Magasvérnyomás kezelése

A dohányzás és a kávéfogyasztás csökkentése hipertóniásoknak

A dohányzás csökkentése, elhagyása

A felnőtt magyar lakosság több mint harmada (35%) dohányzik (átlagosan 20 szál/nap), és nagyobb részük le akar szokni a cigarettázásról. A dohányzóknak bármely korcsoportban másfél, kétszer nagyobb esélyük van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, mint a nem dohányzóknak. A dohányzás a légúti daganatos és gyulladásos betegségek, valamint a fekélybetegség kockázati tényezője is. Az ínygyulladás, fogágybetegség, a fogamzóképesség romlása, a csontritkulás ugyancsak gyakoribb dohányosokban.

Az első dohányzásellenes társaságok megalapításától (1853) a dohányzás egészségkárosító hatásának felismeréséig hosszú út telt el. Az első orvosi közlemények 1951-ben már a szív- és érrendszeri károsodásról írtak. Egyetlen cigaretta elszívása után 20 perc múlva a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.

Dohányzás elhagyása után…

A dohányzás elhagyása után a szív- és érrendszeri betegségek kockázata azonnal csökkenni kezd. Leszokás után 3 hónappal már az agyvérzés veszélye is csökken, 1 év múlva a szívinfarktus és gyomorfe­kély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken. 10 év múlva a tüdő- és egyéb légúti rákok valószínűsége azonos a nemdohányzókéval, azonban a szívinfarktus kockázata teljesen csak a dohányzás elhagyása után 15 évvel lesz hasonló mértékű.

Ebből egyenesen következik, hogy magas vérnyomás – betegségben az egyik legfontosabb teendő a dohányzás végleges elhagyása. Ehhez minden segítség igénybe vehető (veendő), így a (dohányzás helyett használt) cukormentes édességek és rágógumik, a leszoktató tapaszok és gyógyszerek, valamint az aktív lelki ráha­tás, a rendszeres pszichoterápia.

Nikotinfüggőség

A nikotinfüggőség krónikus betegség, ezért kezelése ennek megfelelően szükséges. A nikotinfüggőség kezelését minden járó- és fekvőbetegként kezelt dohányosnak akarnia kell, azonban a pszichés függő­séghez társuló fizikális függőség miatt ez csak hosszú, nehéz úton valósulhat meg. A dohányos leszokási kísér­lete 3 fázisú, a szándék megszilárdulásától a készülődés, majd a cselekvés időszakán át történik. A magyar népesség 35%-át kitevő dohányosok fele képesnek érzi magát a leszokásra, negyede pedig tervezi azt.

A dohányosokat érő folyamatos negatív diszkri­mináció, az egészségügyi és dohányzásellenes törvé­nyek, a cigarettaárak mind a leszokásra próbálják rávenni a dohányzókat. Ismert azonban például, hogy 10%-os áremelés csak 4%-os fogyasztáscsökkenést eredményez.

Milyen tényezők segíthetnek a dohányzásról való leszokásban:

  • A tanácsadás és magatartásterápiák segítségével a dohányzásra csábító élethelyzetek elkerülhetők, a dohányzást mellőző viselkedésforma kialakítható.
  • A bőséges folyadékfogyasztás, gyümölcslevek, ásványvíz segítséget jelenthet.
  • Fokozott fizikai aktivitás javasolt.
  • A megspórolt pénzen valamilyen apróság, vagy nagyobb dolog azonnali megvétele javasolt.
  • A nikotintapasz, nikotinos rágógumi, orrspray, nikotin tabletta különösen a kezdeti időszakban nyújthat segítséget.

Kávéfogyasztás csökkentése

A kávé fogyasztása a 13. század óta kedvelt szokás. Az abesszin törzsek által megismert élénkítőszer hama­rosan az arab világban, majd később az egész világon elterjedt ízét, illatát nemcsak a kávécserje fajtája, szár­mazása, betakarítása, hanem annak feldolgozása, a pörkölés, őrlés egyaránt meghatározza. A különféle főzési módok (nyitott, filteres, szűrődugattyús, espresso, török) egyaránt befolyásolják a főzet összetételét. Zamatát közel 800 (!) szerves és szervetlen vegyületnek köszönheti, melyek közül a legismertebb a koffein.

A koffein fokozza az éberséget, koncentrációt, csökkenti a fáradtságot, maximális koncentrációját 30 perccel elfogyasztása után éri el. Ekkor észlelhető a legnagyobb pulzusszámemelkedés, vizeletkiválasztás fokozódás, és vérnyomásemelkedés. Ezért javasolt hipertónia esetén a csökkent koffeintartalmú, vagy koffeinmentes kávé fogyasztása, mert így a maximális élvezeti érték mellett sem jelentkezik a vérnyomás hirtelen emelkedése.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.