• stressz
• stressz csökkentés

Egyedül nem megy? Stresszcsökkentés segítséggel!

Akár egyetlen, nagy tehertételt jelentő esemény történt, mondjuk súlyos betegség, válás vagy temetés, akár a mindennapi munkával, teendőkkel összefüggő stressz feszíti az idegeit, fontos, hogy ne gyorsan ható, de csak átmeneti megoldást találjon. Az italozás, dohányzás, nyugtatók szedése épp­úgy nem fogja tartósan enyhíteni a lelki problémákat, mint a költekezésbe, szerencsejátékba vagy a drogok veszedelmes világába való menekülés. Aki úgy érzi, hogy kicsúszott a talaj a lába alól, annak sokkal célravezetőbb, ha szakszerű segítséget keres. Ez hatékony és tartós eredményt hoz, az egész­séget, az életmódot és a pénztárcát érintő káros mellékhatások nélkül.

Az irányítás már nincs a kezében?

Képtelen megbirkózni a nehézségek­kel? Életbe vágó, hogy ne egyedül, magára hagyatva vergődjön. Elsőként próbálja meg egy családtagjával, barátjával megbeszélni a gondjait. Nem­egyszer sokat számít az Önben feszülő elképzelések, érzések és kétségek átgondolása, megfogalmazása. Ezáltal egy új nézőpontból kiindulva talán a kiutat is megtalálja. Nagy támogatást jelenthet egy olyan személy, aki jól ismeri, mégis kívülről lát rá a helyzetére.

Ne szégyelljen segítséget kérni, ha egyedül nem megy

Ilyen lehet a rokonokon, baráto­kon kívül a lelkipásztor, a gyóntatópap vagy egy korábbi tanár, akik nem a saját meggyőződésüket, elméletüket szajkózzák, hanem az Ön számára elfogadható megoldás felkutatásában nyújtanak segítséget. Ha ez nem elég, csatlakozzon hasonló gondokkal küzdőkből álló csoportokhoz, közösségek­hez. A tudatból, hogy a bajok nem csupán minket sújtanak, nagy lelkierőt lehet meríteni. Ma már Magyarországon is számos önsegítő csoport és ala­pítvány működik, amelyek speciális problémákkal, betegségekkel szembe­nézőknek, illetve hozzátartozóiknak kínálnak támogatást. Kérdezze meg a háziorvostól, milyen lehetőségek kínálkoznak, tájékozódjon ismerőseitől, a világhálón, vagy pedig tanulmányozza át a 244. oldalon a Hasznos infor­mációk című részt.

Fordulhat lelkisegély-szolgálatokhoz is!

Ezek az ország számos térségében elérhetők telefonon, általában az esti-éjszakai órákban működnek. Külön segélyszolgálatot hoztak létre a 45 év feletti korosztály­nak, a Délután Alapítványt, míg a tinédzsereket a Kék Vonal célozza meg. Ezek a lelki elsősegély mellett orvosi tanácsot, mediációt (közvetítést) is biz­tosítanak. Szakorvoshoz, pszichológushoz a háziorvos adhat beutalót. A lakó­hely szerinti ideg-, illetve pszichiátriai gondozóban a társadalombiztosítás által támogatott ellátást lehet igénybe venni. E helyeken azonban többnyire

Munkahelyi stressz

Már önmagában az állandósult szorongás miatt is sokan kiesnek a munkából. A stresszből eredő betegségek azután további táppénzes napokhoz vezetnek. A munkahelyi feszültség elsődleges forrásai a dolgozók, illetve a vezetés és a beosztottak közötti nézeteltérések.

Az ELTE Társadalomtudományi Kara által végzett felmérésből az derül ki, hogy a magyarok 25 szá­zalékának volt már súlyos nézeteltérése a mun­kahelyén. A legnagyobb arányban – 48, illetve 38 százalékban – a főiskolai vagy egyetemi végzett­ségűeknek kell ilyen jellegű konfrontációtól tar­taniuk. Mindez – az állásvesztéstől való félelem­mel tetézve – jelentős stresszforrás. Ráadásul az elbocsátások miatt kevesebb alkalmazott kény­telen elvégezni ugyanannyi munkát.

