• baba
• koleszterin
• táplálkozás

A babákra hogyan hat a koleszterin? Mire figyeljünk?

„A feleségemmel együtt igyekszünk koleszterinmentesen táplálkozni, de amikor megkérdeztük a gyerek­orvost, nem kell-e a gyereknek egyéves kortól sovány tejet adni, azt felelte, hogy nem, csak zsíros tejet kapjon. Eszerint a koleszterin­nel nem kell törődni?”

Az egy- és kétéves gyerekek legalábbis ebből a szempontból irigylésre méltó helyzetben vannak, az ő napi szalonna-és tojásadagjukat nem kell úgy mérics­kélni, mint a szüleiknek. Az ő egészsé­güknek a zsír és a koleszterin nemhogy nem árt, hanem elengedhetetlen feltétel a gyarapodáshoz, az agy, valamint az idegrendszer fejlődéséhez.

Annak ellenére, hogy a gyerek ét­rendjében kétéves koráig zsíros tejnek, tejterméknek (a joghurtot, sajtot is ideértve) kell szerepelnie, szív- és érrend­szerének későbbi egészsége érdekében máris érdemes beleplántálni a szívnek használó étkezési szokásokat.

Ne kapassuk rá a vajra

Ha a gyerek eleve megszokja, hogy vajazatlan kenye­ret, vaj, margarin nélkül készült főzelé­ket, halat stb. Egyen, később nem fogja kívánni a vajas ízt. Ha később maga ken vajat a kenyerére, valószínűleg in­kább vékonyan, mint vastagon fogja szeretni. (Ha a családban ügyelünk a koleszterinre, a margarinok közül olyat kell vásárolni, amelynek telített zsírsav­tartalma alacsony: a puhább margarin általában szívbarát, ellentétben a kemé­nyebb állagú gyártmányokkal.)

Ne süssünk zsírban

A zsírban sült ételektől mindenkinek érdemes volna tar­tózkodni. Zsírban (olajban) sütött bur­gonya helyett készítsünk vagy vásárol­junk sütőben sültet, a csirkemellet, halat stb. Pirítás nélkül pároljuk vagy főzzük meg, esetleg süssük meg szára­zon teflonserpenyőben vagy a sütőben. Ha zsiradékkal főzünk, lehetőleg ne te­lített zsírsavakat tartalmazó olajat/zsírt használjunk (pl. Pálma- vagy kókusz-olajat, hidrogénezett növényi olajokat, állati eredetű zsírt), hanem magas, több­szörösen telítetlen tartalmút (pl. olíva-, repce-, sáfrány-, napraforgó-, kukorica­- vagy szójaolajat).

Válogassuk meg a fehérjét

A vörös húsok jót tesznek a gyereknek (és kivá­ló vasforrást nyújtanak). Ennek elle­nére nem árt, ha korán megismerkedik olyan proteinforrásokkal is, amelyekben kevesebb a koleszterin és a zsír (pl. Hal, borozott baromfi, szárított hüvelyesek, tofu) – ha más nem, legalább annyi hasznunk lesz belőle, hogy nagyobb ko­rában nem kizárólag hamburgeren akar élni.

A vörös húsféléket ki is lehet iktatni az étrendjéből, ekkor azonban a szük­séges vasmennyiséget más forrásból kell pótolni. Kisgyerekeknek kitűnő fehérjeforrás a tojás; nagyon hasznos az agyműködést serkentő és a szív szá­mára is hasznos omega-3-zsírsavakkal dúsított tojás.

Részesítsük előnyben a halat

A szív szempontjából a legegészségesebb élelem a hal, különösen a sok ómega-3-zsírsavat tartalmazó halfajták (pl. Lazac, szardí­nia), tehát a halevés jó szokását érdemes mielőbb meghonosítani. Kínáljuk meg a babát különféle kellemes ízű, könnyen rágható húsú, friss halból készült ételek­kel. (Bizonyos halfélék különösen jók a gyerekeknek, mások viszont higanytar­talmuk miatt kifejezetten kerülendők) Természetesen mi­előtt a nap „fénypontyát” feltálalnánk a gyereknek, gondosan el kell távolítani a szálkákat.

Tanulmányozzuk át a címkéket

A fel­nőtt vagy bébi félkész ételek zsír- és ko­leszterintartalma apró betűvel bár, de elolvasható a csomagolásukon. Nem új­donság, hogy a modern nyugati világ zsírfogyasztásában a chips az első he­lyen áll, de a sütemények, édességek is az élen találhatók. A készítményekben rejtetten található egészségtelen zsír le­leplezéséhez el kell olvasni a címkéket.

Vigyázat a készételekkel

A kész- és félkész ételek lehet, hogy finomak, több­nyire azonban magas a zsír-, koleszte­rin- és sótartalmuk, ugyanakkor a fontos tápanyagokból, rostokból nem sok van bennük. A konzervre rá is lehet szokni. Ha nem adunk rendszeresen készételt a gyereknek, attól is megóvjuk, hogy már kiskorában rászokjon. További ellenérv, hogy a készételek többsége nem kisgye­reknek való.

Az otthon készült ham­burger is finom, de a készételként kap­ható fajták túl sok sót tartalmaznak. Ugyanez vonatkozik az óvodáskörökben kedvelt csirkefasírtfélékre: sokkal jobb lenne a gyerekeknek, ha otthon (a sütő­ben) sült, biocsirkéstől származó, egész­séges húst ennének. Hasonlóképpen a chipsfélék ízére sem érdemes rászoktat­ni őket, hiszen ezek a készítmények is tele vannak zsírral és sóval. Ha a család gyorsétterembe jár, érdemes fokozatosan leszokni róla, de addig is nagyon meg­válogatni a menüt. Gyerekek számára elfogadható étel a grillcsirke és az egy­szerű sült krumpli.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.