Magasvérnyomás kezelése

Hogyan hat az alkohol a magas vérnyomásra?

A sajtó és az orvostársadalom igen vegyes üzenetekkel bombázza a nagyközönséget az alkohol hatásaival kapcsolatban. Éveken át azt hallottuk, hogy az a legjobb, ha egyáltalán nem iszunk. Az utóbbi időben azonban a tudósok mind gyakrabban állítják, hogy a bor és talán az egyéb szeszes italok is némi védelmet nyújthatnak a szív- és érrendszeri betegségek ellen.

Borok

2001 tavaszán például két tanulmány is beszámolt arról, hogy heti mintegy hét egység alkohol elfogyasztása csökkenti a szívroham kockázatát, illetve ha mégis bekövetkezik egy ilyen roham, növeli a túlélés valószínűségét.

Noha a jelek szerint mind több tudományos eredmény utal arra, hogy a mértékletes (és ez a szó kulcsfontosságú!) alkoholfogyasztás védelmet nyújthat a szívnek, ezen eredmények egyikét sem szabad ivásra feljogosító engedélyként értelmezni. Különösen igaz ez a magas vérnyomásban szenvedők esetében.

Jegyezzük meg! Becslések szerint a magas vérnyomásos esetek 5-11 százalékát a túlzott alkoholfogyasztás okozza.

Emeljük poharunkat a vérnyomásunkra?

Magas vérnyomás - fogyasszunk alkoholt?

A nagy mennyiségű alkohol emeli a vérnyomást. A kutatók megállapították, hogy ha naponta három vagy több egység alkoholt fogyasztunk, a szisztolés vérnyomásunk 3-4 Hgmm-rel, a cliasz-tolés pedig 1-2 Hgmm-rel nő. Napi öt- vagy többegységnyi alkohol ennél is nagyobb mértékben növeli a vérnyomást: a szisztolés értéket 5-6 Hgmm-rel, a diasztolést pedig 2-4 Hgmm-rel.

A francia paradoxon: nem csak a bor

Sokan vannak, akik szörnyű igazságtalanságnak érzik az úgynevezett francia paradoxont: hogyan lehet, hogy a franciák közt alacsonyabb az elhízottak és a szívbetegek aránya, amikor ételeik tele vannak vajjal és tejszínnel, és sok libamájat, süteményt, sajtot és egyéb, magas zsírtartalmú ínyencséget esznek.

A jelenség előtt értetlenül álló tudósok eleinte úgy vélték, hogy a paradoxon csak a vörösborfogyasztással magyarázható: az italban lévő, resveratrol nevű antioxidáns (amely egyébként a piros szőlőlében is benne van) segíthet megvédeni a keringési rendszert a károsodásoktól. Nemrég azonban kiderült, hogy nem a resveratrol, hanem maga az alkohol növeli a vérben a „jó” HDL-koleszterin szintjét, amivel csökkenti a szívinfarktust és stroke-ot okozó vérrögök képződésének kockázatát.

Lehetséges tehát, hogy a bor csupán egyik eleme a francia paradoxonnak, s a jelenségben jóval fontosabb szerepe van a francia étrendnek. Franciaországban (és a többi mediterrán országban, ahol szintén kisebb a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága) az emberek sok friss zöldséget és gyümölcsöt esznek, a főzéshez pedig egyszeresen telítetlen zsírokat, elsősorban olívaolajat használnak. Emellett kevesebb tejet isznak, s étkezéskor kevesebb húst fogyasztanak. Jóval kevesebbet esznek továbbá a magas zsír- és nátriumtartalmú rágcsálnivalókból is.

Jó tudni:  Nem tudjuk, miként emeli a túl sok alkohol a vérnyomást, de a kutatók szerint feltehető’, hogy a nagy mennyiségű alkohol hatására adrenalin szabadul fel, amely beszűkíti az ereket. © Örökletes tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy az alkohol megnöveli a vérnyomásunkat. Kutatók megállapították, hogy amikor genetikailag különböző egértörzsek tagjait azonos mennyiségű alkohollal táplálták, egyes törzsek esetében megnőtt a vérnyomás, másoknál viszont csökkent.

A kevesebb több. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy napi egy-két pohár vörösbor egyáltalán nem emeli meg a vérnyomásunkat.

Vörösbor

Sőt a vizsgálatok kimutatták, hogy akik egy-két egység alkoholt isznak, átlagosan valamivel alacsonyabb a vérnyomásuk, mint az absztinenseknek. Emellett a mérsékelt mennyiségű alkohol a jelek szerint növeli a „jó” HDL-koleszterin szintjét a vérben (ez az anyag segít a szív- és érrendszeri betegségek elleni védekezésben).

Ha azonban kifejezetten sokat iszunk, akkor nagy szívességet teszünk a szívünknek (nem is beszélve más fontos szerveinkről, például a májunkról) azzal, ha csökkentjük az alkoholfogyasztásunkat. Egy angol kutatócsoport megállapította, hogy amikor az addig nagy kocsmázóknak tartott férfiak (akik napi 6-8 egység alkoholt fogyasztottak) teljesen lemondtak a sörről és a tömény szeszes italokról, vérnyomásuk négy napon belül 13, illetve 5 Hgmm-rel csökkent (szisztolés/diasztolés érték). Ha ezután újra inni kezdtek, a vérnyomásuk azonnal újra megugrott.

Egy másik vizsgálat során hipertóniában szenvedő férfiak egy csoportját arra kérték, hogy napi négy egység alkohol helyett napi kettőt fogyasszanak. Szisztolés vérnyomásuk, amely 140 és 179 Hgmm között volt, átlagosan 3,6 Hgmm-rel csökkent.

Pohár vörösbor

De mi a helyzet a mértékletes ivókkal (azokkal a férfiakkal, akik legfeljebb egy-két sört gurítanak le, vagy az olyan nőkkel, akik esténként csak egy pohár bort kortyolgatnak el)? Vajon az alkoholfogyasztás visszafogása az ő vérnyomásukat is csökkenti? Az eddigi kutatásokból úgy tűnik, hogy nem.

Mennyi egy ital?

Egy egység szeszes ital alatt a következők értendők:

  • 3,5 dl sör
  • 1 dl bor
  • 4,5 cl 40% alkoholtartalmú égetett szesz
  • 3,0 cl 50% alkoholtartalmú égetett szesz

Iszákosságnak számít az, ha a férfiak napi két egységnél, illetve a nők napi egy egységnél több szeszes italt fogyasztanak.

Egyéb károk. Más okok miatt is ajánlatos odafigyelni az alkoholfogyasztásra, és talán csökkenteni a megivott mennyiséget. Már viszonylag kevés alkohol fogyasztásáról is kimutatták, hogy növelheti a májzsugorodás, a májrák, néhány egyéb daganatos betegség (emlő-, száj-, torok- és nyelőcsőrák), az agyvérzés és a csontritkulás kockázatát. Az alkohol hat az agyra is, rontja az emlékezetet, az ítélő-képességet, a mozgáskoordinációt, és növeli a reakcióidőt. Emellett depressziót és súlyos alvási zavarokat, továbbá a nemi élet zavarát okozhatja. E kijózanító tények bőven elegendő okot kínálnak ivási szokásaink átgondolásához.