• hasnyálmirigyrák
• rák

Hasnyálmirigyrák – hogyan ismerhető fel? Milyen kezelési módszerek vannak?

A hasnyálmirigy (pankreasz), a szervezet egyik legnagyobb mirigye a rekeszizom alatt helyezkedik el a hasüregben, a gyomor bal oldalán, a patkóbél mögött. Kb. 15 cm hosszú, részei: a fej, a test és a farok.

Mi a hasnyáimirigyrák?

A hasnyálmirigynek két életfontosságú funk­ciója van: egyrészt emésztőnedveket termel, amelyek lebontják a bélben a táplálék összetevőit, másrészt speciális sejtjeiben termelődik a vér cukorszintjét szabályozó két hormon: az inzulin és a glükagon.

A hasnyálmirigy-karcinómák több mint 95 százaléka az emésztőenzimeket termelő mirigyszövet elfajult sejtjeiből indul ki (exokrin daganatok). Ezek 80-90 százaléka adenokarcinóma. Az úgynevezett Langerhans-szigetekből eredő hormontermelő (endokrin) daganatok a hasnyálmirigyrákoknak mindössze az öt százalékát képezik.

Gyakoriság

Németországban viszonylag ritka a hasnyál­mirigyrák: az összes rákos megbetegedés körülbelül három százalékát teszi ki, s az új esetek száma évente mintegy 6400 a férfiak és megközelítőleg 7000 a nők körében. Magyar­országon ez a ráktípus évente az összes eset mintegy öt százalékát adja, ami körülbelül 3500 új megbetegedést jelent.

A hasnyálmirigyrák igen rosszindulatú: a rák miatti összes halálozás mintegy hat szá­zalékának okozója. A nők vonatkozásában a kilencedik, a férfiakéban a tizedik leggyako­ribb, halálhoz vezető rákbetegség. A legtöbbször idős korban fordul elő: a diagnózis időpontjában a férfiak átlagos életkora 69, a nőké 76 év.

Kockázati tényezők

A legfontosabb kockázati tényező a dohány­zás, amely a becslések szerint nem kevesebb, mint háromszorosára növeli a rizikót. A veszély fokozottabb a túlsúlyos emberek esetében, és feltételezik a túlzott alkohol­fogyasztás szerepét is. Növelheti a kockázatot egy korábbi gyomorműtét, továbbá az örök­lött hajlam. A családban halmozódó esetek 40 százaléka 70 éves kor előtt alakul ki. A betegség megjelenésében étrendi hatások is szerepet játszhatnak. Mindazonáltal a legtöbb esetben sajnos nem sikerül tisztázni, mi idézte elő a hasnyál mirigyrákot.

Tünetek

Korai stádiumában a betegség általában nem okoz jellegzetes panaszt. Ha az alábbi tünetek közül egyet vagy többet észlelünk…

Keressük fel orvosunkat:

• fogyás,
• hasfájás,
• hátfájás,
• sárgaság,
• étvágytalanság,
• hányinger és hányás,
• frissen kialakult cukorbetegség.

Ezek a tünetek nem utalnak egyértelműen hasnyálmirigyrákra, sokszor más betegség áll a háttérben – ezért a daganatot gyakran csak akkor fedezik fel, amikor már zavarja a környező szervek működését, mert nyomja őket, vagy mert a daganat már azokra is átterjedt.

Korai felismerés és diagnózis

A hasnyálmirigyrák kimutatására nincs szűrővizsgálat; még a hasnyálmirigyrákos betegek hozzátartozóit sem vetik alá rendsze­res vizsgálatnak. Ha azonban valakinek már több (legalább két) közeli rokona betegedett meg ebben a ráktípusban, érdemes szakem­berhez fordulnia vagy egy erre a betegségre szakosodott intézményt felkeresnie.

Az orvos először számba veszi a panaszokat, továbbá az anamnézist és a kockázati tényező­ket, majd alaposan megvizsgálja a beteget.

A hasnyálmirigyrák korai kimutatására az alábbi módokon kerülhet sor:

• Laboratóriumi vizsgálatok: vérkép, tumor­markerek. Benyomás szerezhető a beteg általános állapotáról és a különböző szervek működéséről.
• Ultrahangvizsgálat: kimutatja az esetleges elváltozást, annak elhelyezkedését, valamint hogy átterjedt-e a környező vagy távolabbi szervekre.
• CT-vizsgálat: az ultrahangvizsgálat kiegé­szítéseként. Segítségével felbecsülhető a daganat nagysága és kiterjedtsége. Esetle­ges áttéteket is kimutathat. A daganat kiterjedtségének megállapítását további vizsgálati módszerek segíthetik, például röntgenfelvételek, endoszkópia vagy MR-vizsgálatok.

