• magas vérnyomás

Mit jelent a magas vérnyomás?

Ha vérnyomásunk tartósan magasabb, mint 160/90 Hgmm, magas vérnyomásunk van, és feltétlenül arra kell törekednünk, hogy ez az érték minél alacsonyabb legyen. A 140/90 és 160/90 Hgmm értékek közötti vérnyomást magas-normális vérnyomásnak, un. „borderline hipertóniának” nevezik.

A vérnyomás leolvasása rendkívül pontos előre­jelzést ad arról, milyen hosszú életre számítha­tunk: minél magasabb a vérnyomásunk, annál veszé­lyeztetettebbek vagyunk. Még az átlagos vérnyomással rendelkezőknél is kicsit nagyobb a szívbetegség kiala­kulásának a veszélye, mint azoknál, akiknek az átlagosnál alacsonyabb a vérnyomásuk.

Ezért nagyon nehéz egyszerűen meghatározni a magas vérnyomást. Leginkább talán úgy lehetne, hogy „az a vérnyomásszint, amelynél az antihipertenzív gyógyszerek alkalmazása inkább hasznos, mint káros”, mivel nincs olyan gyógy­szeres kezelés, amelynek ne lenne mellékhatása.

Mi a „magas”?

Amennyiben a vérnyomásunk magasabb, mint 160/90 Hgmm és a szívbetegség számos rizikó faktorá­val rendelkezünk, pl. magas a koleszterinszintünk, do­hányzunk és a családunkban több szívbeteg is van, a magas vérnyomás kezelése valószínűleg igen hasznos.

Ugyanakkor fiataloknál, akiknek csak enyhén ma­gas a vérnyomásuk és a szívbetegség más tényezői nem állnak fenn, nem sokat használnak a vérnyomáscsök­kentő gyógyszerek, ezért a gyógyszeres kezelést késlel­tetni kell. Alapvető fontosságú azonban, hogy ilyen esetekben bizonyos időközönként, kb. félévenként el­lenőrizzék az illető vérnyomását.

Csendes gyilkos

A magas vérnyomást „csendes gyilkosnak” is neve­zik, mivel általában egészen késői stádiumig nem okoz tüneteket. Ellentétben azzal, amit sokan hisznek, az ember nem érezheti a saját vérnyomását. Csak úgy deríthetjük ki, hogy magas-e a vérnyomásunk, ha vérnyo­másmérő készülékkel megmérjük.

Mivel a magas vérnyomás nem okoz tüneteket mindaddig, amíg a komplikációk nem jelentkeznek, kb. az érintettek fele nem tud róla, amíg gondot nem okoz.

Miért baj a magas vérnyomás?

Az erek olyanok, mint a gumicsövek, amelyek oda­szállítják a vért, ahová kell. Az artériáknak, amelyek a szívből kifelé viszik a vért, állniuk kell a nagy nyo­mást, amellyel a szív kipumpálja a vért. Ha a vérnyo­más éveken át magasabb a kelleténél, vagyis nem ke­zelt hipertóniáról van szó, az erek károsodnak. Az ar­tériák belső felszíne érdessé válik és megvastagodik, ettől az artériák beszűkülnek és veszítenek a rugal­masságukból.

Mi történik, ha az erek megrongálódnak?

Ezt nevezik arterioszklerózisnak („érelmeszesedés­nek”). Ha az artéria túlságosan beszűkül, a vér nem tud megfelelő módon áramlani benne, s így a testnek az a ré­sze, amelyet az az artéria lát el vérrel, nem kap elegendő vért és oxigént. Mivel az artéria beszűkül, nagyobb az esély a vérrög (trombózis) kialakulására, amely teljesen el­zárhatja az artériát, úgyhogy a testnek az a része, amelyet el kellene látnia, elhal. Amennyiben az érintett testrész a szív vagy az agy, az elhalt területet infarktusnak nevezik.

Más rizikótényezők

A sok éven át fennálló magas vérnyomás oka lehet mindezeknek a problémáknak. A vérnyomás rendsze­res mérésének és hatékony kezelésének épp az a lénye­ge, hogy megelőzzék ezeket a komplikációkat.

