Magasvérnyomás kezelése

Az alvás mint megoldás a vérnyomáscsökkentésre

A tartós kialvatlanság miatt napközben annyira fáradtak vagyunk, hogy nehezen tudunk megbirkózni a stresszes helyzetekkel.

Alvás

Ráadásul a stresszel párosuló kimerültség vérnyomásemelő hatású. Egy vizsgálat például megállapította, hogy azok, akik nap mint nap több mint 75 percet utaznak, napközben általában álmosabbak, s a vérnyomásuk is magasabb, mint azoknak, akik kevesebb mint 45 percnyi utat tesznek meg.

Jegyezzük meg! 1910 óta a fejlett országok lakóinak átlagos napi alvásideje 9 óráról 7,5 órára csökkent.

Mostantól kezdve tehát a kiadós éjszakai alvást ne luxusnak, hanem szükségletnek tekintsük. Egyénenként változó, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége. Nem igaz, hogy mindenkinek napi nyolc óra alvás kell, van, akinek ennél többre van szüksége, de van, aki kevesebbel is beéri.

Az alvásigényt génjeink határozzák meg.

Ha a szükségesnél csak egy kicsivel alszunk kevesebbet, azt valószínűleg nem fogjuk megérezni, de ha egy órát vagy még többet faragunk le az alvásidőből, annak szinte azonnal érezhető a hatása. Házsártossá és ingerlékennyé válunk, szellemi és fizikai teljesítőképességünk csökken, s az egészen jelentéktelen stressz is elviselhetetlennek tűnhet.

Álomklinika: A jobb alvás titkai A-tól Z-ig

Alvó nő

  • Lefekvés előtt legalább hat órán át ne igyunk kávét vagy más koffeintartalmú italt.
  • Lefekvés előtt legalább két órán át ne fogyasszunk alkoholt. Az alkoholtól ellazultabbnak érezzük ugyan magunkat, de ronthatja az alvás minőségét, s gyakori felébredést okozhat.
  • Legyünk rendszeresek az alvásban – még a hétvégéken is. Ez azt jelenti, hogy minden reggel nagyjából ugyanakkor keljünk fel, akármilyen sokáig maradtunk is fenn az előző éjjel.
  • Szunyókáljunk, de módjával. Néha nagyon jót tesz egy kis pihentető szunyókálás, de ha ettől éjjel rosszul alszunk, inkább ne feküdjünk le napközben.
  • Végezzünk rendszeresen aerob jellegű gyakorlatokat. A legjobb időszak erre a késő délután vagy a kora este (de ne túl közel a lefekvéshez).
  • Szokjunk le a dohányzásról. A dohányosok nehezebben alszanak el, és éjszaka gyakrabban riadnak fel.
  • Ne forgolódjunk. Ha nem sikerül 30 percen belül elaludnunk, keljünk fel és menjünk át egy másik szobába. Olvassunk vagy üldögéljünk, amíg el nem álmosodunk, és csak akkor feküdjünk vissza.
  • Ne szokjunk rá az altatókra. Ezek a gyógyszerek csak az időszakos álmatlanság ellen ajánlottak, nem a krónikus alvászavarok kezelésére.

Alvási apnoé: nem azonos a horkolással

Alvási apnoé

A magas vérnyomás a kutatók szerint szoros kapcsolatban áll az alvási apnoéval, ezzel a komoly, potenciálisan életveszélyes állapottal, amelynek során a légzés többször is leáll. A mérsékelt vagy súlyos alvási apnoéban szenvedők körében csaknem hétszer nagyobb a magas vérnyomás gyakorisága, mint azoknál, akik álmukban is normálisan lélegeznek – mutatták ki a Pennsylvaniai Állami Egyetem orvosi karának kutatói.

Sokan nem is tudnak alvási apnoéjukról, amíg partnerük vagy egy családtagjuk nem közli velük, hogy éjszaka erősen horkolnak, és Időnként kihagy a lélegzetük. A teljesítőképesség rovására menő nappali álmosság szintén ezen állapotra utaló jel. Ha arra gyanakszunk, hogy alvási apnoénk van, mindenképpen beszéljük meg az orvosunkkal. Az állapot kezelhető – sok esetben például olyan készülékkel, amely állandóan enyhe túlnyomást tart fenn a légutakban azáltal, hogy folyamatosan levegőt fúj az orrjáratokba az alváshoz viselt maszkon keresztül.

Kutatási eredmények! A kutatók az egyszerű horkolás és a magas vérnyomás között is fedeztek fel összefüggést. Azok esetében, akik nem szenvednek alvási apnoéban, de horkolnak, másfélszer nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának a valószínűsége.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.