A végleges diagnózist szövettani vizsgálattal lehet felállítani – ehhez biopsziával szövet­mintát kell venni.

Tumormarkerek

A tumormarkerek a rákos sejtek által termelt anyagok, amelyek segítségével gyakran ki­deríthető, milyen típusú rákról van szó. Nem minden hasnyálmirigyrákos beteg esetében lehet azonban tumormarkereket kimutatni, és az is előfordul, hogy rák nélkül is képződnek markerek, például hasnyálmirigy-gyulladás vagy az epeutak gyulladása esetén.

A markerek csak egy bizonyos daganat­méret elérése után mutathatók ki, ezért csu­pán másodlagos szerepet játszanak a diagnó­zis felállításában. A terápia során azonban segítenek a daganat növekedésének megítélé­sében, és kontrollvizsgálatként fontos funk­ciójuk van a rehabilitációban.

Terápia

Minél hamarabb fedeznek fel egy daganatot, annál nagyobb a remény a gyógyulásra. A kezelés a tumor típusától és a betegség elő­rehaladottságától függ.

Műtét

Ha a daganatot korai stádiumban eltávolítják, nagy az esély a tartós gyógyulásra. Akkor érdemes operálni, ha más szervekben még nem keletkeztek áttétek, és a beteg általános állapota ezt lehetővé teszi. A műtét során arra törekednek, hogy a daganatot teljes egészében eltávolítsák – valamennyit kivágnak a kör­nyező ép szövetekből is, hogy biztosan ne maradjanak vissza daganatsejtek.

Ha azonban műtét közben kiderül, hogy más szervekben is vannak már áttétek, abba­marad az operáció, és a beteg inkább a tünete­ket enyhítő és az életminőséget javító kezelést kap, ahelyett hogy végrehajtanának rajta egy nagy műtétet a gyógyulás reménye nélkül.

Más kezelési módok

Ha felismerésekor a daganat túl nagy ahhoz, hogy maradéktalanul el lehessen távolítani, kemoterápia és a célzottan ható tirozin-kinázgátló erlotinib kombinációjával vagy kemote­rápiával kombinált besugárzással kísérlik meg feltartóztatni a betegség súlyosbodását, csilla­pítani a fájdalmat, megelőzni a szövődménye­ket és biztosítani a beteg számára a lehető leg­hosszabb panaszmentes túlélést.

A hasnyálmirigyrákot egyedül kemoterápiá­val nem lehet meggyógyítani, ám esetleg el lehet érni vele, hogy a daganat összezsugorod­jon és ezáltal műtéttel eltávolíthatóvá váljon.

Jelenleg még kutatják annak lehetőségét, hogy a műtétet követő vagy esetleg megelőző kemoterápiával, vagy kombinált radiokemo-terápiával sikerül-e javítani a gyógyulás esé­lyét, illetve megakadályozni vagy legalább kés­leltetni a visszaesést.

Célzott terápia

Ezt a kezelést akkor alkalmazzák, ha nem jöhet szóba a műtét, vagy ha már áttétet adott a rák. A kemoterápiát a tirozin-kináz-gátló erlotinib adásával kombinálják. Ez a vegyület célzottan hat a ráksejtek felületén található növekedésifaktor-receptorokra: gátolja a receptorok által továbbított, a korlátlan növe­kedést serkentő jelzéseket, és ezáltal blokkolja a tumorsejtek növekedését.

Ha nem történt műtét, rendszeres vizsgála­tokra van szükség a betegség lefolyásának és a kezelések hatásának követésére. Az utógondozás mindkét esetben segít javí­tani a beteg testi és lelkiállapotát. A gyógyulás esélyei attól függnek, hogy milyen korán fedezik fel és hogyan kezelik a tumort. Az esetek több mint 80 százalékában nem, vagy nem teljesen lehet eltávolítani a daganatot.

Gondozás és kilátások

Minden esetben szükség van utógondozásra és kontrollvizsgálatokra, amelyeket egyénre szabottan kell elvégezni. Ha a daganatot sikerült műtéttel eltávolítani, arra kell ügyelni, hogy a daganat esetleges kiújulását időben fel­ismerjék és kezeljék. Az esetleges kísérő beteg­ségeket szintén fel kell tárni és kezelni kell őket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.