Sokkal nagyobb azonban a komplikációk kialaku­lásának a valószínűsége, ha valaki dohányzik, vagy nem kezeli magas koleszterinszintjét. Ennek az, az oka, hogy a dohányzás ugyanúgy károsítja az ereket, mint a magas vérnyomás: szűkíti az artériákat, az erek belső felszínét pedig megvastagítja és érdessé teszi. A magas koleszterinszint gyorsíthatja az atheroma nevű zsírlera­kódások kialakulását az artéria belsejében, ami szintén szűkíti az artériákat. A szérum koleszterinszintje soha nem túl alacsony, a koleszterinszint csökkentése pedig életet menthet.

Cukorbetegséggel párosulva

Egy másik rizikófaktor szintén hozzájárul az artéri­ák beszűküléséhez. Ez a cukorbetegség (diabetes mellitus) néven ismert szív- és érrendszeri (keringési) megbetegedés, amely Európában a népesség 4-5%-át, az afro-karib populációnak pedig 10-15%-át érinti. A vér magas glükóz-szintje ugyanúgy károsítja az artériákat, mint a magas vérnyomás.

Nem akarunk azonban túl sötét képet festeni. A vérnyomás ellenőrzésének az a lényege, hogy ha kide­rül, hogy valakinek magas a vérnyomása, hatásosan le­het kezelni, s újra átlagosra lehet csökkenteni a szívbe­tegség és az agyvérzés veszélyét. Kevésbé fontos, mennyire volt magas a vérnyomás, mikor felismerték, mint az, hogy a következő években jól legyen beállítva.

A magas vérnyomás hosszú távú hatásai

Bár a magas vérnyomásnak sok súlyos hosszú távú hatása van, hangsúlyoznunk kell, hogy ezek mind megelőzhetők, ha hatásos kezelést alkalmaznak.

• A szív olyan izom, amelynek működéséhez vérre van szüksége. Ezt a koszorúér-artériák biztosítják. Ha ezek az artériák beszűkülnek, nem lesz megfelelő a szív vérellátása, ezért amikor a szívnek kicsit nagyobb az igénybevétele a szokásosnál, pl. amikor felfelé megyünk a hegyen, a szívizom nem kapja meg azt a vér- és oxigénmennyiséget, amelyre szüksége van. Ez mellkasi fájdalmat, myocardialis ischaemiát, közismertebb nevén anginát okoz.
• Ha a szívkoszorúér beszűkül és vérrögök alakulnak ki, a szívnek az a része, amelyet az a koszorúartéria lát el, elhal. Ezt nevezik koszorúér-trombózisnak, myocardialis infarktusnak vagy szívrohamnak.
• Az évek során, amint az artériák egyre szűkebbek lesznek és csökken a rugalmasságuk a magas vérnyomás következtében, a szív egyre nehezebben tudja vért a test többi részébe pumpálni. Ez a fokozott igénybevétel végül károsítja a szívet és csökkenti a teljesítményét. Folyadék gyülemlik fel a tüdőben, ami fulladást okoz. Ezt nevezik kongesztív (tolulásos) szívelégtelenségnek.
• Az agyat ellátó artériák beszűkülésének következtében előfordul, hogy az adott artéria által ellátott rész átmenetileg nem működik, ezt nevezik tranzitorikus ischaemiás attaknak (TIA). Amennyiben az artéria huzamosabb ideig el van záródva, elhal az agynak az a része, amelyet ez az artéria lát el. Ez az esemény a „stroke”, azaz agyi érkatasztrófa.
• Károsodhatnak a lábakban lévő kisebb vérerek, ezért kevesebb vér kerül az alsó végtagba s járáskor fáj a beteg vádliizomzata.
• Amikor a vesét ellátó vérerek károsodnak, a vese is fokozatosan károsodik. Ezért kel! a magas vérnyomásúaknak feltétlenül rendszeresen ellenőriztetniük a vesefunkciójukat.
• A szem kis vérereit is károsodás érheti, bár ez mindaddig nem válik nyilvánvalóvá, amíg a károsodás nem nagyon kiterjedt. Súlyos magas vérnyomásnál előfordulhat, hogy a retina bevérzik. Ezt rosszindulatú hipertóniának nevezik, ami kezelés hatására szintén kézben tartható.

Összefoglalás

• A magas vérnyomás a szívinfarktus és az agyvérzés fő rizikótényezője.
• További rizikófaktor a dohányzás és a vér magas koleszterinszintje.
• A vérnyomás (és a vér koleszterinszintjének) csökkentése életet menthet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.