Rákmegelőző életmód

A legjobb fegyver a rák ellen: korai felismerés és diagnózis!

Minél hamarabb ismerik fel a rákot, annál jobbak a gyógyulás kilátásai – és minél pontosabb a diagnózis, annál inkább testre szabható, azaz annál hatékonyabb a kezelés. A kettő együtt képezi a rák sikeres legyőzésé­nek alapját.

Magyarországon a társadalombiztosítás keretében és az egész­ségpénztárak kínálatában is számos lehetőséget találhat min­denki egyes, a korai felismerést és a megelőzést szolgáló rend­szeres szűrővizsgálatok költségmentes elvégeztetésére. Bizonyos kor után behívják a biztosítottakat a vizsgálatra, de a megjele­nés nem kötelező. A széles körű lehetőségek ellenére sokan vonakodnak részt venni a szűréseken, bár a pozitív hozzáállás egyre gyakoribb. További felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy még többen felismerjék a vizsgálatok vitathatatlan hasznosságát.

Néhány országban már bónuszrendszereket alkalmaznak, azaz jutalmazzák a szűrésen való részvételt – a betegbiztosítók bónuszokkal motiválják biztosítottaikat, ha azok saját egészsé­gük megtartásáért aktívan tesznek, betegségüket megfelelő felelősségtudattal kezeltetik és az egészségügyi szolgáltatásokat ésszerűen veszik igénybe. Ezek közé tartozik a rendszeres rész­vétel a megelőző, illetve a korai felismerést segítő többnyire fáj­dalommentes szűrővizsgálatokon.

A daganatok korai felismerése javítja a gyógyulási esélyeket

Csökkentik a rák kockázatát azok a lépések, amelyek célja az egészséges életmódra való áttérés és/vagy a rizikófaktorok elkerülése. Ebben minden orvos és kutató egyetért. Természe­tesen mindez nem garantálja, hogy valaki nem betegedhet meg rákban – még a legegészségesebb életmód és az ismert rizikófaktorok következetes elkerülése sem akadályozza meg törvényszerűen és minden esetben a rákbetegség kialakulását. Éppen ezért fontos, hogy éljünk a korai felismerést szolgáló lehetőségekkel.

Többnyire annál jobbak a gyógyulás kilátásai, minél hama­rabb felismerik és kezelik a betegséget. A rák esetében ez konk­rétan azt jelenti, hogy ha a daganatot korai stádiumban felfedezik, azaz még mielőtt túl nagyra nőne, vagy áttétet adna, akkor jók, sőt kiválóak lehetnek a felépülés esélyei.

Megelőzés és korai felismerés

A rák korai felismerését szolgáló programok elneve­zésében gyakran benne van a „megelőzés” szó is. Szigo­rúan véve ez csak akkor állja meg a helyét, ha a rák kialakulása megakadályoz­ható egy bizonyos vizsgálat elvégzésével, például ha fel­ismernek egy a rákot meg­előző állapotot és az elválto­zást el is távolítják. Ha viszont a vizsgálattal rákot fedeznek föl, még ha az kez­deti stádiumú is, már nem beszélhetünk megelőzésről.

Ennek ellenére a legtöbb embernek nehezére esik rendszere­sen elmenni az orvoshoz. „Semmim se fáj, tehát nincs semmi bajom”, mondják sokan, és egyre halogatják a régóta esedékes látogatást a háziorvosnál. Miért tesszük ezt? Kényelmességből vagy időhiány miatt? Azért, mert bizonytalanok vagyunk, vagy félünk az esetleges költségektől? Az is lehet, hogy attól tartunk, kiderül valamilyen váratlan betegség. Talán ez utóbbi a leggya­koribb ok, különösen, ha rossz a lelkiismeretünk, mert régóta, netán már több éve nem látott minket orvos.

Ehhez jön még az információhiány, amely csak növeli a bizonytalankodást

Sokan vannak, akik nagyon keveset tudnak a megelőzést és a betegségek korai felismerését szolgáló lehető­ségekről, annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás, az egész­ségpénztárak és az orvosi kamarák mindent megtesznek a fel­világosítás érdekében.

Informálódjunk tehát

A háziorvosok szívesen adnak felvilá­gosítást az érdeklődőknek – használjuk ki a lehetőséget. Végze­tes következményei lehetnek annak, ha fejünket a homokba dugjuk, mondván, „eddig sem volt semmi bajom”,vagy mert félünk a vizsgálattól és/vagy annak eredményétől.

A célcsoportból csak minden második ember megy el rákszűrésre – ennek sokféle oka lehet:

A kifogások:nőkférfiak
„Csak akkor megyek orvoshoz, ha beteg vagyok."55%61%
Kellemetlenek a vizsgálatok."39%44%
„Nem tudom, mire vagyok jogosult."38%44%
„Nem akarok szörnyű betegségekkel szembesülni."21%32%
„Eddig nem foglalkoztam a korai felismeréssel."14%29%
„Nincs időm."18%24%
„Egészséges vagyok, nincs mit felismerni."17%24%
„Félek az eredménytől."21%11%

A betegség korai felismerése nem fáj, viszont bizonyosságot és biztonságot nyújt. Az alkalmazott vizsgálati módszerek biz­tonságosak, és többnyire nincsenek, vagy csak elhanyagolható mértékben vannak veszélyes mellékhatásaik. Ha egy beavatko­zás fájdalmas, mint amilyen például a vastagbéltükrözés, alta­tásra is van mód.

