A legjobb fegyver a rák ellen: korai felismerés és diagnózis!
Magyarországon a társadalombiztosítás keretében és az egészségpénztárak kínálatában is számos lehetőséget találhat mindenki egyes, a korai felismerést és a megelőzést szolgáló rendszeres szűrővizsgálatok költségmentes elvégeztetésére. Bizonyos kor után behívják a biztosítottakat a vizsgálatra, de a megjelenés nem kötelező. A széles körű lehetőségek ellenére sokan vonakodnak részt venni a szűréseken, bár a pozitív hozzáállás egyre gyakoribb. További felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy még többen felismerjék a vizsgálatok vitathatatlan hasznosságát.
Néhány országban már bónuszrendszereket alkalmaznak, azaz jutalmazzák a szűrésen való részvételt – a betegbiztosítók bónuszokkal motiválják biztosítottaikat, ha azok saját egészségük megtartásáért aktívan tesznek, betegségüket megfelelő felelősségtudattal kezeltetik és az egészségügyi szolgáltatásokat ésszerűen veszik igénybe. Ezek közé tartozik a rendszeres részvétel a megelőző, illetve a korai felismerést segítő többnyire fájdalommentes szűrővizsgálatokon.
A daganatok korai felismerése javítja a gyógyulási esélyeket
Csökkentik a rák kockázatát azok a lépések, amelyek célja az egészséges életmódra való áttérés és/vagy a rizikófaktorok elkerülése. Ebben minden orvos és kutató egyetért. Természetesen mindez nem garantálja, hogy valaki nem betegedhet meg rákban – még a legegészségesebb életmód és az ismert rizikófaktorok következetes elkerülése sem akadályozza meg törvényszerűen és minden esetben a rákbetegség kialakulását. Éppen ezért fontos, hogy éljünk a korai felismerést szolgáló lehetőségekkel.
Többnyire annál jobbak a gyógyulás kilátásai, minél hamarabb felismerik és kezelik a betegséget. A rák esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy ha a daganatot korai stádiumban felfedezik, azaz még mielőtt túl nagyra nőne, vagy áttétet adna, akkor jók, sőt kiválóak lehetnek a felépülés esélyei.
Megelőzés és korai felismerés
Ennek ellenére a legtöbb embernek nehezére esik rendszeresen elmenni az orvoshoz. „Semmim se fáj, tehát nincs semmi bajom”, mondják sokan, és egyre halogatják a régóta esedékes látogatást a háziorvosnál. Miért tesszük ezt? Kényelmességből vagy időhiány miatt? Azért, mert bizonytalanok vagyunk, vagy félünk az esetleges költségektől? Az is lehet, hogy attól tartunk, kiderül valamilyen váratlan betegség. Talán ez utóbbi a leggyakoribb ok, különösen, ha rossz a lelkiismeretünk, mert régóta, netán már több éve nem látott minket orvos.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
- Tüdőrák és okai, emfizéma, megelőző táplálkozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ehhez jön még az információhiány, amely csak növeli a bizonytalankodást
Sokan vannak, akik nagyon keveset tudnak a megelőzést és a betegségek korai felismerését szolgáló lehetőségekről, annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás, az egészségpénztárak és az orvosi kamarák mindent megtesznek a felvilágosítás érdekében.
Informálódjunk tehát
A háziorvosok szívesen adnak felvilágosítást az érdeklődőknek – használjuk ki a lehetőséget. Végzetes következményei lehetnek annak, ha fejünket a homokba dugjuk, mondván, „eddig sem volt semmi bajom”,vagy mert félünk a vizsgálattól és/vagy annak eredményétől.
A célcsoportból csak minden második ember megy el rákszűrésre – ennek sokféle oka lehet:
A kifogások: | nők | férfiak |
---|---|---|
„Csak akkor megyek orvoshoz, ha beteg vagyok." | 55% | 61% |
Kellemetlenek a vizsgálatok." | 39% | 44% |
„Nem tudom, mire vagyok jogosult." | 38% | 44% |
„Nem akarok szörnyű betegségekkel szembesülni." | 21% | 32% |
„Eddig nem foglalkoztam a korai felismeréssel." | 14% | 29% |
„Nincs időm." | 18% | 24% |
„Egészséges vagyok, nincs mit felismerni." | 17% | 24% |
„Félek az eredménytől." | 21% | 11% |
A betegség korai felismerése nem fáj, viszont bizonyosságot és biztonságot nyújt. Az alkalmazott vizsgálati módszerek biztonságosak, és többnyire nincsenek, vagy csak elhanyagolható mértékben vannak veszélyes mellékhatásaik. Ha egy beavatkozás fájdalmas, mint amilyen például a vastagbéltükrözés, altatásra is van mód.
