Koleszterin

Mik a magas koleszterinszint egészségügyi kockázatai?

Fontos számok a koleszterin kapcsán

Mindenkinek tele van a feje számokkal – az utóbbi 10 évben sokunk esetében a koleszterinszint is egyike lett ezen számoknak. Nem is csoda, hiszen amint azt szinte mindenki tudja már, a túl sok koleszterin érelmeszesedést okoz, s ezzel „előkészíti a terepet” a szívinfarktus számára.

Ha azonban 100 évvel visszaforgatjuk az idő kerekét, azt látjuk, hogy akkoriban még senki sem beszélt a koleszterinről. Sőt az artériák elzáródása még a 20. század nagy részében is ritka állapotnak számított. Dr. William Osler, akit gyakran a modern orvostudomány atyjaként emlegetnek, 1910-ben úgy jellemezte az angina pectorist – azaz a mellkasi nyomó-szorító fájdalmat, amelyet a szív artériáinak beszűkülése miatti csökkent vérellátás okoz -, mint ritka betegséget, s azt állította, hogy személyesen csak orvosi működése vége felé találkozott az első ilyen esettel.

Manapság egyre többet kell beszélnünk a koleszerinről!
Manapság egyre többet kell beszélnünk a koleszerinről!

Ma a betegség előfordulása a 31 és 70 éves kor közötti népesség körében 0,8/1000 fő. Férfiak körében négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek, az ösztrogénhiány ugyanis felgyorsítja az alapbetegséget, a koszorúerek elmeszesedését. Az anginát a szívkoszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség = ISZB) egyértelmű jelének tartják.

Pohár tej és gyümölcsök

 Milyen volt a helyzet régen az egészségmegőrzés téren?

Az e néma gyilkossal kapcsolatos ismereteink jelentős részét egy Framingham nevű massachusettsi kisváros lakóinak köszönhetjük. 1948-ban a háború utáni gazdasági fellendülés a tetőpontján volt: egymás után épültek a bevásárlóközpontok, az emberek nem jártak többé gyalog, hanem az autó vált a fő közlekedési eszközzé, a dohányzást sikkes dolognak tartották, és a nagy adag marhasült számított a konyhaművészet csúcsának.

Ebben az évben az USA Közegészségügyi Szolgálatának szakemberei kiválasztották ezt a városkát, hogy lakóinak közreműködésével az egyre gyakoribb szív- és érrendszeri betegségek okait vizsgálják.

Akkoriban senki sem használta a „rizikótényező” kifejezést, nem tudták, hogy a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, és azzal sem voltak tisztában, hogy az ember könnyen változtathat e tényezőkön, s így csökkentheti a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.

A Framingham Heart Study nevű kutatási programról

A Framingham Heart Study nevű kutatási program megindulása óta több mint 10 000 polgár vett részt – köztük a város eredetileg jelentkező 5209 egészséges lakójának leszármazottai is – az orvostudomány történetének egyik legnagyobb horderejűvé vált kísérletsorozatában. A fent említettek mellett a vizsgálat eredményei alapján számos más, igen fontos felfedezés is született, például a következők.

  • A cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek közti összefüggés kimutatása.
  • Annak felismerése, hogy az étrend és az elhízás a koszorúér-betegség rizikótényezője.
  • Összefüggés kimutatása a HDL– („jó”) koleszterin magas szintje és a csökkent halálozási kockázat között.
  • Annak bizonyítása, hogy a homocisztein, az apolipoprotein E és a lipoprotein(a) a szív- és érrendszeri betegségek lehetséges rizikótényezői. Minderről később még részletesebben is szó lesz.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.