• stressz

8 hatékony stressz-kezelési ötlet

Mindennapi életünkben egyre több a stressz, a feszültség. Munkánk csak gyarapszik, ma­gánéletünk is bonyolultabbá vált, a család és más segítő közösségek mintha háttérbe szorultak vol­na. A stressz életünk egyik legmeghatározóbb té­nyezője lett.

Persze ez lehet jótékony hatású is: bizonyos feszültségszint elengedhetetlen a jó teljesítmény eléréséhez. A baj akkor következik be, ha a stressz már áttöri a gátakat, és kezelhetet­lenné válik. Nem látjuk a megoldás módjait, és kezdődnek a problémák. Ezért fontos a feszült­ségforrások felismerése és helyes kezelése.

Tünetek és jelek

A stressz pszichés tünetei:

• hullámzó kedélyállapot;
• depresszió;
• szorongás;
• alvászavarok;
• romló szellemi teljesítmény -koncentrációzavarok, feledékeny­ség.

Testi tünetek:

• a gyomorsavszint emelkedése;
• székrekedés és hasmenés váltakozása;
• légzészavarok;
• asztma kialakulása;
• szívdobogásérzés;
• migrén.

Általában könnyen felismerhető, ha a fe­szültség szintje kezelhetetlenül magassá válik. Pszichés vagy testi tünetek jelent­keznek, vagy akár mindkét féle tünet egy­szerre.

Hogyan kezeljük a stresszt?

Mikor úgy érezzük, hogy a hullámok át­csapnak a fejünk fölött, és egészségünk már-már veszélybe kerül, próbáljuk először a következő szempontok szerint azonosí­tani, majd kezelni a feszültséget.

1. Gondoljuk végig, melyek életünk fő fe­szültségforrásai, és melyeken tudunk bár­mit is változtatni, hogy jobban urai lehes­sünk saját dolgainknak.
2. Osszuk be jobban az időnket! Annyi em­bernek a fő problémája az állandó időza­var, és a helyes munkabeosztás! A jobb kezelhetőség érdekében írjuk össze a na­pi teendők listáját, és dolgozzuk ki azok fontossági sorrendjét! Pipáljuk ki a már elintézett dolgokat, és ez is jóleső érzés­sel fog eltölteni bennünket.
3. Lélegezzünk mélyeket! A stresszoldás egyik legjobb módszere a mély levegővé­tel és a légzésre való koncentráció, foko­zatos elmélyítéssel.
4. Számos szer, drog rontja a feszültségtű­rő képességet, fokozza a szorongást; ilyen a krekk, a kokain vagy az ecstasy.
5. Törődjünk többet egészségünkkel! Ét­kezzünk egészségesebben, kávét és alko­holt csak mértékkel fogyasszunk! Ha ál­talános egészségi állapotunk jobb, akkor a feszültségtűrő képesség és a stressz le­küzdési esélye is javul, még különlegesen nehéz helyzetekben is.
6. Próbáljuk meg elkerülni a szorongást fo­kozó anyagok fogyasztását. Itt a kávéra (koffein) gondolunk. Néhány csésze erős kávé reggel hasznos lehet, de a szoron­gást mindenképpen fokozza, és ez főleg azoknak káros, akik amúgy is szenved­nek a stressz ártalmaitól.
7. Mozogjunk többet! A rendszeres test­mozgás adrenalint szabadít fel és hasz­nosít, ezzel is nyugtató hatást gyakorol a szervezetre.
8. Sajátítsunk el pozitív relaxációs techni­kákat, amelyeket a mindennapokon is al­kalmazni tudunk. Sokféle alternatív gyógymód létezik, amelyek hasznos ella­zító módszerek, és így a szorongást is csökkentik. Ilyenek a jóga, a masszázs, a shiatsu, az aromaterápia, a reflexológia és az akupunktúra.

Milyen magas a stressz-szintünk?

Számos élethelyzet és esemény lehet a stressz forrása, akár egy olyan, egyébként kívánt történés is, mint egy esküvő vagy költözés. Olvassuk el az alábbi pontozóská­lát, és figyeljük meg, hogyan kapcsolódnak kisebb-nagyobb eseményekhez az értékek. Ez segíthet megtalálni a saját életünkben mindazokat a tényezőket, amelyek stresszt okoznak, és felismerni, melyeken tudunk saját erőnkből változtatni.

• Igen nagy stressz – házastársunk halála, válás, különélés, munkahely elvesztése, költözés, saját magunk komolyabb sérü­lése vagy betegsége.
• Közepes stressz – nagyobb hitelek felvé­tele, családi problémák (anyós, após), há­zastársunk munkába lép, vagy éppen ki­lép onnan, főnök-beosztott problémák, nagyobb adótartozások.
• Kis stressz – a munkakörülmények vál­tozása, iskolaváltás, étkezési szokások változtatása, kisebb hitel vagy tartozás, családi ünnepek, nyaralás.

Jól alszunk?

Életünk harmadát alvással töltjük. Az al­váskutatók még ma is komolyan vizsgálják az alvás alapvető folyamatait, miért alszunk, és a szervezet honnan ismeri fel saját „alvásigényét”. Ez a kérdés a stressz szem­pontjából is fontos, hiszen igen sok ember nem piheni ki magát eléggé, mivel nem hagy magának elegendő időt az alvásra.

Az egyre bonyolultabb életvitel is zava­ró ebben a tekintetben, mert úgy érezzük, hogy napi küzdelmeink miatt luxus lehet egy igazi jó éjszakai alvás... Klinikai alvás­vizsgálatok bebizonyították, hogy a hosszú távú alvásmegvonás testi tünetekhez és pszichés zavarokhoz is vezethet.

Alvászavaraink

Ha úgy érezzük, hogy alvászavaraink van­nak, vagy alvásunk minősége nem kielégí­tő, beszéljük meg háziorvosunkkal. Ha már kipróbáltunk néhány „önszuggesztiós” módszert, akkor hasznos lehet egy enyhe nyugtató, hogy alvásunk „mintázata” ren­deződjék, helyreálljon.

A túlzott fáradtságérzés munkahelyi problémákhoz vezethet, csökken a teljesít­mény, és esetleg fokozódik a közúti balese­tek esélye. Az alvászavar lehet a szorongás vagy depresszió jele is, és ezek mind speciá­lis kezelést igényelnek.

A jó alvás önsegítő technikái

Alvászavarok esetén, vagy ha úgy érezzük, keveset alszunk, próbáljuk ki az alábbiakat.

• Késő este ne fogyasszunk nehéz ételeket!
• Ne igyunk későn magas koffein­tartalmú italokat, és ne feledjük, hogy a kávé mellett a kakaóban és a forró csokoládéban is sok a koffein!
• Ne igyunk túl sok alkoholt!
• Fárasszuk ki magunkat fizikailag is a napi mozgással, mert a fizikai akti­vitás megnyugtatóan hat. Kerüljük viszont a késő esti erős testmoz­gást, mert ez viszont stimuláló hatá­sú, és inkább felébreszt, mintsem az alvást segítené elő.
• Meditáljunk, végezzünk jóga- vagy ellazító gyakorlatokat este, kerüljünk optimálisan ellazult állapotba – egészen az elalvásig.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.