• hipertónia
• magas vérnyomás

A magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelése

Minden olyan esetben szükséges, amikor az eddig felsorolt életmódbeli változások és nem gyógyszeres kezelési módszerek nem bizonyulnak elégséges­nek, illetve ha nagyon súlyos hipertóniáról van szó, amikor a diasztolés vérnyomás tartósan meghaladja a 115 Hgmm-t. Az ennél eny­hébb magasvérnyomás-betegség nem igényel azonnali kezelést, nem is helyes azonnal elkezdeni a gyógyszerek adását, mert az ismételt ellenőrzések során lényegesen csökkenhet a vérnyomás minden be­avatkozás nélkül.

Alapszabályok betartása

Ha egyszer az orvos úgy döntött, hogy vérnyomáscsökkentő sze­rek adására van szükség, akkor a betegnek és az orvosnak is feltétle­nül érdemes betartania néhány alapszabályt, melyek elősegítik a vérnyomás zökkenőmentes és eredményes beállítását. Az orvosnak feltétlenül érdemes betartania azt a szabályt, hogy nem érdemes vál­toztatni a gyógyszerek adagján gyakrabban, mint hetente, ugyanis a legtöbb szernek kb. ennyi idő alatt alakul ki a hatása, ha tehát az or­vos nem elégedett valamely gyógyszer kezdeti hatásával, érdemes ki­várni, amíg a hatás kifejlődik.

További fontos szabály, hogy ritka kivételtől eltekintve nem érdemes azonos hatáspontú gyógyszere­ket együtt adni, hiszen ha kétféle gyógyszer azonos mechanizmussal csökkenti a vérnyomást, akkor egymás hatását gyengíteni fogják. Ugyanakkor viszont vannak olyan kombinációk, amelyekben az egyes gyógyszerek hatásai és mellékhatásai olyan kedvezően összeg­ződnek, hogy a vérnyomáscsökkentő hatás fokozódik, a mellékhatá­sok viszont csökkennek.

Bizonyos gyógyszereket nem is lehet tartó­san, mellékhatások nélkül egyedül adni, mert különböző okoknál fogva egyre csökken a hatásuk, viszont a mellékhatások egyre kelle­metlenebbek lesznek, amikor az egyes gyógyszerfajtákat ismertet­jük, fogunk erre konkrét példát is mondani.

Hipertónia lépcsőzetes kezelése

Egyébként a kölcsönös hatások miatt vezették be a hipertónia ún. lépcsőzetes kezelésének sémáját, melynek az a lényege, hogy mindig az „alsó” lépcsővel kezdjük a kezelést, és fokozatosan „építjük rá” a többi lépcsőt, min­dig kivárva a 2 hetet az egyes „lépcsőfokok” között. Ez a minta az ésszerű kombinációk alkalmazását elősegíti és a betegnek is jobb át­tekintést nyújt saját betegsége kezeléséről.

Az orvos feladatai közé tartozik az is, hogy betegét mindig kikérdezze a mellékhatások felől, sőt észre is kell vennie, még ha a beteg nem is panaszkodik, hogy nincs-e valamilyen jellegzetes következménye a gyógyszer sze­désének pl. túlságosan lassú pulzus az ún. béta-blokkoló szerek szedésekor. Ha a beteg elmondja a panaszait, az or­vos köteles azokat figyelembe venni, és ha szükségesnek látja, bizo­nyos szerek adását abbahagyni. Csakis az orvos tudja megítélni, hogy adott panasz ártalmas mellékhatás-e, vagy csak múló reakció, mely pár nap alatt megszűnik.

Mellékhatások, gyógyszerallergia

Nagyon gyakori például, hogy a gyógyszerek bőrviszketést okoznak szinte mindegyik vérnyomás­csökkentő szerrel előfordulhat ilyesmi. A legtöbb esetben kiütés nem látható a bőrön, legfeljebb csak apró, mákszemnyi viszkető du­dorok a kézen, a hason vagy más helyeken. Ezek nem tekinthetők gyógyszerallergiának, mert a gyógyszer szedése mellett is fokozato­san elmúlnak, míg a valódi gyógyszerérzékenységen alapuló kiüté­sek egyre fokozódnak, a sok apró piros folt akár nagyobb kiütésekké olvad össze, egyre jobban viszket, és addig nem is múlik el, amíg nem hagyja abba a beteg a gyógyszer szedését.

Jelentkező tünetek

Az is nagyon gyakran előfordul, hogy a beteg nagyfokú gyengeséget, fáradékonyságot ta­pasztal az első hetekben, amikor magas vérnyomását elkezdik kezel­ni. Ez a mellékhatás is átmeneti, és csupán annak tulajdonítható, hogy a beteg szervezete hosszú időn keresztül hozzászokott a maga­sabb vérnyomáshoz, a normális vérnyomást tehát „túl alacsonynak” fogja érezni a szervezete. Az orvosnak kell ilyenkor megítélni, hogy valóban nem túl gyorsan emelte-e a gyógyszerek adagját.

Nem okozott-e felesleges kellemetlenséget a betegnek, nem csökkent-e túlságosan alacsonyra a vérnyomás, ha nem, akkor helyes, ha megmagyarázza a betegnek, türelemre intve őt, hogy a fáradtság a gyógyszerszedés velejárója szokott lenni az első hetekben-hónapokban, de utána, mivel a vérnyomás csökkenése nagy tehertől szabadítja fel a szívet és a vérkeringést, a kezdeti fáradtság eltűnése után a legtöbb beteg sokkal jobban érzi magát, mint a kezelés előtt. Érdemes tehát türelmesen várni, amíg ez a mellékhatás elmúlik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.