A rendelkezésre álló modern módszerekkel sok súlyos betegség idejekorán felismerhető, és ennek megfelelően korán el lehet kezdeni a kezelésüket. Különösen igaz ez a rák esetében: az idejében felismert rák az esetek 50 százalékában sikeresen meggyógyítható.
A rák korai felismeréséhez rendelkezésre álló módszerek
Bár átfogó szűrővizsgálat csak bizonyos típusú rákok esetében áll mindenkinek rendelkezésére, a háziorvos a családban halmozottan előforduló betegségek, a fennálló kockázati tényezők, illetve az életmód alapján célzottan javasolhat vizsgálatokat. Ezeket általában téríti a társadalombiztosítás (ha nem, azt előre jelzik).
A rák nem minden fajtájánál lehet vagy érdemes vizsgálatokat végezni a korai felismerés érdekében
Sajnos nem minden rák esetében van lehetőség korai felismerést szolgáló vizsgálatokat végezni. Ennek egyik oka, hogy bizonyos fajta rákoknak nincsenek olyan jellegzetes tüneteik, amelyek korai stádiumban felismerhetők vagy kimutathatók volnának. Ilyenek például az agydaganatok.
Egy másik ok a beteg egészségének és épségének védelme. Egyes rákfajták esetében léteznek ugyan módszerek, amelyekkel korán ki lehet mutatni a betegséget, ám ezek nem alkalmazhatók rutinszerűen vagy szűrővizsgálatok keretében, mert túlságosan veszélyesek. Ilyen például a gyomorrák korai felismerését szolgáló gyomortükrözés – nagyobb a veszélye annak, hogy a vizsgálattal esetleg életveszélyes gyomorvérzést okoznak, mint amekkora haszna lehet a betegség korai fölfedezésének. Ezért csak alapos gyanú esetén végezhető el a tükrözés.
Megfontolandó az is, hogy mennyire gyakori vagy ritka egy-egy rákfajta. A ritka ráktípusok kimutatására irányuló kötelező szűrővizsgálat túlságosan költséges volna. A megelőzés és a korai felismerés ugyanakkor különös jelentőséggel bír az emlő-, a vastag- és végbél, a méhnyak-, a bőr- és a prosztatarák esetében…
….mivel:
- ezek gyakoriak, a megelőzést és a korai felismerést szolgáló vizsgálatoknak kicsi a kockázatuk és kevés a mellékhatásuk,
- korai felismerés esetén viszonylag jók a gyógyulás kilátásai.
- 20 éves kor felett: nőgyógyászati vizsgálat (évente egyszer), a havivérzés zavarainak és az esetleges folyásnak a dokumentálásával; kenetvétel és citológiai vizsgálat (a sejtek vizsgálata).
- 30 éves kor felett: emlő- és bőrvizsgálat (évente egyszer) – kórtörténet felvétele az elváltozásokról és a panaszokról; az emlők és a nyirokcsomók tapintásos vizsgálata, önvizsgálat oktatása.
- 50 év felett: vastag- és végbélvizsgálat (évente egyszer) – végbél tapintása, székletvizsgálat az esetleges rejtett vér kimutatására.
- 50-69 éves korban: mammográfiás vizsgálat (kétévenkénti) behívással.
- 55 év felett: két vastagbéltükrözés tíz év különbséggel a két alkalom között, vagy székletvizsgálat (a rejtett vér kimutatására, kétévente).
Magyarországon egy 2012-ben, 6000 ember részvételével végzett felmérésből a következők derültek ki: minden második válaszadó járt 3 éven belül rákszűrésen, további 15 százalékuk ennél régebben vett részt valamilyen vizsgálaton, közel 40 százalékuk viszont nem fordult meg orvosi rendelőben ilyen céllal a közelmúltban. Az esetek többségében (61%) a beteg kezdeményezte a vizsgálatot, és a legtöbben mellrák- (35%) és méhnyakrák- (33%) szűrésen vettek részt. Viszonylag magas volt még a tüdő- (20%), a bőr- (14%) és a petefészekrák- (13%) vizsgálatot igénybe vevők aránya.
A rák korai felismerését szolgáló vizsgálatok a férfiak körében
- 45 év felett: prosztata-, nemi szervi és bőrvizsgálat (évente egyszer), kórtörténet felvétele az elváltozásokról és a panaszokról, a prosztata és a környéki nyirokcsomók tapintásos vizsgálata.
- 50 év felett: vastag- és végbélvizsgálat (évente egyszer): a végbél tapintása, székletvizsgálat az esetleges rejtett vér kimutatására.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.