Koleszterin csökkentés

Olajok, zsírok, melyek fontosak és melyeket mellőzzük?

Mindenféleképpen beszélnünk kell a főzéshez, sütéshez használt olajokról és zsírokról is. Elsősorban azt kell tudnunk, hogy a növényi olajok egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint, az csak állati zsiradékokban fordul elő.

Nem mindegy milyen olajat választunk. A telített zsírokból könnyebben keletkezik a szervezetben koleszterin, mint a telítetlenekből.
Nem mindegy milyen olajat választunk. A telített zsírokból könnyebben keletkezik a szervezetben koleszterin, mint a telítetlenekből.

Kerülendők csoportja:

Így azután az a felirat az olajos üvegen, hogy „koleszterinmentes”, körülbelül annyit mond, mintha a vízről kijelentenénk, hogy nedves. Csak a szalonna, a vaj, a sertés- és a libazsír van tele koleszterinnel. Ezeket nagy ívben kerüljük!

3 féle olajat különböztetünk meg!

Az olajok közül sem mindegy, hogy melyiket választjuk. Ezekben, csakúgy, mint a zsírokban, három alapvető zsiradék található: telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen.

Minél inkább telített a zsír, annál szilárdabb. Gondoljanak a hússzeletek szélén lévő zsírra és a főzőolajra. A telített zsírokból könnyebben keletkezik a szervezetben koleszterin, mint a telítetlenekből.

Az orvosok ezek alapján javasolják, hogy sok többszörösen telítetlen és kevesebb telített zsiradékot fogyasszunk. A jótékony hatás nem marad el, mint azt több vizsgálat során bizonyították.

Érdekes módon azonban nemcsak az emberek alacsony összkoleszterinszintje szembetűnő a Földközi-tenger környékén, hanem a magas HDL is. Úgy látszik tehát, hogy ha többszörösen telítetlen olajok helyett olívaolajat használunk, ez oly módon képes csökkenteni a vér koleszterinszintjét, hogy közben a HDL-é magas marad.

Most már minden együtt áll egy kellemes ebédhez: bableves, olajban sült hal, néhány ízletes korpapogácsa. Mit szólnának egy aperitifhez?

Bizonyított tény:

Egy ideje már köztudott, hogy a mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztók ritkábban lesznek a szívinfarktus áldozatai. Eleinte senki sem tudta, mi ennek az oka, de aztán kiderült, hogy kis mennyiségű alkohol hatására a HDL-szint emelkedik. Pontosabban szólva a HDL egyik, apolipoproteinnek nevezett részösszetevője szaporodik fel.

Törekedjünk a mérsékelt alkoholfogyasztásra.
Törekedjünk a mérsékelt alkoholfogyasztásra.

Alkohol – Mennyit szabad inni?

Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést: mennyi alkohol elegendő e hatás kiváltásához, és mennyi számít soknak? A kulcsszó itt is a mérséklet. Ez alatt körülbelül napi 50 grammnyi alkohol fogyasztását értik, bármilyen fajtáról legyen is szó. Ebéd előtt egy martini, egy pohár bor vagy sör étkezés közben, avagy egy korty konyak lefekvés előtt teljesen elfogadható. Az orvosok persze egyetlen antialkoholistát sem kényszerítenek ivásra. Az előbbi adatok csak azt bizonyítják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás biztonságos.

Nemrégiben kimutatták: nagyobb mennyiségű alkohol mérgező hatású a szívre is. A Chicagói Egyetem kardiológusai szerint több, egymás után felhajtott whisky határozottan rontja a szívműködést.

Nos, mindezek után: igazán megnyugtató érzés tudni, hogy bevásárláskor milyen ételeket keressünk, illetve melyeket kerüljük el ahhoz, hogy jól tápláltak legyünk, s közben koleszterinszintünk csökkenjen.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.