Rákmegelőző életmód

Epehólyag- és epevezetékrák tünetei és kezelésük

Az epeutakban ritkán lépnek föl rosszindulatú daganatok, s akkor is elsősorban a 60 éves kor fölöttieket érintik – a nőket gyakrabban, mint a férfiakat. A rosszindulatú epeúti ráko­kat általában későn vagy csak véletlenül fedezik fel, ami csökkenti a gyógyulás esélyét.

Mi az epehólyag-, illetve epevezetékrák?

Az epehólyag és az epevezeték az emésztő­rendszer részei. Az epehólyagban gyűlik össze a máj által termelt epe, amely akár napi egy-liternyi lehet, s amelynek fontos szerepe van a zsírok emésztésében vagy a koleszterin ki­választásában.

Epehólyag

Zsírdús táplálék elfogyasztása után, amikor az emésztéshez szükség van rá, az epe az epehólyagból az epevezetéken keresztül a patkóbélbe kerül. Nem tudjuk, mi okozza az epehólyag és az epevezeték rákját. Kiváltó okként szóba jöhet az epekövesség, a tartós epehólyag-gyulladás vagy az örökletes hajlam is.

Gyakoriság

Németországban évente kb. 6000-en betegsze­nek meg epehólyag- vagy epevezetékrákban, ebből 4000 a nő. Ausztriában és Svájcban az új megbetegedések száma évi kb. 350, és a nemek közötti megoszlás hasonló a német­országihoz. Magyarországon évi 1000 körüli új esetet regisztrálnak.

A hatvanadik életév után jelentősen nő a gyakoriság: az új betegek átlagos életkora 70 év körül van.

Kockázati tényezők

Nincsenek olyan konkrét tényezők, amelyek­ről bebizonyosodott volna, hogy rákot válta­nak ki az epeutakban. Feltételezik a táplálko­zási szokások és az életmód, valamint az örökletes tényezők szerepét. Egy biztos: a kor­ral nő a betegség kockázata, a nők körében kifejezettebben, mint a férfiakéban.

Epehólyagrák

A betegek 80 százalékának van epeköve, ám 100 epeköves ember közül csak egy lesz rákos. További ok lehet az epehólyag idült gyulladása vagy korábbi szalmonellafertőzés. Az epe­hólyag falán növekvő jóindulatú polipok is szóba jöhetnek kiváltó okként.

Epevezetékrák

Akiknek az epevezetékében alakult ki rák, azoknak csak a 40 százalékában találtak epe­követ. A lehetséges hajlamosító okok közé tartozik a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a krónikus hepatitis C-fertőzés okozta máj­gyulladás. A dohányfüst szintén tartalmaz olyan anyagokat, amelyek növelik az epevezetékrák kockázatát.

Tünetek

Kezdetben a betegség szinte tünetmentes. A panaszok rendszerint csak akkor jelentkez­nek, amikor a daganat már előrehaladott stá­diumban van.

A szimptómák nem túlságosan jellegzetesek:

  • fáradtság, levertség,
  • émelygés, hányás,
  • felső hasi fájdalom,
  • fogyás.

Fontos figyelmeztető tünet a sárgaság (icterus): ez azt jelzi, hogy az epe nem tud akadálytalanul távozni az epehólyagból. Ezt az epevezetéket elzáró epekő is okozhatja, de olyan nagy daganat is, amely gátolja az epe elfolyását.

A sárgaság jelei:

  • a szemfehérje sárga elszíneződése,
  • a bőr sárgás elszíneződése,
  • a széklet színe világosabbá válik,
  • sötét színű vizelet.

Komolyan kell venni az ún. Courvoisier-jelet. Ilyenkor a daganat miatt elzáródott epe­vezetéken nem tud átjutni az epe, az epehólyag pedig fájdalmatlanul megnagyobbodott és tapintható a jobb bordaív alatt.

Korai felismerés és diagnózis

Ennek a ráktípusnak az esetében nem létezik szűrővizsgálat, az epeutak rákos megbetege­déseit gyakran csak előrehaladott stádiumban (amikor már áttétet adtak) vagy véletlenül ismerik fel – minél előbb, annál jobb az érin­tett számára. Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztaljuk, keressük fel azonnal orvosunkat az okok tisztázására.

Az orvos számára az alapos fizikális vizsgá­lat során a jellemző tünetek (a szemfehérje vagy a bőr sárgás elszíneződése, bőrviszketés) vetik föl a gyanút, s a szakember ezután elküldi a beteget vérvizsgálatokra. A pontos diagnózishoz, valamint a daganat helyének és nagyságának megállapításához képalkotó el­járásokra is szükség van, például ultrahang-, CT- vagy MR-vizsgálatra, vagy kontrasztanya­gos röntgenre. A biztos kórismét szövettani vizsgálat igazolhatja.

Terápia

Ha még nem keletkezett áttét, a tumor, illetve az egész epehólyag műtéttel eltávolítható. A műtét előtti sugárkezeléssel csökkenthető a daganat mérete, bár ennek a módszernek az alkalmazása függ a daganat helyétől és kiter­jedésétől. A máj sugárérzékeny, ezért nagyon körültekintően kell megtervezni a sugárterá­piát. A műtét után visszamaradt daganatsejtek elpusztítását célozza a posztoperatív kemo­terápia.

Ha a szomszédos szervekben áttétek alakul­tak ki, már nem lehet műtéttel meggyógyítani a beteget. Ilyen esetekben a kezelések célja elsősorban a panaszok enyhítése, az életminő­ség javítása és az élet meghosszabbítása (palliatív terápia).

Gondozás és kilátások

Az epeutak rákbetegségei agresszívek, és gyor­san megtámadnak más szerveket is: hamar továbbterjednek a vér- és nyirokereken keresz­tül és testszerte áttéteket képeznek. Ezért is olyan fontos, hogy korán felfedezzék őket, mert minél később derül ki az epehólyag vagy az epevezeték rákja, annál rosszabbak a kilá­tások. Ma az ötéves túlélés aránya kevesebb mint öt százalék.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.