Az inzulinrezisztencia 7 fő oka és következménye
Mint a legtöbb egészségügyi probléma esetében, így inzulinrezisztencia kapcsán is igaz, hogy mindig több tényezőre vezethető vissza a kialakult helyzet.
1. Öregedés
Ellene nem sokat lehet tenni, és sok más mellett az inzulinrezisztencia is visszavezethető erre. Húszéves kor után mindig kicsit súlyosabbá válik az állapot.
2. Öröklött tényezők
A genetika rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy miként alakul egészségi állapotunk, mely betegségekre való hajlamot hordozunk magunkban, illetve melyek kialakulására számíthatunk. Azok az emberek, akiknek örökletes hajlamuk van az inzulinrezisztenciára, náluk a magas vérnyomás is nagyobb eséllyel alakul ki.
Már gyermekkorban utalnak jelek az inzulinszintet illetően arra, hogy kit fog felnőttkorában a cukorbetegség érinteni. A gyermekkori emelkedett inzulinszint egyértelműen hipertóniára, szív-, és érrendszeri betegségekre, valamint diabéteszre utalnak. Természetesen a tudatosságnak, az étrendre, valamint a rendszeres testmozgásra való odafigyelésnek fokozott szerep jut, ezekkel a betegségek közül sok megelőzhető, vagy az állapot szintentartható.
3. Elhízás
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a túlsúly jelentette egészségügyi kockázatokat. Azok, akik több mint 13 kilós felesleggel élnek, szinte biztosan rendelkeznek inzulinrezisztenciával, de sokaknál már 3-9 kiló plusz is elegendő ehhez. A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok is arra utalnak, hogy a fogyás egyértelműen jó hatással van többek között az inzulinnal kapcsolatos problémákra is.
- Mi okozza az inzulinrezisztenciát? 4 bevált tipp a megelőzésére
- Az inzulinrezisztencia és a szív
- Vajon a szívbetegség gyulladásos állapot?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
4. Túlevés
A túlzott kalóriabevitel semmilyen szempontból nem kedvező, ám rendszeres testmozgással elősegíthető a vércukor izomsejtekbe történő felvétele, s ezzel együtt az inzulin megfelelő felhasználása. Az edzés így nem csak cukorbetegség megelőzésére és kezelésére alkalmas, hanem a koleszterinszint csökkentésére, a magas vérnyomás és a szívbetegség tüneteinek enyhítésére és megszüntetésére is, hogy a plusz kilóktól való megszabadulásról már ne is beszéljünk.
5. Anyagcserezavarok
A szív-, és érrendszernek, sőt az egész szervezetnek nagy szüksége van a magnéziumra és kalciumra. Ezek az ásványi anyagok hozzájárulnak az izmok és az erek ellazításához. A drogról, a kávéról pontosan tudjuk, hogy fokozzák az izomfeszülést. Amikor táplálkozás után az inzulinszint emelkedésekor az izomzat vérfelvétele nő, akkor ezzel egyidejűleg a vérnyomás csökken. Annak érdekében tehát, hogy az étkezések után a hipertóniás betegek vérnyomása csökkenjen, érdemes könnyed testmozgást végezni röviddel evés után is.
6. Fontos a minőségi étkezés
Az inzulinszint emelkedése, valamint az inzulinrezisztencia annak függvényeként is alakul, hogy milyen alapanyagokat választunk ételeink elkészítésekor. A péksütemények, a fehér rizs, a fehér liszt, a kristálycukor és az édességek gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak. Ezek az alapanyagok sem az elhízás megelőzése, sem az egészségmegőrzés érdekében nem bizonyulnak jó választásnak.
7. Étkezések közötti nassolás
Egy szelet csokoládé, valamint a benne megtalálható zsírok és cukrok akár két és fél liternyi folyadék-visszatartást is okozhat az inzulinrezisztenciában szenvedő betegeknél. Érdemes tehát átgondolni, hogy valóban megéri-e két étkezés között nassolással levezetni a feszültséget.
A normálistól eltérő állapotok egy idő után nyilvánvalóan rányomják bélyegüket az egészségi állapotra. Nincs ez másként akkor sem, ha inzulinrezisztenciáról van szó, hiszen amellett, hogy ez genetikailag más betegségekhez is kapcsolható, a szervezet működésére is káros hatással van. Lássuk, miért!
Magas vérnyomást okoz a vérben levő túl sok inzulin
A vérben alapvetően jelen van jó koleszterin, az úgynevezett HDL-koleszterin, ám ennek mennyisége csökkenni kezd a túl sok inzulin hatására. Ezzel egyidejűleg az artériák falán lerakódó LDL-koleszterin szintje megemelkedik, ami egyértelműen felelőssé tehető a szív-, és érrendszeri megbetegedésekért.
A vesék a többletinzulin hatására túl sok nátriumot és vizet tartanak a szervezetben, amely nem csak a veséket károsítja, de a testsúly is növekszik, a szövetközti folyadék mennyisége megnő, a kezek, a lábak és a szemhéjak megduzzadnak. A nátrium szintje sejtekben olyan magas lehet, hogy az már a toxikus mennyiséget is súrolja, a folyadék növekedésével pedig a vérnyomás is emelkedik, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juttassa a sejteket. Nem ritka a fejfájás vagy az izomgörcsök sem, melyek szintén az inzulintöbblet jelei lehetnek.
Kálium és nátrium a sejtekben
Normális esetben a sejtekbe nem jut be a nátrium. Inzulinrezisztencia esetében viszont a sejtek nem tudnak megszabadulni a nátriumtól, ami vérnyomás emelkedést okoz. Ezzel egyidejűleg az izom-, és idegsejtek nem működnek megfelelően, ami természetesen vonatkozik a szívre is. A sejtek számára szükséges kálium molekulák nagyobbak a nátriumnál, így ez utóbbi könnyebben beszivárog a sejtekbe. Az egyensúly ilyen irányú felborulása zavart okoz a szervezet egész működésében. Ha a sejtek nem tudnak megszabadulni a nátriumtól, akkor görcsbe rándulnak az izomsejtek, és a véredények görcsével egyidejűleg a vérnyomás is emelkedik.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.