• magas vérnyomás
• terhesség

A magas vérnyomás és a terhesség kapcsolata

Teljesen egészséges terhes is hipertóniássá válhat a terhesség végén, ezt a betegséget toxémiának nevezzük (toxin = méreg). Ilyenkor a méhlepényben keletkeznek olyan anyagok, melyek a vérnyomást emelik, a vesét károsítják ezt fehérjevizelés, súlyosabb esetekben vizenyő jelezheti, és a magzat vérellátását is súlyosan veszélyezte­tik.

Nemegyszer a magzat elhalásából veszik észre a mérgezett ter­hességet. Ilyenkor különösen gyorsan kell cselekedni: ki kell üríteni a méhet, mert miden perc várakozás veszélyes lehet az anyára.

Veszélyek

A hirtelen kialakuló magas vérnyomás és a vizenyőképződési hajlam az agy vérkeringését veszélyeztetheti, ami enyhébb esetben csak fej­fájásban, esetleg átmeneti tudatzavarban nyilvánul meg, de súlyos esetben eszméletvesztés és az egész testre kiterjedő görcsök (ek­lampszia) jelentkezhetnek. Az utóbbi orvosi segítség nélkül halálos kimenetelű szokott lenni. A toxémia megelőzése tehát fontos szülé­szeti feladat, ezért tartozik a terhesgondozáshoz a vérnyomásmérés és a rendszeres vizeletvizsgálat is.

A terhesség elején egyébként minden terhesnek csökkenni szokott a vérnyomása, 80/60 Hgmm ér­tékek sem ritkák ilyenkor. Az utolsó harmadban ismét emelkedni kezd a vérnyomás, és ilyenkor kell sűrűn ellenőrizni a kismamát, mert a toxémia kialakulásának veszélye ebben a szakaszban a legna­gyobb. Leghelyesebb az ilyen terhest azonnal szülészeti osztályra juttatni, ahol eldöntik, hogy nincs-e az anya olyan veszélyben, hogy a szülést meg kelljen idő előtt indítani még azon az áron is, hogy a magzat esetleg nem marad meg.

Magzat élete is veszélybe kerülhet

Kezdődő toxémiában rendszeresen szokták figyelni, hogy a magzat méhen belüli mozgásai is rendben vannak-e, mert a fenyegető elhalás is indoka lehet a szülés megindí­tásának vagy a császármetszésnek. Kétséges esetekben mindig az anya életét kell szem előtt tartani, tehát inkább a magzatot áldozzák fel. Szerencsére erre ritkán kerül sor, és végül megfelelően gon­dos megfigyelés esetén pontosan ki tudják számítani azt az idő­pontot, amikor a magzat is már eléggé érett a méhen kívüli életre, és még a toxémia sem alakult ki olyan mértékben, hogy az anyát köz­vetlenül fenyegesse.

Magasvérnyomás­ kismamáknál

Azok a kismamák, akik már a terhesség előtt magasvérnyomás­ – betegségben szenvedtek, fokozottan hajlamosak a toxémia kialakulá­sára, de még ezeknél is veszélyeztetettebbek a terhes vesebetegek. Hipertónia és idült vesebetegség esetén is meg szoktuk ma már en­gedni a terhesség kiviselését persze előtte az anyát figyelmeztetve a fokozott veszélyre és a gondos ellenőrzés szükségességére. Ezeket a kismamákat leghelyesebb terhességük második felére kórházba fektetni, így ma már sok hipertóniás és vesebeteg terhes adott életet egészséges gyermeknek anélkül, hogy különösebb szövődmény ki­alakult volna.

Kétségtelen azonban, hogy a legjobban vezetett ter­hesség és szülés esetén is előfordul ijesztő vérnyomáskiugrás ezeken a szülőnőkön, és a veseműködés is károsulhat átmenetileg néha sajnos véglegesen.

Mindezeket a veszélyeket figyelembe kell vennie a hipertóniás nőnek, ha ki akarja viselni terhességét, a tapasztalat szerint a legtöbben vállalják ezt a kockázatot még akkor is, ha már elhalt egy magzatuk toxémia következtében. Szerencsére a toxémia veszélye az első terhesség esetén nagyobb, mint későbbi terhességekben, ezt a szempontot is figyelembe lehet venni, amikor a terhes­ség megtartásáról vagy a teherbe esésről döntünk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.