A rendelkezésre álló modern módszerekkel sok súlyos beteg­ség idejekorán felismerhető, és ennek megfelelően korán el lehet kezdeni a kezelésüket. Különösen igaz ez a rák esetében: az idejében felismert rák az esetek 50 százalékában sikeresen meggyógyítható.

A rák korai felismeréséhez rendelkezésre álló módszerek

Bár átfogó szűrővizsgálat csak bizonyos típusú rákok esetében áll mindenkinek rendelkezésére, a háziorvos a családban hal­mozottan előforduló betegségek, a fennálló kockázati tényezők, illetve az életmód alapján célzottan javasolhat vizsgálatokat. Ezeket általában téríti a társadalombiztosítás (ha nem, azt előre jelzik).

A rák nem minden fajtájánál lehet vagy érdemes vizsgálatokat végezni a korai felismerés érdekében

Sajnos nem minden rák esetében van lehetőség korai felisme­rést szolgáló vizsgálatokat végezni. Ennek egyik oka, hogy bizonyos fajta rákoknak nincsenek olyan jellegzetes tüneteik, amelyek korai stádiumban felismerhetők vagy kimutathatók volnának. Ilyenek például az agydaganatok.

Egy másik ok a beteg egészségének és épségének védelme. Egyes rákfajták esetében léteznek ugyan módszerek, amelyek­kel korán ki lehet mutatni a betegséget, ám ezek nem alkal­mazhatók rutinszerűen vagy szűrővizsgálatok keretében, mert túlságosan veszélyesek. Ilyen például a gyomorrák korai felismerését szolgáló gyomortükrözés – nagyobb a veszélye annak, hogy a vizsgálattal esetleg életveszélyes gyomorvérzést okoznak, mint amekkora haszna lehet a betegség korai föl­fedezésének. Ezért csak alapos gyanú esetén végezhető el a tükrözés.

Jegyezzük meg! A szűrővizsgálatokat sok tü­netmentes emberen végzik el ugyanazzal a céllal: egy bizonyos betegség korai felismerése érdekében. Ilyen például a mammográ­fiás emlőrákszűrés.

Megfontolandó az is, hogy mennyire gyakori vagy ritka egy-egy rákfajta. A ritka ráktípusok kimutatására irányuló kötelező szűrővizsgálat túlságosan költséges volna. A megelőzés és a korai felismerés ugyanakkor különös jelentőséggel bír az emlő-, a vastag- és végbél, a méhnyak-, a bőr- és a prosztatarák esetében…

….mivel:

  • ezek gyakoriak, a megelőzést és a korai felismerést szolgáló vizsgálatoknak kicsi a kockázatuk és kevés a mellékhatásuk,
  • korai felismerés esetén viszonylag jók a gyógyulás kilátásai.
  • 20 éves kor felett: nőgyógyászati vizsgálat (évente egyszer), a havivérzés zavarainak és az esetleges folyásnak a doku­mentálásával; kenetvétel és citológiai vizsgálat (a sejtek vizsgálata).
  • 30 éves kor felett: emlő- és bőrvizsgálat (évente egyszer) – kórtörténet felvétele az elváltozásokról és a panaszokról; az emlők és a nyirokcsomók tapintásos vizsgálata, önvizsgá­lat oktatása.
  • 50 év felett: vastag- és végbélvizsgálat (évente egyszer) – végbél tapintása, székletvizsgálat az esetleges rejtett vér kimutatására.
  • 50-69 éves korban: mammográfiás vizsgálat (kétévenkénti) behívással.
  • 55 év felett: két vastagbéltükrözés tíz év különbséggel a két alkalom között, vagy székletvizsgálat (a rejtett vér kimutatá­sára, kétévente).
Statisztika: a nők mintegy 60 százaléka jár el rendszeresen a különféle szűrővizsgálatokra.

Magyarországon egy 2012-ben, 6000 ember részvételével végzett felmérésből a következők derültek ki: minden második válaszadó járt 3 éven belül rákszűrésen, további 15 százalékuk ennél régebben vett részt valamilyen vizsgálaton, közel 40 szá­zalékuk viszont nem fordult meg orvosi rendelőben ilyen céllal a közelmúltban. Az esetek többségében (61%) a beteg kezdemé­nyezte a vizsgálatot, és a legtöbben mellrák- (35%) és méh­nyakrák- (33%) szűrésen vettek részt. Viszonylag magas volt még a tüdő- (20%), a bőr- (14%) és a petefészekrák- (13%) vizs­gálatot igénybe vevők aránya.

A rák korai felismerését szolgáló vizsgálatok a férfiak körében

  • 45 év felett: prosztata-, nemi szervi és bőrvizsgálat (évente egyszer), kórtörténet felvétele az elváltozásokról és a pana­szokról, a prosztata és a környéki nyirokcsomók tapintásos vizsgálata.
  • 50 év felett: vastag- és végbélvizsgálat (évente egyszer): a végbél tapintása, székletvizsgálat az esetleges rejtett vér kimutatására.

 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.