• agyvérzés
• stroke

Szélütés (stroke), vizsgálatok és ellátás

Azt hiszem, hogy édesanyámnak „miniszélütése” volt. Milyen vizsgálatokra van szüksége?

A régebben miniszélütésként ismert rendellenességet ma tranziens iszkémiás attaknak (TIA) nevezik. A TIA tünetei a szélütésére emlékeztetnek a test egyik oldalán tapasztalt zsibbadás vagy gyengeség, szédülés, beszéd vagy látászavar, de csak átmeneti jellegűek, és nem okoznak észlelhető károsodást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene komolyan venni őket. Az édesanyjának 10-15 százalék esélye van egy „igazi” szélütésre a TIA utáni héten, és ennél is nagyobb az azt követő hetekben és hónapokban.

Ideggyógyász

Ha úgy gondolja, hogy az édesanyjának TIA-ja volt, forduljanak ideggyógyászhoz! A legjobb az lenne, ha az eset után 24 órán belül MRI vagy legalább CT-vizsgálatot végeznének nála. Amennyiben valóban miniszélütése vagy szélütése volt, vérrögképződést gátló kezelést kell kapnia. Ez lehet naponta szedett aszpirin (100 milligramm), vagy az aszpirin és a véralvadásgátló dipiridamol kombinációja.

A kezelést véralvadásgátló klopidrogellel egészítik ki, ha az előző gyógyszeres terápia mellett újabb ministroke jelentkezne. Emellett vérnyomáscsökkentőt is kaphat, akkor is, ha nincs magas vérnyomása. Néhány napra talán be kell feküdnie a kórházba, hogy megfigyelés alatt tarthassák, és biztonságban legyen egy esetleges újabb szélütés esetén.

A feleségemnek szélütése volt, és kórházba került. Mikor kell elkezdenie a fizikoterápiát?

A rehabilitációt ideális esetben a kórházba kerülést követő néhány napon belül el kell kezdeni. A vizsgálatok szerint a kórházi felvétel után azonnal megkezdett rehabilitáció nagyon sokat javít a szélütéses páciensek hosszú távú kilátásain. A rehabilitáció azonban nem csak a fizikoterápiából áll. Az ön és a felesége közreműködésével reális célokat kell kitűzni, fel kell készülni a kórház utáni életre, és önnek is tájékozódnia kell a szélütésről és annak megelőzéséről.

A fizikoterápia viszont kulcsfontosságú; egy vizsgálatban úgy találták, hogy azoknak, akik a szokásos heti öt napon át napi egyórás helyett napi kétórás kezelést kaptak, jelentősen javult a járásra és karjuk használatára való képességük, tehát a stroke utáni fizikoterápiából valóban jobb a több.

Két éve már volt egy szélütésem, és rettegek egy újabbtól. Hogyan tudnám csökkenteni a kockázatot?

A vérrögképződést gátló és a vérnyomást normális értéken tartó gyógyszerek szedése mellett sokféle életmódbeli változtatást kellett volna már eddig is megtennie az újabb szélütés kockázatának csökkentésére.

• Szokjon le a dohányzásról! A dohányzás a duplájára növeli a szélütés kockázatát, de ez a különbség öt évvel a leszokás után eltűnik.
• Igyon mértékkel! Ha szokott szeszes italokat fogyasztani, nem kell abbahagynia: egyes adatok azt bizonyítják, hogy napi egykét adag alkohol még csökkenti is a szélütés kockázatát. Ha azonban ennél többet iszik, azzal már elindul az újabb szélütéshez vezető úton. A kutatások azt mutatják, hogy napi öt vagy még több adag alkohol már 60 százalékkal növeli a szélütés valószínűségét. (Egy adagnak számít 330 ml sör, 100 ml bor vagy 30 ml tömény szeszes ital.)
• Mérje meg a derékbőségét! A 101 centimétert (férfiaknál), illetve 89 centimétert (nőknél) meghaladó derékbőség a testsúlyától és az egyéb rizikótényezőktől függetlenül is növeli a szélütés kockázatát. A mért érték csökkentésére a legjobb mód a fogyókúra és a testmozgás.
• Dolgoztassa meg a szívét! Már az is 20 százalékkal csökkenti a szélütés kockázatát, ha csak napi 30 percen át végez a szívritmusát gyorsító testmozgást. Az ennél is intenzívebb mozgás további 7 százalékos csökkenést eredményezhet. (Egyeztesse orvosával, hogy milyen mozgásmennyiség lenne megfelelő önnek!)

