• álom

Az álmok irányításának titkai

Az alvás közben az elmében fölmerülő, gyakran bizarr képek min­dig is izgatták az embereket. Ám a tudományos kutatások ellenére mindmáig nincs egyetértés abban, hogy milyen szerepet játszanak az álmok szellemi és érzelmi egészségünkben. Olvasson tovább, és megtudja, hogyan használhatja föl álmait közérzete javítására.

Az emberi kultúrák a történelem folyamán mindig is igyekeztek megér­teni és értelmezni álmaikat. Az ókori görögök és rómaiak az istenektől és a holtaktól érkező közvetlen üzeneteknek gondolták őket, s úgy tartották, hogy a jövőt jelzik előre. Az amerikai indiánok böjtöléssel, meditációval és speciális alvóhelyek használatával igyekeztek hasznos álmokat álmodni.

Álomirányítás

A legtöbben az alvással töltött idő negyedében álmodunk, függetlenül attól, hogy később emlékszünk-e erre, vagy sem. Ez megfelel a REM-alvással töltött időnek. Az agy aktivitásának megfigyeléséből az is kiderült, hogy az álmok zömét az alvásnak ebben a szakaszában álmodjuk. A legtöbb ember ébredés után gyorsan elfelejti álmait, mások viszont képesek részle­tekbe menően felidézni őket, sőt álmukban tisztában vannak azzal, hogy álmodnak – ezt az élményt úgy szokták leírni, mintha felébrednének egy álomban. Ezek a tudatos álmodók még bizonyos fokú ellenőrzést is képesek gyakorolni álmaik tartalma fölött.

A tudatos álmodás hívei azt állítják, hogy az álmok irányításának képessége serkentheti a problémamegoldást és a kreativitást, és növelheti az önbizalmat – no meg igen élvezetes. Sőt a kutatások szerint a tudatos álmodás a rémálmok megfékezésében is segít­het. Az alábbiakban összegyűjtöttük Stephen LaBerge (az amerikai Stanford Egyetem alvással foglalkozó kutatóközpontjának vezetője) és munkatársai néhány tanácsát arról, hogyan álmodhat tudatosan.

Korszerű álomelemzés

Az álomelemzés Sigmund Freud (1856-1939) bécsi pszichiáter és ideggyógyász munkájával jelent meg a modern világban. Freudnak az volt az elképzelése, hogy az álmok legmélyebb vágyaink és félel­meink kifejeződései, s gyakran gyer­mekkori emlékekből táplálkoznak, amelyeket azután elfojtott a tudat­talan elme. Kortársa, Carl Jung (1875-1961) svájci pszichiáter és pszichológus viszont úgy vélte, az álmok az idők kezdete óta felhal­mozódott emlékekből származnak, s részei annak, amit ő „kollektív tudattalannak” nevezett.

A huszon­egyedik századi pszichológusok még mindig nem jutottak egyetértésre az álmok céljának kérdésében. Egyesek szerint csupán az agytörzs idegsejtjeinek véletlenszerű kisülé­sei hozzák létre őket. Mások számítógéphez hasonlítják az agyat, amelyben az álmok dossziékként gyűjtik össze a fölösleges adatokat, hogy elég hely álljon ren­delkezésre a napi gyakorisággal lekérdezett informá­ciók számára. A gyors szemmozgásos (REM-) alvástól megfosztott személyek vizsgálata alapján azonban tel­jesen egyértelművé vált, hogy az álmodás nélkülözhe­tetlen a jó szellemi közérzethez.

Tudatos álom (MILD-technika)

Ez a módszer az álom­ból való felébredést követően azon­nal alkalmazva segíthet, hogy visszakerüljön az álmodó állapotba és tudatosan álmodjon.

• Amint fölébred, idézze fel álmát olyan részletesen, ahogy csak tudja.
• Az újbóli elalvás közben mon­dogassa magának, hogy az álomba lépve emlékezni fog arra, hogy ez álom.
• Képzelje el, hogy visszatért egy korábbi álmába (abba, amelyet az imént álmodott), és rájött, hogycsak álmodik. Keressen valamit az álomban, ami annak álom voltát jelzi. Addig ismételgesse ezeket a lépéseket, amíg el nem alszik.

Keljen föl egy órával koráb­ban, és tegyen valamit, ami egy órán át éberen tartja – például olvasson. Ezután végezze 10 percen át a MILD-gyakorlatokat, majd szun­dítson egy órát – azt mondják, ez a tudatos álmodás előidézésének legjobb módja.

Ha fölébred egy álomból (akár tudatosból, akár nem), és szeretne visszalépni bele, csak feküdjön nyu­godtan, és várjon. Ha ez nem segít, próbálja álomba számlálni magát a következő módon: „Egy, álmo­dom. Kettő, álmodom. Három, álmodom…” és így tovább, amíg végül sikerül.

Ha eléri a tudatos álmodás állapo­tát, könnyen lehet, hogy nagyon rövid ideig tartónak fogja érezni. Az álom látszólagos hosszúsága növelésének egyik lehetséges módja az, ha olyan érzékszervi jeleket hasz­nál, amelyek oda kötik. A kutatók javaslata szerint ilyen jel lehet pél­dául a körbe-körbe forgás (tehát próbáljon álmában táncosként keringeni), valamint a kéz össze-dörzsölése.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.