percében „hányási epizódot” kell átélnie, s ez az űrrepülés során még többször is előfordul.

Az űrben rájuk törő utazási betegség az asztronauták számára súlyos problémát jelent. „Bármikor előfordulhat, hogy egyszerre az egész legény­ség rosszul lesz – állítja dr. Patrícia Cowings, a NASA pszichológiai kuta­tólaboratóriumának vezetője. – Ez tragikus kimenetelű is lehet: a zárt sisa­kot viselő személy belefulladhat a hányadokba.” Könnyű megoldás pedig nincs, hiszen az utazási betegségre adható gyógyszereknek veszélyes mellékhatásai vannak.

Most azonban új távlatok nyíltak meg, hála a biológiai visszacsatolás­nak. Dr. Cowings és munkatársai az elmúlt 15 év során szándékosan meg­betegítettek jó néhány vállalkozó szellemű amerikait, hogy az űrhajósokon segítsenek. „Módszerünk lényege, hogy behívunk egy-egy embert a labo­ratóriumunkba és meghánytatjuk” – magyarázza dr. Cowings. Ehhez a fo­lyamathoz egy ravasz kis szerkezetet használnak: egy széket, amely kör­körösen mozog, mihelyt a benne ülő önkéntes különféle szögekben elfordítja a fejét. Ettől az illető belső fülében lévő egyensúlyi szerv totálisan megzavarodik. „Szinte mindenkire így hat – állítja dr. Cowings – Ha egy kő­sziklának lenne belső füle, ettől még az is rosszul lenne.”

A forgás közben megfelelő műszerekkel ellenőrzik a kísérleti alany testi reakcióit, így a pulzusszámát, légzését, az izmainak összehúzódását. „Minden egyes alanyunk másként reagál – magyarázza a doktornő. – Az utazási betegség olyan egyedi, mint az ujjlenyomat.” Ha ezt a fajta ujjle­nyomatot gondosan kirajzolják, mindenkit meg lehet tanítani, hogy a ma­ga egyedi reakcióit relaxáció és az öklendezésben részt vevő izmok felet­ti kontroll segítségével a megfelelő keretek között tartsa.

Ha az ember megtanulja, hogy idejében úrrá legyen a reakcióin, ak­kor képes megakadályozni azt, hogy súlyosbodjon a helyzet. „Több mint 250 személyt képeztünk ki ezzel a módszerrel, s az eredményeink igen jók – állítja dr. Cowings. – Körülbelül 60 százalékuk teljesen ki tudja védeni a tü­neteket, amikor újabb kísérletnek vetjük alá a székben. További 25 száza­lék mérsékelni tudja a reakció erejét. A kiképzés hatása egyébként 3 éven át megmarad.” Az eredmények eléggé ígéretesek ahhoz – összegzi dr. Cowings -, hogy elmondhassuk: belátható közelségbe kerültünk az utazási betegség végleges gyógymódjának megtalálásához.”

Utazzon éjjel!

A hányásos rosszullét ritkábban következik be éjsza­kai utazás alatt, mert ilyenkor a szemünkkel nem tudjuk olyan jól észlelni a moz­gást, mint nappal – állítja dr. Gillilan.

Ne barátkozzon a barátságtalan ételekkel!

Azokra az ételekre, amelyeket a szervezete normális körülmények között is nehezen tole­rál, minden bizonnyal még hevesebben fog reagálni mozgó járművön. Bármi­lyen csábítóak a feltálalt pompás étkek, ne engedjen a csábításnak – tanácsolja dr. Róbert Salada, a kérdés szakértője.

Fő a friss levegő

A jó mélyen beszippantott friss levegő elejét veheti a hányingernek – állítja dr. Salada. Az autóban engedjen le egy ablakot. Hajón menjen fel a fedélzetre, és élvezze a víz friss illatát. Repülőgépen kap­csolja be a feje felett lévő szellőztetőt.

Ne igyon alkoholt!

„A túlzott alkoholfogyasztás befolyásolja, hogy az agya miként dolgozza fel a környezetből érkező információkat, és ez már önmagában is az utazási betegség tüneteinek egyik kiváltója lehet” – mond­ja dr. Konrád. Emellett a nagy mennyiségben elfogyasztott alkohol bejuthat a belső fülben lévő folyadékba is, ami azonnal szédülést okoz. Repülő- és hajó-úton ezért csak mértékletesen fogyasszon alkoholt.

Fontos az elegendő alvás

„Minél kimerültebb, annál na­gyobb az esélye, hogy elkapja az utazási betegség”, vélekedik dr. Gillilan. Ezért, mielőtt hosszabb útra indulna, feltétlenül aludjon annyit, amennyit a szerveze­te általában megkíván. Ha utasként ül autóban vagy repülőgépen, jól teszi, ha próbál is kicsit szunyókálni, mert ezalatt nem hatnak a betegítő ingerek.

Üljön nyugodtan!

Agyát amúgy is túl sok zavaró hatás éri anélkül, hogy fölösleges mozdulatokat tenne. Különösen vigyázzon, hogy a feje moz­dulatlan maradjon.

Jobb az első ülés

Az autóban üljön előre és koncentráljon az út­ra. Ezzel a testéből és a szeméből érkező jelek az agyban egyensúlyba kerülnek.

Ha lehet, vezessen!

Amikor a volán mögött ül, értelemszerűen menetirányba szegezi a tekintetét, mondja dr. Gillilan, és ez azzal az előnnyel is jár, hogy idejében észleli az esetleg bekövetkező változásokat.

