A mindent irányító idegrendszer: kerülje el az idegi eredetű fájdalmakat és a depressziót!
A fő kommunikációs és parancstovábbító hálózat az idegrendszer, mely létfontosságú a légzés, az emésztés, az érzékelés és az érzelmek szabályozásához.
A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja. Az izommozgásokat az agy szabályozza, mely a gerincvelőn keresztül küld és fogad üzeneteket.
A központi idegrendszer közvetíti a tapintási, látási, hallási, íz- és szaginformációkat. Szemünk, fülünk, orrunk, nyelvünk és bőrünk érzékenységén keresztül szabályozza egyensúlyunkat, távolságbecslő képességünket, fájdalom-, nyomás- és hideg érzékelésünket. Ezeket az érzékszervi információkat érzőidegek szállítják az agyba.
A környéki idegrendszer része a tizenkét pár agyideg és a harmincegy pár gerincvelői ideg. Ezek kötik össze a központi idegrendszert a test többi részével. A vegetatív idegrendszeren az idegrendszer azon részeit értjük, amelyek működése döntően a szervezet belső egyensúlyának megtartását szolgálja.
Az ingerületátvitel életünk minden pillanatában jelen van- komplex rendszer, mely kifogástalan működést követel meg
Az ingerületet speciális molekulák (ingerületátvivő anyagok) szállítják az idegsejtek (neuronok) végződései között, a szinapszisokon keresztül. A myelinhüvely segíti az ingerület gyors haladását, és védi az idegrostot. A vegetatív idegrendszer elemei megtalálhatók mind a központi, mind a környéki idegrendszerben. Ez a rendszer kétféle idegből áll: a főként aktív állapotban működő szimpatikus idegekből, és paraszimpatikus idegekből, amelyek nyugalmi állapotunkban lépnek működésbe.
- Idegrendszeri vírusbetegségek
- Szója oka lehet a női hőhullámoknak? A szója és a rák
- Tikk – mi ez és hogyan kezelhető?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az inger az érzéksejtekben (receptorsejtekben) elektromos ingerületet gerjeszt, amely áthalad az érzékelő idegsejteken, és továbbhalad azok hosszú nyúlványán. Sok hosszú nyúlvány együttesen alkotja az idegpályát, melyen az ingerület bejut a központba, azaz az agyvelőbe vagy a gerincvelőbe. A gerincvelőbe jutó információ mindig eljut az agyba is. Itt az ingerület az idegsejtek rövid nyúlványain keresztül átadódik más idegsejteknek, s az ingerület feldolgozódik.
A „válasz” a mozgatóidegeken és mozgatópályákon keresztül jut el az izmokhoz és a mirigyekhez. Az idegsejtek között az ingerület átadását ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) végzik, melyek az idegsejtek nyúlványainak végén, kis hólyagocskákban raktározódnak. Ingerület hatására kiszabadulnak a hólyagokból, és az idegek közötti résbe (szinapszis) jutnak, majd a másik idegsejtben váltanak ki ingerületet, mely így terjed tovább sejtről sejtre. Az idegnyúlványokat myelinhüvely védi; ha ez megsérül, a jelek továbbítása és különböző testi funkciók zavart szenvednek.
Mi történik, ha nem működik megfelelően az idegrendszer? Akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.
Gyakori neurológiai rendellenesség a legtöbbször idős korban jelentkező demencia, mely mind a Parkinson-, mind az Alzheimer-kór jellemző tünete. Stroke akkor következik be, ha egy artéria elzáródása miatt az agy egy része nem kap vért, és a károsodott agyterület által szabályozott testi funkciók zavart szenvednek, vagy ha egy ér megreped, és a vérzés roncsolja az agyat. Sclerosis multiplex esetén az idegsejteket védő myelinhüvely sérül, ami látási vagy mozgásproblémákhoz vezet. A nők kétszer olyan hajlamosak e betegségre, mint a férfiak. Motoneuron-betegségben a gerincvelői mozgató idegsejtek fokozatosan elsorvadnak, ami mozgási, majd légzési képtelenséghez vezet.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.