A koleszterin-bevitel csökkentése – Diétázzunk, hogy az érelmeszesedést elkerüljük!
Egy kis önmegtartóztatás sosem árt, csak is a magunk érdekében!
A koleszterinmentes diéta egyszerűbb, áttekinthetőbb, mint a telített zsírban szegény diéta, hiszen koleszterin csak állati eredetű táplálékban fordul elő, az állati sejtek alkotórésze, növényeké nem, tehát növényekben egyetlen mg sincs belőle!
A növényekben hasonló anyag a fitoszterin, amely inkább gátolja a koleszterin felszívódását a bélben, és nem vesz részt az érelmeszesedéses folyamatban.
Vannak egyének, akiknek a koleszterinfelszívódása a bélből magasabb, másoké pedig csökkentebb. A koleszterin-felszívódás a jelenlevő növényi eredetű szterinektől is függ, amelyek gátolják a felszívódását. Bizonyos öröklött típusokban magasabb, másokban alacsonyabb a koleszterin-felszívódás.
Az állati eredetű táplálékokban előforduló koleszterin legtömegesebben a velőben (2500-3000 mg/100 g), a tojássárgájában, a májban, a vajban, nyelvben és a csirkehús bőrében van, de nem kevés a különféle húsáruk és tejtermékek koleszterin-tartalma sem. Amikor a telített zsírok bevitelét csökkentjük, akkor általában a koleszterin-felvételt is csökkentjük. Általában kimutatható a koleszterinszint emelkedése a táplálékba bevitt koleszterin-fogyasztással összefüggésben.
Még sem könnyű ezt betartani?
Bizonyos genetikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az emberek nagyobb része nem reagál a koleszterinszint csökkentő diétára, mert a genetikai állapot részben meghatározza a koleszterin felszívódását és a koleszterin kiválasztását. Mint ahogy az élet vagy az orvostudomány más területén, a gyakorlat itt is mást mutat, azt, hogy az öröklött hajlam a környezeti tényezők hatására lényegesen változhat ill. megváltoztatható.
- Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?
- Létezik teszt a metabolikus szindróma kimutatására?
- Koleszterinszint-mérések
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Quintano összegyűjtötte és összegezte az 1960 és 1990 között megjelent – a szigorú kritérium mellett, kontroll csoportokkal, nagyrészt intézetekben, ellenőrzött körülmények között lefolytatott vizsgálatokról szóló – tudományos publikációkat, amelyek azt vizsgálták, hogy többletkoleszterin-fogyasztásra hogyan változik a koleszterinszint. A napi koleszterin-bevitel átlagosan 130 mg-ról 580 mg-ra történő emelése a vizsgálatok 78,5%-ban szignifikánsan, átlagosan 0,4 mmol/l-rel emelte a koleszterinszintet, azaz minden 100 mg koleszterin étrendhez történő hozzáadására 0,08 mmol/l-el.
A növényi eredetű zsírok fogyasztása, egészségünkhöz feltétlen szükségesek!
Vizsgálatok bizonyítják, hogy ha a táplálkozásban a telített zsírokat telítetlenekre cseréljük, a koleszterin szintjének átlagos csökkenése következik be.
Telített zsírok főleg állati eredetű, telítetlen zsírok pedig növényi eredetű táplálékokban fordulnak elő. A többszörösen telítetlen zsírsavak két nagy csoportját különböztetjük meg: a többszörösen telítetlen n-6 és az n-3, illetve az egyszeresen telítetlen zsírsavakat.
Többszörösen telítetlen zsírsavak: Más néven az olajok
A telítetlen zsírsavak fő forrásai a növényekből készült, szobahőmérsékleten folyékony olajok. A napraforgóolaj telítettetlen/telített zsír hányadosa 5,1, a repceolajé 3,6 körül van. A növényi olajokból készült margarinok nagy részének telítetlen-telített indexe kisebb, 1 körül van, kivétel a Flóra margarin, melynek zsírsavösszetételében dominálnak a többszörösen telítetlen zsírsavak. Mindenesetre a margarinok összetétele is sokkal előnyösebb a vajhoz, vagy a sertészsírhoz hasonlítva, ráadásul koleszterint sem tartalmaznak.
A többszörösen telítetlen zsírsav arányát csak egy határig – az összzsírtartalom 8, maximum 10%-áig – javasolt emelni. Ennél nagyobb arány – bár a hazai táplálkozási viszonyok között ettől nem kell félni – több ok miatt sem ajánlatos. Egyrészt nem kívánatosan nőne az összzsírfogyasztás és ezzel a kalória-bevitel, másrészt nem kizárható, hogy bizonyos daganatos betegségek keletkezésével a túlzott fogyasztás összefüggésben lehet.
