Elsődleges és másodlagos magas vérnyomás – mi a különbség?
A magas vérnyomás lehet elsődleges (esszenciális) vagy másodlagos. Az esetek 95 százalékában az elsőd-leges változatról van szó.
Elsődleges magas vérnyomás
Először is tisztázzuk a fogalmakat: a régi elnevezés – esszenciális magas vérnyomás – valójában téves. Az 1800-as évek elején került be az orvosi nyelvbe, és kb. 30 évvel ezelőttig megfelelőnek is tűnt, akkor azonban a kutatók rájöttek, hogy a magas vérnyomás nem esszenciális, azaz szükségszerű velejárója az idősödésnek.
Korábban az orvosok azt hitték, minél magasabb a vérnyomás, annál jobb eséllyel jut el a vér a létfontosságú szervekhez. Azt a szabályt alkalmazták, hogy a normális vérnyomást úgy kapjuk meg, ha az életkorunkhoz hozzáadunk 100-at. Az orvosok ma már nem esszenciálisnak, hanem inkább elsődlegesnek vagy valódinak nevezik a magas vérnyomásnak ezt a változatát.
Az ok ismeretlen. Az elsődleges magas vérnyomásnak nincs nyilvánvaló oka. Ezért van, hogy orvosunk nem igazán tud felelni, amikor kétségbeesetten neki szegezzük a fájdalmas kérdést: „Miért éppen én?”
- A magas vérnyomás figyelemfelhívó jelei
- Magas vérnyomás mint betegség
- Szív betegségek kockázatai, magas vérnyomás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
További kockázati tényezők
Bizonyos tényezők – például az étrend, a mozgáshiány, a túlsúly, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás – növelik a kockázatot.
Több kutató is arra a megállapításra jutott, hogy a különböző kockázati tényezők összeadódnak: minél több áll fenn belőlük, annál nagyobb a valószínűsége a súlyos magas vérnyomás kialakulásának.
Az orvostársadalom számára érthetetlen, hogy azonos kockázati tényezők megléte mellett nem mindenkiben alakul ki magas vérnyomás, tehát valami más oknak is lennie kell a háttérben.
A kutatók jelenleg is vizsgálnak néhány genetikai rendellenességet, amelyek szerepet játszhatnak a magas vérnyomás kialakulásában. Szerencsére az elsődleges magas vérnyomás kockázati tényezőinek többsége jelentősen csökkenthető.
Másodlagos magas vérnyomás
A rejtélyes eredetű, és ezért nem gyógyítható elsődleges magas vérnyomással szemben a másodlagos magas vérnyomást a szervezetben valahol másutt kialakult, jól beazonosítható – és ennek köszönhetően sok esetben orvosolható – rendellenességek váltják ki.
Ha másodlagos magas vérnyomásban szenvedünk, akkor a kisebbséghez tartozunk, mivel a magas vérnyomásos személyeknek mindössze az öt százalékánál áll fenn ez a változat. A másodlagos magas vérnyomás a kiváltó ok sikeres kezelése vagy teljes gyógyulása után általában megszűnik, s a vérnyomás visszaáll a normális értékre. Ilyen kiváltó ok lehet például a következő betegségek bármelyike:
Vesebetegség
Amikor a vese valamilyen gyulladás vagy sérülés következtében megbetegedik, nem képes eltávolítani a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből. Ha a vese nem jut elég vérhez, és a munkája nem elég hatékony, több renin nevű hormont választ ki és juttat a vérbe, hogy segítsen növelni a vérnyomást. Talán nem nehéz kitalálni, hogy ez a magas vérnyomás azután sem a vesének, sem a többi szervnek nem tesz jót.
Aortaszűkület
Ha az aorta – testünk legnagyobb artériája – a mellkas egy pontján hirtelen beszűkül, az amúgy is keményen dolgozó szív még erőteljesebben pumpál, hogy elegendő vért tudjon átpréselni a szűkületen. Emiatt az aortaszűkület fölött a vérnyomás magas, alatta viszont normális marad, vagy akár alacsony is lehet.
Mellékvese-betegség
A vese csúcsán elhelyezkedő mellékvese hormonjai egy sor különféle funkciót szabályoznak, a nemi működésektől egészen az emésztésig. Ha az egyik mirigyben daganat képződik, az különféle változásokat okozhat a szervezetben, többek között vérnyomás-emelkedést is. Attól függően, hogy hol helyezkedik el a daganat, a mellékvese túl nagy mennyiségű aldoszteront, adrenalint vagy kortizont termel. Mindhárom hormon megnövelheti a vérnyomást.
Pajzsmirigybetegség
A pajzsmirigy hormonjai szabályozzák az anyagcserét. Ha túl sok hormont termel, az felgyorsíthatja a szívműködést és túlterhelheti a szív- és érrendszert, ami persze megint csak magas vérnyomást okoz. A pajzsmirigyhormonok mennyiségének csökkenése – más úton ugyan – szintén vérnyomás-emelkedéshez vezethet.
Gyógyszerprobléma
Egyes gyógyszerek szedésekor nagyon óvatosnak kell lennünk. Noha a fogamzásgátló tabletták a legtöbb nőnél csak egészen csekély vérnyomás-növekedést okoznak, egyes esetekben magas vérnyomás kialakulását idézhetik elő. Bizonyos, recept nélkül kapható készítmények, így a meghűlés elleni szerek, az orrcseppek, az étvágycsökkentők és a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szintén ugrásszerű vérnyomás-emelkedést válthatnak ki (az aszpirinnek nincs ilyen hatása); ugyanez érvényes egyes vényköteles orvosságokra is, például a kortizonra és a prednizolonra. Vérnyomásnövelő lehet a túlzott alkoholfogyasztás (napi három vagy több ital) és a kábítószerek (például a kokain és az amfetaminok).
A másodlagos magas vérnyomás jelei
- Hirtelen jelentkező magas vérnyomás
- Igen magas vérnyomásértékekJelentősen ingadozó vérnyomás
- Egyéb szokatlan tünetek
Ha a fentiek bármelyikét észleljük, könnyen lehet, hogy nem elsődleges, hanem másodlagos magas vérnyomásunk van. Forduljunk orvosunkhoz!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.