Női egészség

Az endokrin rendszer működése- belső és külső elválasztású mirigyek összessége

az-endokrin-rendszerAz endokrin rendszerben belső elválasztása mirigyek hormonokat, vagyis testünk számos funkcióját szabályozó kémiai anyagokat termelnek. Mirigyek testünk sok pontján találhatók. Két fő típusuk van: a belső elválasztásit (endokrin) mirigyek, amelyek a vérbe ürítik váladékukat, és a külső elválasztású (exokrin) mirigyek, amelyek váladéka kis kivezető csövön át ürül.

A legfőbb belső elválasztásit mirigyek a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvesevelő és az ivarmirigyek (nőkben a petefészek, férfiakban a here). A szervezet a hormonok segítségével reagál a stresszre; emellett a hormonok szabályozzák azokat a folyamatokat, amelyek során a szervezet a tápanyagokat energiává alakítja. Feladatuk még a különböző szervek működését fenntartó üzenetek szállítása, s központi szerepet játszanak a növekedésben, a fejlődésben és a szaporodásban.

A legfőbb külső elválasztású mirigyek a verejtékmirigyek, melyek váladéka segít a bőr lehűtésében; a faggyúmirigyek, amelyek a bőrt, a szőr- és hajszálakat bevonó faggyút termelik; valamint a bélben lévő emésztőnedveket termelő hasnyálmirigy.

A köztiagyban lévő hypothalamus szabályozza hormonjai révén az endokrin rendszer működését, bár maga a hypothalamus nem mirigyként működik. A hypothalamus létfontosságú olyan működések szabályozásában, mint az alvás és az ébrenlét, a hőmérséklet szabályozás, a stressz és az izgalom.

A mindössze borsószem nagyságú agyalapi mirigy (hipofízis) a legfőbb hormontermelő mirigy. Ennek a mirigynek elülső és hátulsó lebenye van, és szintén a hypothalamus szabályozása alatt áll. A hypothalamus hormonjai szabályozzák az agyalapi mirigy hormontermelését, amelynek hormonjai a szervezet szükségleteinek megfelelően serkentik vagy gátolják más belső elválasztású mirigyek hormontermelését.

Mi befolyásolja az hormonrendszer működését? Több szerv együttes munkája szükséges az egészség megőrzéséhez

Az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák a növekedés ütemét, a csontok növekedését, a nemi érést (a petefészek és a here fokozott mennyiségű nemi hormont termel serdülőkorban) és a szervezet folyadékháztartását. A pillangó alakú pajzsmirigy a nyakon, a gégefő körül helyezkedik el. Az itt termelődő két hormon, a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) az energia-háztartást és az anyagcsere sebességét szabályozza. A pajzsmirigy mellett találhatók a mellékpajzsmirigyek. Ezek termelik a parathormone mely a csontok épüléséhez szükséges kalcium és foszfor szintjének egyensúlyát szabályozza a vérben.

A vesék tetején ülnek a mellékvesék, amelyek velőállománya nemi hormonokat termel, és adrenalin (más néven epinefrin) nevű hormonja révén segíti a stresszhez való alkalmazkodást. Az adrenalin közvetlenül hat a vérnyomásra, a szívfrekvenciára, a tüdőre és az emésztőrendszerre. A mellékvese háromrétegű kéregállománya háromféle hormont termel: androgéneket, azaz olyan férfihormonokat, amelyek serkentik a másodlagos nemi jellegek kialakulását; az aldoszteront, mely a só- és vízháztartást szabályozza; a gyulladáscsökkentő kortizolt, mely serkenti a glükózképzést, és növeli a szervezet stresszel szembeni ellenállását. A vesék egyes sejtjei is termelnek hormonokat, például renint, mely a vérnyomást szabályozza, és eritropoetint, amely a csontvelőben zajló vörösvérsejt-képződést serkenti.

A hasnyálmirigy hosszú, keskeny mirigy a gyomor mögött, amely inzulint és glükagont termel: ezek együttműködése tartja egyen-súlyban a vércukorszintet. Evés után inzulin termelődik, mely segíti a sejteket a glükóz felvételében és annak felhasználásában; ez a funkció szenved zavart cukorbetegség esetén.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.