Orvosi tanácsok

Vastag- és végbél rák kialakulása és szövődményei

Előfordulását illetőn lényeges földrajzi, civilizációs és etnikai különbségek vannak.

Gyakorisága a világban

Így Ázsiában és Afrikában 2,5-13/100 000 lakos, míg az USA-ban és Nagy-Britanniában 32-38/100000 lakos az előfordulás. Az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbélrákok (colorectalis carcinoma) ugrássze­rűen megszaporodtak, a nyugati országokban a második vezető halálokká léptek elő a rosszindulati daganatféleségek között. Magyarországon is fo­lyamatos emelkedést mutatott a statisztika, az évi halálozás csúcsát 1999 jelentette 4912 halálesettel, az utóbbi években a halálozás ezen a szin­ten, tehát 5000 közelében stagnál. A halálozás nagymértékben attól függ, hogy milyen stádiumban diagnosztizáljuk a daganatot.

Tünetmentes eset műtéte után 5 év múlva a betegek közel 90%-a él, míg panaszok alapján diagnosztizált esetekben 50% sem. 60 év fölött az előfordulás hirtelen nő. Az időben radikálisan operáltak általában visszanyerik munkaképességü­ket, de a jelentős számú kiújulás, áttétképződés miatt folyamatos orvo­si ellenőrzésre szorulnak. Kiújulás esetén általában munkaképességüket elvesztik és folyamatosan romlik az életminőség. A végbélrák műtéténél a maradék vastagbelet gyakran a hasfalra kell kivarrni (anus prae), mely jelentősen rontja az életminőséget.

Mitől alakulhat  a vastagbélrák?

A vastagbélrák keletkezésének pontos okát ma sem ismerjük. Számos hajlamosító tényezőt azonban már leírtak. Növeli a kockázatot a rostsze­gény, zsírdús étrend, a mozgásszegény életmód, az alkohol és a dohányzás. Körülbelül 20%-ban olyanokon jön létre, akiknek a családjában rosszindu­latú daganatok már előfordultak.

Jegyezzük meg! Vannak genetikailag jól meghatározott esetek (familiáris adenomatosus polyposis és herediter nem polyposisos colorectalis carcinoma), ahol a rák kockázata nagyon magas, megköze­líti a 100%-ot!

Mely betegségek megléte növelheti a kialakulás kockázatát?

Növeli a kockázatot a 10-15 éve fennálló bélbetegség, a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség is. Igen fontos az egyébként jóindu­latúnak tekintett vastagbélpolipok szerepe. Ezek rosszindulatú átalaku­lása a nagysággal és a szövettani típussal mutat összefüggést, így a 2 cm átmérőt meghaladó és az úgynevezett adenomatosus polipok jelentenek komoly rákveszélyt. A polipcarcinoma kifejlődése azonban 10-15 évet vesz igénybe. A polipok észlelése, időbeni eltávolítása, illetve a családi terheltség alapján végzett vizsgálatok és korai műtétek, valamint az átla­gos kockázatú 50 év feletti lakosságra kidolgozott szűrőprogram mintegy 15-30%-kal visszaszorítja a colorectalis carcinoma halálozását!

Mely tünetekre kell fokozottan ügyelni?

A vastag- és végbéldaganatra jellemző tünetek: a széklet ritmusának megvál­tozása, székrekedés hasmenéssel váltakozva, véres széklet, bélgörcsök, fogyás, vashiányos vérszegénység, gyakran már későiek és az áttétes stádiumban jelent­keznek.

Jegyezzük meg! Fontos, hogy a székletből a vér már akkor is kimutatható, ha szabad szemmel még nem látjuk: „okkult” vér. A végbélrák ujjal gyakran elérhető!

A pon­tos diagnózist a vastagbél tükrözéses vizsgálata, a kolonoszkópia (ez az egész vastagbelet áttekinti), illetve a szigmoidoszkópia (a bal oldali vastagbelet észleli, ahol gyakoribb a daganat) szolgálja. Az endoszkópja biopsziás mintavétel révén pontos szövettani diagnózist ad.

Mit tehetünk vastagbélrák kialakulása ellen?

A megelőzésben szerepet kap az életvitel módosítása, rostdús, zsírszegény étrend, sok mozgás, az alkohol és a dohányzás elhagyása. Döntő a rákmegelőző állapotok és az 50 év feletti átlag rizikójú lakosság szűrése, megfelelő gondozása.

A colorectalis carcinomában jól kidolgozott szűrővizsgálatokkal rendelke­zünk, a nyugati államokban, de már több kelet-közép-európai államban is széles körben terjednek, hazánkban is alapvető fontosságú a lakossági tö­megszűrés bevezetése. Ez az 50 év felettiek székletvér kimutatásán alap­szik, a székletet a beteg egy tesztpapírra keni, a színváltozáson alapuló kémiai reakció kimutatja a vért.

Milyen vizsgálatokon kell átesnünk?

Pozitív esetben a gasztroenterológus tükrözéses vizsgálatot végez. Ha daganat vagy azt megelőző állapot derül ki, az illető a szokványos betegellátás keretében kerül további vizsgálatra, tu­mor esetén megállapítják a stádiumot, megtörténik a műtét, illetve egyéb lehetőségek is adottak, így radio-, illetve kemoterápia. Ez szoros háziorvos-gasztroenterológus-sebész-onkológus együttműködést igényel. Ha a kolonoszkópia negatív volt az 50 év feletti átlag rizikójú egyénben, akkor elegendő évente a széklet okkultvér vizsgálata, újabb kolonoszkópia eset­leg csak 10 év múlva szükséges.

Az 50 év feletti tömegszűrés országos bevezetése egyelő­re még várat magára, bár múlhatatlanul szükséges.

Jegyezzük meg! Fokozott kockázatú egyéneket sűrűbben kell kontrollálni, ezek gondozása, nyomon követése – mivel jóval kisebb létszámról van szó – a már kiépített gasztroenterológiai szakrendeléseken jelenleg is folyik.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.