• magas vérnyomás

Kiderült, hogy magas a vérnyomásunk? Hogyan tovább?

Hacsak nem rendkívül súlyos vagy rosszindulatú magas vérnyomás-betegségben szenvedünk, az orvos valószínűleg alapos kivizsgálást javasol, mielőtt leülne velünk megvitatni a kezelési tervet.

De mi szükség van erre a hercehurcára, amikor a számok világosan jelzik, hogy magas a vérnyomásunk? Nos, ennek három oka van.

Először is, az orvos tudni akarja, nincs-e valami tetten érhető kiváltó oka a magas vérnyomásnak – például a hormonháztartás zavara, amelyet a mellékvese sejtjeinek kóros burjánzása okoz, vagy vesebetegség, esetleg egy gyógyszer mellékhatása. Ne feledjük, hogy a magas vérnyomásban szenvedők mintegy 5 százalékánál az állapot másodlagos jellegű, tehát ismert és gyakran kezelhető oka van.

Kárbecslés. Másodszor, az orvosunk alaposan meg akarja ismerni egészségi állapotunkat, hogy megállapíthassa, hatással volt-e a magas vérnyomás a különféle szerveinkre, például a szívünkre vagy a vesénkre. Végül pedig arra is kíváncsi, vannak-e egyéb kockázati tényezők, amelyek növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke veszélyét. Ilyen például a dohányzás, a testmozgás hiánya, a vér magas koleszterinszintje vagy a cukorbetegség.

Az anamnézis

Legyünk felkészülve arra, hogy orvosunk egy sor kérdést tesz fel, hogy pontosan kiderítse, milyen tényezők állnak a magas vérnyomás hátterében, és mekkora a szövődmények – különösen a szív- és érrendszeri betegségek – kialakulásának kockázata. Legyünk őszinték és nyíltak! Magunknak ártunk azzal, ha szégyenkezésből vagy a rosszallás miatti félelemből nem az igazságnak megfelelően tájékoztatjuk az orvost.

1. Először valószínűleg régebbi és jelenlegi betegségeinkről kérdez, s tudni szeretné korábbi vérnyomásmérési eredményeinket is.
2. Megkérdezi, hogy előfordult-e magas vérnyomás a családunkban, s hogy közeli rokonaink közt vannak-e olyanok, akiknek szélütése, szívbetegsége, vesebetegsége, cukorbetegsége vagy magas koleszterinszintje volt vagy van, illetve bármilyen okból fiatalon halt meg. Semmit se hagyjunk ki, mert ezek az adatok igen fontosak lehetnek ahhoz, hogy az orvos fel tudja mérni az állapotunkat.
3. Hétköznapi szokásainkról is kifaggat, például hogy do-hányzunk-e, mennyire sózzuk ételeinket, illetve mennyit mozgunk.
4. Valószínűleg arra vonatkozóan is lesznek kérdései, hogy jelentősebb stresszhatás alatt állunk-e otthon vagy a munkahelyünkön.
5. Megkérdezi, milyen gyógyszereket szedünk. Ne csak a vényköteles, hanem a recept nélkül kapható gyógyszereket is említsük meg, beleértve a gyógynövénykészítményeket és az étrend-kiegészítőket, vitaminokat is. Ezekre az információkra egyrészt azért van szüksége, mert számos gyógyszer és más készítmény vérnyomásnövelő hatású lehet, másrészt pedig azért, mert némelyikük veszélyes kölcsönhatásba léphet egyes vérnyomáscsökkentő szerekkel.
6. Orvosunk végül olyan panaszok felől is érdeklődik, amelyek a magas vérnyomás esetleges kiváltó okára utalhatnak. Ilyen a fejfájás, a túlzott verejtékezés, az izomgörcsök, a nagy mennyiségű vizelet ürítése vagy a heves szívdobogás. A kikerekedett arc és a puffadt has, a fejfájás, a szomjúság és a hátfájás például Cushing-szindrómára utalhat, ez a mellékvese-betegség ugyanis időnként vérnyomás-emelkedéssel járhat.

A tünetek számbavétele segít az orvosnak kideríteni, okozott-e kárt szervezetünkben a magas vérnyomás, s ha igen, mekkorát. Mondjunk el mindent! Egy-egy semmiségnek tűnő panasz, például az időnként jelentkező fejfájás vagy a felálláskor érzett enyhe szédülés fontos támpont lehet az állapotunk felméréséhez.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.