Miért káros a mozgásszegény életmód?
A mozgásszegény életmód csökkenti a szervezet alkalmazkodóképességét a különböző megterhelésekhez
Az izommozgás, a rendszeres testedzés a legfontosabb élettani „izgatószer”, amely serkenti az élet-folyamatokat.
Az izommunka fontosabb hatásai az alábbiakban foglalhatók össze:
- a cardiorespiratoricus adaptáció révén növeli a vérkeringés és a légzés funkcionális kapacitását
- erősíti a csontokat, az ízületeket és az izmokat
- fokozza az anyagcsere-folyamatokat
- növeli a kémiai (endokrin) szabályozás hatékonyságát
- a kinesztéziás afferentáció útján serkenti az agyműködést
Mindezek alapján a rendszeres testedzés hatékony módszer számos betegség megelőzésében és gyógyításában is.
Ezek a következők:
- magasvérnyomás-betegség
- koszorúér-betegségek
- obesitas
- diabetes mellitus
- mozgásszervi betegségek
- fokozott ingerlékenység, idegfeszültség
- szorongás
- depresszió
A fentiekből egyértelműen kitűnik a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása, ami nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára is súlyos gondokat jelent. Számos társadalmi tényező (mozgásszegény foglalkozások, az életkor meghosszabbodása stb.) kedvez a mozgásszegény életmódnak. Ugyanekkor szerencsés az a körülmény, hogy a mozgásszegény életmód megváltoztatása elsősorban nem pénz, hanem elhatározás és akarat kérdése. Ezért van nagy jelentősége az egészségügyi felvilágosításnak. A megfelelő felvilágosító munka azonban kellő szakmai felkészültséget igényel.
A mozgásszegény életmód káros következményei a rendszeres testedzéssel védhetők ki. Megfelelően végzett testedzés esetén a testedzés elkezdését követő 3-12 hét múlva jelentkeznek a jól mérhető, kedvező változások.
A kívánatos hatás azonban csak a megfelelő edzésparaméterekkel érhető el:
- az edzés gyakorisága: hetente legalább háromszor;
- az edzés tartama: naponként legalább 30 perc, amely különböző eloszlású lehet: 1×30, 2×15 vagy 3×10 perc.
- az edzés erőssége: legyen nehéz, de nem túlerőltető. Nem trenírozott, egészséges felnőtt esetében olyan testedzés kívánatos, amely a pulzusszámot mintegy 120/perc-re emeli.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.