A vér és a vérkeringés problémái: nőknél gyakran okoz gondot e terület
Testünk sejtjeinek folyamatos vérellátásra van szükségük a tápanyag- és oxigénfelvételhez és a védekezéshez. Számos probléma megzavarhatja a keringést, például a vérszegénység, az érelmeszesedés, a stroke, a visszerek, a szisztémás szklerózis, valamint a vér és a nyirokcsomók rákos megbetegedései.
Fáradékonyság, sápadt bőr és fázósság? Vérszegénység lehet a felelős!
A vérszegénység tünetei a fáradékonyság, a légszomj, különösen fizikai megerőltetés esetén, a nagyon sápadt bőr, az általános gyengeségérzet és a szokatlan fázósság.
A vérszegénység leggyakrabban azért alakul ki, mert étrendünk nem tartalmazza elegendő mennyiségben a vörösvértestek előállításához szükséges anyagok valamelyikét. A vas különösen fontos, mivel nélkülözhetetlen a hemoglobin előállításához. A napi szükséglet nőknek 15 mg, férfiaknak 12 mg. A B12-vi-tamin serkenti a vörösvértestek képzését a csontvelőben.
Vegetáriánusoknál tényleg gyakrabban fordul elő vérszegénység, mint húsevők esetében?
Csökkent bevitel: a vas és a B12-vitamin (amelyhez általában állati eredetű táplálékkal jutunk hozzá) gyakran hiányzik a nem eléggé kiegyensúlyozott vegetáriánus étrendből. Azok, akik vészes vérszegénységben szenvednek, nem rendelkeznek azzal az anyaggal, amely lehetővé teszi a B12-vitaminnak a belekből a vérkeringésbe való felszívódását, ezért ezt a vitamint havonta adott injekciókkal pótolniuk kell.
A vérszegénységben (anémiában) szenvedőknek vagy túl kevés vörösvér-testjük van, vagy azok nem képesek elegendő oxigént szállítani a szervezet igényeinek kielégítésére.
Milyen összetevőkből áll a vér?
A vér alakos elemeinek túlnyomó része vörösvértest. A fehérvérsejtek az immunrendszer részei: védelmet nyújtanak a fertőzések és betegségek ellen, reakcióba lépnek a szervezetbe jutó idegen anyagokkal, például baktériumokkal vagy vírusokkal, és elpusztítják vagy semlegesítik őket. Az alakos elemek közé tartoznak még a vérlemezkék, amelyek részt vesznek az erek lezárásához szükséges véralvadás folyamatában. Az artériákban keringő, oxigéndús vér élénkvörös.
A vércsoport nem csak életmentés, de például fogyókúra alkalmával is fontos szerephez jut
Vércsoportunkat a szüléinktől örököljük. Négy fő típus létezik: A, B, AB és 0. A vércsoportok kompatibilitása (összeférhetősége) kulcsfontosságú vérátömlesztés során.
- A: A-s vagy 0-s vért kaphat;
- B: B-s vagy 0-s vért kaphat;
- AB: bármilyen típusú vért kaphat;
- 0: csak 0-s vért kaphat;
- Rh-neg: Rh-negatívat;
- Rh-poz: Rh-pozitívat és -negatívat is.
0-s vércsoport az „általános adó”, az AB-s vércsoport az „általános kapó”.
A vér típusát meghatározó másik elem a rhesus (Rh)-faktor. Az Rh-rendszerben a vért a vörösvértestek bizonyos fehérjéinek (antigénjeinek) jelenléte (Rh-pozitív), illetve hiánya (Rh-negatív) alapján osztályozzák. Az emberek mintegy 85 százaléka rendelkezik ezekkel az antigénekkel, vagyis Rh-pozitív, a többiek Rh-negatívak. Vércsoportunkat tehet a két faktor alapján így jelezzük: „A” Rh-pozitív, „0″ Rh-negatív stb.
A vérveszteség szintén okozhat vérszegénységet, ami gyakran előfordul a gyomor- vagy bélfekélyben szenvedőknél. Vérszegénnyé válhatnak azok a nők is, akiknél hosszú ideig tartó, erős menstruációs vérzés jelentkezik. Előfordulhat a terhesség alatt is, amikor a magzat elvonja az anyától a vasat saját fejlődő vérkeringéséhez, vagy ha az anya vashiányban szenvedett a terhesség kezdetekor. A vashiány a szülés után is fennmaradhat. Aszpirin és nemszteroid gyulladásgátlók szedése irritálhatja a gyomornyálkahártyát, és tartós szedés mellett mikroszkopikus vérzéseket okozhat.
A vérszegénység egy egyszerű vérvizsgálattal megállapítható
Ha azt gyanítjuk, hogy vérszegények vagyunk, beszéljünk orvosunkkal, és ne magunk próbáljuk kezelni a problémát, egyes tüneteknek ugyanis más okaik is lehetnek.
Vérvizsgálattal meghatározható a he-moglobinszintünk és a hematokritérték, azaz a vérsejtek aránya a teljes vértérfogathoz képest. Az előbbi normális értéke nőknél 120-160 g/l, férfiaknál 130-180 g/l; az utóbbié nőknél 37-48%, férfiaknál 45-51%. Ha bármelyik érték alacsony, orvosunk megpróbálja felderíteni az okokat, mielőtt döntene a kezelés módjáról.
Kezelni kell a háttérben álló problémát, például a gyomorfekélyt vagy a szokatlanul erős menstruációs vérzést. Ha a vérszegénység súlyos, vérátömlesztésre lehet szükség. Vasat is felírhatnak – tabletta, esetenként injekció formájában -, ha étrendünk nem tartalmaz elegendő vasat, vagy az nem szívódik föl megfelelően. Vastartalmú táplálékkiegészítőket csakis orvosi tanácsra szedjünk.
Építsük be étrendünkbe a vasat! Ügyeljünk a felszívódáshoz nélkülözhetetlen C-vitamin bevitelre is!
Étrendünk vastartalmának növelésére sok friss, zöld színű zöldséget kell ennünk (például brokkolit, vízitormát és káposztát), és egyéb, a vérképzéshez szükséges ételeket kell fogyasztani, például mandulát, tojást, rákot, babot, lencsét. A C-vitamin segíti a vas felszívódását, ezért együnk sok friss citrusfélét, zöld és piros paprikát, paradicsomot és burgonyát. Ne igyunk túl sok koffeintar-talmú italt, mert ezek akadályozzák a vas megfelelő felszívódását.
Várandósság idején fokozottan figyelnünk kell a vashiány megelőzésére
A terhesség alatt folyamatos vasbevitelre van szükségünk az extra vörösvértestekhez, mivel megnövekszik a saját és a magzati keringést is ellátó vérünk mennyisége. A vértérfogat említett növekedése miatt a hemoglobin aránya a vértérfogathoz képest valamivel alacsonyabb lehet a normálisnál, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy vashiány alakul ki.
A vérszegénység általában a terhesség utolsó harmadában lép fel, bár többszörös terhesség esetén korábban is kialakulhat. A terhesgondozás részeként rendszeres vérvizsgálatokon fogunk átesni, és ha a vérszegénység jelei mutatkoznak, tanácsot fogunk kapni a vasbevitel növelésére vonatkozóan. Az orvos táplálékkiegészítőket is ajánlhat.
Vérszegénység terhesség alatt is kialakulhat, ha a magzat elvonja az anyától a vasat saját fejlődő vérkeringéséhez.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.