Alkoholfogyasztás csökkentése, elhagyása
Az élvezetet jelentő alkoholtartalmú italok évezredekre visszatekintő fogyasztása az egész világon elterjedt. Nagyon sokan fogyasztanak kisebb-nagyobb mennyiségben alkoholtartalmú italt anélkül, hogy őket krónikus alkoholistáknak neveznénk. Soha senki nem állította, hogy nyári melegben 1-1 korsó sör, vagy fagyos reggeli órákban egy kis „lélekmelegítő” káros volna. Az ízletes ebéd illetve vacsora ékessége 1-2 pohár jó minőségű bor.
Hol húzódik meg az a határ, amikor egészséges egyénekben, magas vérnyomás – betegségben tiltjuk fogyasztását?
A különböző alkoholos italok alkohol- és kalóriatartalma igen eltérő. Az alkoholos italok nem alkoholos alkotórészei között is számos egészségkárosító anyag (aldehid, fenol, ólom, tannin) található. Alkohol fogyasztáskor csökken a vérben a fontos ásványi anyagok (kálium, magnézium, kalcium, cink, foszfor) szintje.
Az alacsony káliumtartalom szívizom károsodáshoz, görcsökhöz vezet, a magnéziumhiány ezeket súlyosbítja, a cinkhiány a nemi aktivitást, az immunrendszer működését csökkenti. Az alacsony foszforszint az agyban és szívben okoz maradandó károsodást.
A krónikus alkoholisták szellemi és érzelmi élete is megváltozik. Az alkohol csökkenti a szívizom összehúzódó képességét, értágulatot okoz. Ezért gondolják sokan – tévesen -, hogy az alkoholfogyasztás kedvező magas vérnyomás – betegségben. Azonban az értágulat következtében a szív frekvenicája másodlagosan emelkedik, és ez perctérfogat növekedést okoz. Ezért hosszú távon az alkohol fogyasztása vérnyomásemelő! A szívizom-károsodás ritmuszavarral jelentkezik, majd a szívüregek tágulata figyelhető meg.
Mennyit ihat a magas vérnyomásos ember?
Magas vérnyomás – betegség esetén az alkoholfogyasztás felső határa férfiaknak 20-30, nőknek 10-20 g naponta! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) férfiak esetében heti 9, nőknél heti 4 egység fogyasztását engedi meg (1 egység = 0,5 liter sör = 2 dl bor = 1 dl tömény ital).
A napi kis mennyiségű alkoholt (1-2 dl bor) fogyasztók körében ritkább a magas vérnyomás – betegség és a kardiovaszkuláris halálozás gyakorisága, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóknál, azonban 40 éves életkor alatt még a mérsékelt alkoholfogyasztás sem ajánlható.
A nagy borfogyasztó országok (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) ajánlásai azért nem vonatkoztathatók Magyarországra, mert ezekben az országokban az égetett szeszek aránya 20%, míg hazánkban ez 45% körüli. Az égetett szeszek fogyasztása direkt szervkárosító hatásuk miatt tehát soha nem ajánlhatók hipertónia esetén. A mértéktelen ivás élesen szemben áll a kulturált körülmények közti, étkezésekhez kötődő borfogyasztással.
Az alkoholos perifériás idegkárosodás, a felszívódási zavarok, az alkoholos leépülés, a hangulat indokolatlan és tartós nyomottsága, a rossz közérzet mellett a szívizom károsodása, az agyi erek elfajulása és természetesen mindenekelőtt az egyre súlyosbodó májbetegség jellemző.
Magyarországon körülbelül 800 000-re tehető a krónikus alkoholfogyasztók száma (2003-as statisztika). 1996-ban egy év alatt 8000-en haltak meg alkoholos eredetű máj- és hasnyálmirigy betegségben. A statisztika nem tartalmazza az alkohol okozta öngyilkosságot, erőszakos haláleseteket, és a keringési betegségeket sem.
Napi 50 g-nál több alkohol fogyasztása biztosan emeli a vérnyomást. A rendszeres alkoholfogyasztók körében az agyvérzés sokkal gyakoribb. Az alkoholfogyasztás és agyvérzés összefüggés kialakulásában az alkohol okozta vérnyomásemelkedés, a szívizom-károsodás, véralvadási zavarok, agyi véráramláscsökkenés játszik szerepet.
Az alkoholfüggőség, vagyis az alkoholizmus kezelésében pszichiáterek, belgyógyászok, családorvosok segíthetnek. A leszokás utáni absztinencia arányának javítása néha csak gyógyszeres támogatással sikeres (pl. acamprosate).
Hipertónia és az alkohol
Azok az emberek, akik rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztanak, alkoholtartalmú italokat lényegesen nagyobb valószínűséggel lesznek hipertóniások. Az alkoholtartalmú italok testsúlynövelő hatásáról gyakran megfeledkezünk. Ha csak a legkedveltebb sörökből 1 korsónyit fogyasztunk, akkor cukortartalomtól függően 180 – 220 kilokalória bevitel történik (1 kifli 130, 1 zsemle 150 kcal, 100 g barna kenyér 240 kcal). A száraz borok 1-1 deciliterje 60-70 kcal, az édes boroké 100 kcal, de a Tokaji Aszú 220 kcal-t tartalmaz. A töményebb italok közül 100 ml likőr 250-300 kcal-t, a pálinka 220 kcal-t tartalmaz.
Az alkoholtartalmú italok energia- és szénhidráttartalma eltérő. Ismert, hogy a cukros likőrök, pezsgők gyorsan emelik a vércukorszintet, a sörök kevésbé, de nagy az energiatartalmuk. A napi 1—2 dl vörösbor fogyasztása a benne lévő flavonoidok, antioxidánsok miatt érelmeszesedést csökkentő hatású lehet. Alkohol fogyasztásakor a 7,2 kcal/g energiaérték feltétlen említésre méltó.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.