A szélütés után tényleg 3 órán belül kórházba kell kerülni ahhoz, hogy a beteg még időben megkaphassa a szélütés hatásait ellensúlyozó vérrögoldó gyógyszert?

Ön a szöveti típusú plazminogén aktivátorra (tPA) gondol. A vérrögoldó kezelés forradalmasította a szélütés kezelését, és harmadával csökkentette a halálozás

Mindegy, hogy hol lakik, egyenlő az esélye a stroke ellátására:

A heveny agyi katasztrófák 80%az iszkémiás eredetű, azaz valamelyik agyi eret egy vérrög elzárja, és azon a területen megszűnik az agy vérellátása, táplálása, és egy időn belül elhal. Van azonban egy „3 órás időablak”, ami azt jelenti, hogy ha az érelzáródást követő 3 órán belül a vérrögöt fel tudják oldani, akkor az agy nem szenved súlyos károsodást és nagy az esélye akár a teljes felépülésnek is.

Ennek az egyik feltétele az, hogy a tünetek jelentkezése esetén azonnal hívjon mentőt, hogy minél hamarabb kórházba kerülhessen. A másik feltétele pedig egy olyan speciális ellátó hely, ahol adottak a személyi és tárgyi feltételei a gyors diagnosztikai vizsgálatoknak és a beavatkozásnak.

Ennek céljából hozták létre az ún. „stroke centrumokat”. A stroke betegeket ellátó centrumokon belül megkülönböztethetők a szisztémás trombolízisre alkalmas, maximum 1 órás mentőszállítással elérhető elsődleges központok, illetve a 24 órás angiográfiás (érfestéses) hozzáféréssel, idegsebészeti, neurológiai és intervenciós radiológiai jártassággal rendelkező orvos háttérrel rendelkező másodlagos központok.

Lakjon ön az ország bármely pontján, mindig a lakhelyéhez legközelebbi stoke centrumba fog kerülni, hogy az időablakon belüli ellátást időben megkapja vagy súlyosan fogyatékossá válás kockázatát azon pácienseknél, akik a szélütés első tüneteinek a jelentkezése után 3 órán belül megkapják.

Ennél későbbi alkalmazás esetén viszont növelheti a súlyos vérzések valószínűségét legalábbis így tartották eddig az orvosok. Az újabb vizsgálatokból viszont az derült ki, hogy a szélütéses tünetek jelent összes szervéhez eljut, fokozva ezzel a vérzésveszélyt. Ezt szisztémás vérrögoldó kezelésnek nevezik. Szoros megfigyelést igényel, ezért általában intenzív osztályon végzik.

Van-e más módja a vérrög eltávolításának?

Igen van, ezek az endovaszkuláris (éren belüli) beavatkozások, de ezek csak speciális esetekben alkalmazhatók és nagy költségű intervenciós radiológiai labor hátteret igényelnek.

Az endovaszkuláris műtét az egyik ilyen lehetőség. Ennél az úgynevezett minimálinvazív beavatkozásnál az orvos (invazív radiológus) vékony csövet (katétert) vezet be egy, a lágyéknál lévő artérián keresztül, fel, egészen az agyban lévő vérrögig, majd parányi, dugóhúzóhoz hasonló eszköz segítségével azt kihúzza onnan, hogy helyreállhasson az érintett terület vérellátása.

A másik lehetőség az intraarteriális trombolízis (artérián belüli vérrögoldás), amikor az előzőekben leírt módon vékony katétert vezetnek a vérröghöz, és közvetlenül ráfecskendezik a vérrögoldó gyógyszert. Ezt a beavatkozást a szélütés tüneteinek jelentkezésétől számított 6 órán belül kell elvégezni. Abban az esetben alkalmazzák, amikor a vérrög az agy nagy artériájában (az artéria cerebri média főtörzsében) keletkezik, és a szisztémás vérrögoldás általában hatástalan lenne. Sajnos az említett beavatkozások mind viszonylag újak, és mivel különleges képzést igényelnek, csak néhány stroke központban végzik őket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.