Inkább máskor hozza be a restanciát!

Bármennyi elolvasatlan könyv és újság kínálja magát, autózás és hajókázás közben ne olvas­son, javasolja dr. Tarnopolsky. Ahogyan a jármű mozog, a nyomtatott szöveg is mozog vele, s ez súlyos szédülést okozhat.

Ha mégis olvasnia kell, dr. Gillilan szolgál néhány tanáccsal:
  • Csússzon le minél alacsonyabbra az ülésen, és az olvasnivalót emelje fel szemmagasságba. „Valójában nem az olvasás okozza a hányingert, hanem az, ha a könyvet rossz szögben tartja. Aki autóban utazva lefelé néz, óha­tatlanul látja az elsuhanó tájat is az oldalsó ablakokon át, csak szokatlan szögből, és ez okozza a tüneteket. Az olvasnivaló felemelése viszont olyan pozíciót kínál a szemnek, mintha a pillantása az útra szegeződne.”
  • Kezéből szemellenzőt formálva, vagy az önhöz legközelebbi ablaknak há­tat fordítva zárja ki a látóteréből a járművön kívüli világot.

A természetgyógyász közbeszól

A régi idők gyógymódjai ma is hasznosak

Lehet, hogy nem minden egyes embernél válnak be, és az sem biztos, hogy mindig beválnak, de az utazási betegséggel kapcsolatos népi gyógy­módok valószínűleg már akkor megjelentek, amikor az első ember elhatá­rozta, hogy szemügyre veszi a lakhelyétől kicsit messzebbre eső tájakat is. Egy részük ma is népszerű, és feltétlenül érdemes őket kipróbálni.

Gyömbérgyökér. Az Újvilágba érkező első telepesek talán azért éltek vele, hogy könnyebb legyen átszelniük az Atlanti-óceánt. A gyömbér hasz­nálata több évszázados hagyományra tekinthet vissza, és előnyös hatását tudományosan is igazolták. Egy vizsgálat kimutatta, hogy már két porított gyömbérgyökérrel telt kapszula is hatékony az utazási betegség megelő­zésében. A kutatók szerint a gyömbér oly módon hat, hogy megköti a gyo­morsavat, s így meggátolja a hányinger fellépését.

Olajbogyó és citrom. A utazási betegség első stádiumában fokozó­dik a nyáltermelés; egyesek véleménye szerint ez is hozzájárul a hányin­gerhez. Az olajbogyóban viszont csersav van, ami szárítja a szájüreget. Eszerint tehát enyhíthet a hányingerén az, aki az első jelre bekap egy-két szem olajbogyót. Ha nincs kéznél olajbogyó, nyalogasson citromot.

Száraz keksz. Ez önmagában nem csökkenti a nyáltermelést, de ép­pen száraz mivoltával segíthet a folyadék megkötésében. A szódabikarbó­na hasonló okból hatékony.

Kólaszörp. Az ásványvízzel hígított kólaszörpöt gyermekeknek szok­ták adni a hányinger megelőzésére. Valószínűleg a szénsavas kóla ugyan­ilyen hatású. Próbálja ki ön is.

Akupresszúrás karkötők. Számos kikötőben, repülőtéren, utazási iro­dában kaphatók ezek a könnyű kis karkötők, melyeknek belső oldalán mű­anyag domborulat van, amit a kínai gyógyászat művelői szerint a csuklón­kon lévő, általuk nej-kuannak nevezett akupresszúrás pontra kell helyezni. Az elmélet szerint a karkötő megvédi viselőjét a hányingertől, ha néhány percig a jelzett pontra szorítja a domborulatot.

Keresse meg a legerősebb ellenállási pontot!

Nagy hajón kérjen olyan kabint, amelyik a hajó közepén van, mert itt érezhető a leg­kevésbé a ringó, hullámzó mozgás. Kis hajón ez nem nagyon lehetséges, de itt is simább utat ígérnek a hajóorrhoz, mint a tathoz közeli kabinok.

Menjen fel a levegőre!

Aki naphosszat a levegőtlen kabinban gub­baszt, magának keresi a bajt, állítja dr. Salada. Inkább menjen fel a fedélzetre.

Szögezze tekintetét valamilyen fix pontra!

Ez segít abban, hogy látása és egyensúly-érzékelése újra egyensúlyban legyen. A ringató­zó hajón állni és a horizontot figyelni azonban nem jó ötlet, mert önnel együtt a horizont is ringatózni látszik. Helyette keressen egy fix pontot az égen vagy a földön, de a messzi távolban.

Vegye be a megfelelő tablettát!

Aki számára az utazási betegség teljesen kivédhetetlennek tűnik, vegyen be speciálisan e probléma meg­előzését szolgáló tablettát. Néhány órával az utazás megkezdése előtt bevéve megakadályozhatja, hogy a tünetek fellépjenek. Egy vagy két tabletta általában 24 órán át hat. Ám nagyon fontos, hogy előre vegye be, mert ha a tünetek már megjelentek, nem hatnak.

Ne feledje, az idő minden sebet begyógyít!

Ez a mon­dás igaz az utazási betegségre is. Lehet, hogy ön az adott pillanatban úgy gon­dolja, mindjárt meghal – és amilyen rosszul érzi magát, ez szinte megváltásnak tűnhet -, de az utazási betegség nem halálos. A szervezet előbb-utóbb alkalmaz­kodik a vízi járművön uralkodó körülményekhez, és nem reagál olyan hevesen.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.