Meg kell jegyezni, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavforrás a mi földrészünkön elsősorban a napraforgó- és a repceolajból biztosítható, de hiányzik a szójaolaj, amelyet a világ nagyobb részén használnak. Elterjedése nálunk is kívánatos lenne.
Amikor étkezünk, nem válogathatunk, nem különíthetjük el szigorúan, hogy csak telített vagy telítetlen zsírsavat fogyasztunk, hiszen ezek a zsírsavak a táplálékokban keverednek. A növényi eredetű táplálékokban is előfordulhat jelentős mennyiségű telített zsír, az olajok több mint 10%, a margarinok mintegy 20% telített zsírsavat tartalmaznak.
Nem győzzük hangsúlyozni a vaj nem alkalmas fogyasztásra!
Ugyanakkor a sertészsírban a 40% telített zsíron kívül mintegy 10% telítetlen zsírsav is van. A legkedvezőtlenebb összetételű a vaj, amelynek egyéb előnyös tulajdonságai mellett az 50% telített zsírra csak 3% telítetlen jut. Nem hanyagolhatók el az olyan telítetlen zsírsav források sem, mint a kenyérfélék és a burgonya, valamint a zöldségek és a gyümölcsök, amelyekből az amerikai ajánlások szerint is naponta legalább öt alkalommal kellene fogyasztanunk.
Omega-3 zsírsavak – Éljenek a tengeri halak!
Az Omega 3-zsírsavak forrásai a tengeri halak. Erre epidemiológiai vizsgálatok hívták fel a figyelmet. A tengerparti országokban, ahol intenzív halászat folyik, az érelmeszesedéses szívbetegek száma jóval csekélyebb. Jól mutatja ezt Dánia és Grönland adatainak összehasonlítása. A grönlandi eszkimók szíves érrendszeri halálozása csak néhány %, a dánoké 40% feletti volt. Az eszkimók triglicerid- és koleszterinszintje is alacsonyabb, a védőfaktor szintjük jelentősen magasabb.
Naponta mintegy 400 g halat, főleg makrélát, valamint fóka és bálnahúst fogyasztanak, melyek bőven tartalmaznak Q3-zsírsavakat. Azok az eszkimók, akik áttelepültek Dániába, táplálkozásuk megváltoztatásával elvesztik a kedvező vérzsír- és szívinfarktus-paramétereiket. Ez a jelenség független volt a koleszterinszinttől is. Az Q3-zsírsavak forrása a tengeri halak közül főleg a makréla és a lazac, az édesvízi halakban mennyiségük csekély.
Ugyanakkor megjegyezhetjük, a legzsírosabb halban sincs több zsír és koleszterin, mint a legsoványabb marhahúsban. Javasolható, hogy a lakosság megelőzésként, legalább hetente egyszer, a magas vérzsírszintűek legalább hetente 2-3-szor fogyasszanak halat.
Egyszeresen telítetlen zsírsavak:
A már említett hét ország vizsgálatban felfigyeltek arra, hogy minél magasabb az olívaolaj, olajsav fogyasztás, annál kisebb az infarktus kockázat. A mediterrán diéta hazájában Kréta szigetén, ahol az Összkalória 40%-át fedezték döntően növényi zsírból, olívaolajból, igen kicsi volt a szívinfarktus aránya. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak fő forrása az olívaolaj, de tartalmaz ilyeneket a repce, az avokadó, a szójaolaj is, sőt állati eredetű zsírokban is előfordulnak.
Ha pénztárcánk is megengedi, akkor olívaolajt fogyasszunk!
Az olívaolaj Közép-Európában részben a magasabb ára, részben az íze miatt kevésbé terjedt el. Táplálkozási vizsgálatok során az egyszeresen telítetlen zsírsavak koleszterinszint csökkentő hatását mutatták ki, mégpedig úgy, hogy a HDL-koleszterinszint közben nem változott, így az ún. atherogén index a koleszterin/HDL-koleszterin hányados kedvezően csökkent, mely az érelmeszesedés folyamat csökkenését is jelentheti. Az olívaolaj hátrányos mellékhatásának számíthat a előállítási technológiából származó, nagy sótartalom és a magas hőfokon, hevítés során bekövetkezhető kedvezőtlen változások.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.