Ezt a vezetők is megszenvedik, akiket a piaci verseny és a mind nehezebben teljesíthető cél­előirányzatok még közvetlenebbül érintenek. Ők és a vállalkozók viszik haza a legtöbb munkahelyi gondot. A munkahelyi konfliktus sokféle formát ölthet. A legmagasabb számban a foglakoztatás terén sérül az egyenlő bánásmódhoz való jog, méghozzá a munkavállalók neme, életkora, más véleménye, anyasága, etnikai hovatartozása, szexuális irányultsága, szakszervezeti tagsága miatt. A diszkrimináció mellett számolni kell a pszichoterror jelenségével is (amikor nem szemtől szembe kerül sor az „összecsapásra”, hanem kirekesztőén viselkednek az érintettel). Nemegyszer a vezető kiabál a beosztottjával, vagy nyilvánosan kritizálja. Ilyenkor a sértett megalázva, sőt fenyegetve érezheti magát.

Mit lehet tenni, ha ilyen helyzetbe kerül?

• Tudakolja meg, hogy mással is történt-e hasonló eset, s ha várható a megismétlődése, a következő alkalommal próbálja úgy intézni, hogy „tanúk” is jelen legyenek az eseménynél.
• Regisztrálja naplószerűen a konfliktusokat, mellékelve a „bizonyítékokat”: a sértő, fenyege­tő levelet, faxot, e-mailt, ezek fénymásolatait.
• Tárja fel a problémát közvetlen vezetőjének vagy a személyzeti osztály munkatársának.
• Forduljon a kollégáihoz, a szakszervezethez.
• Első körben törekedjen a munkahelyen ren­dezni a konfliktust (személyes beszélgetésen az érintett vezetővel, kollégával, személyzetissel). Ha nincs megoldás, terelje jogi útra az ügyet.

Egyes munkahelyi sérelmek orvoslására indíthat személyiségi jogi pert, de például rágalmazáskor akár büntető feljelentést is tehet. Diszkrimináció, zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás esetén az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul­hat. A munkaviszonyból származó igények érvé­nyesítése, a jogszerűtlen elbocsátás kivédése érdekében munkaügyi pert lehet kezdeményezni a munkaügyi bíróságnál.

Hová fordulhat, aki annyira stresszes, hogy az már kihat a mindennapi életére?

És ha az ebből fakadó szorongása további feszültséget, sőt pánikreakciókat vált ki? Akinek mindez ismerősen hangzik, forduljon máris szakemberhez. Sokan azért halogatják a segítségkérést, mert nem tudják, hogyan gyógyítanak a korszerű módszerekkel. íme, egy rövid ismertető.

• A pszichoterápia számos megközelítést alkalmaz. Egyes terapeuták azt vizsgálják, hogy a múltbeli hatások miként befolyásolják az egyén mai életét, mások a jelen eseményeire koncentrálnak. Megvilágítják a probléma lényegét, és testre szabott stratégiákat kínálnak a stresszoldásra.
• A kognitív viselkedésterápia tudatosítja a páciensben az önmagáról, a világról és a lehetőségeiről alkotott képet, rávilágít a gondolatok, az érzések és a tettek összefüggésére. Lényege a viselkedés akaratlagos megváltoztatása, amennyiben ez tekinthető az egyén szempontjából a stresszkezelés leghatékonyabb módjának.
• Pszichiáter által nyújtott kezelések A pszichiáter a pszichés problémák avatott szakértője, orvosi képesítéssel rendelkezik. A diagnózist általában gyógyszeres kezelés és egyéni konzultációs vagy kis létszámú csoportban zajló terápia követi. A pszichiáterhez a háziorvos ad beutalót.
• Életvezetési tanácsadás Életvezetési tanácsot a pszichológusok, pszichiáterek is adnak a páciens aktuális problémája kapcsán. De megjelentek már nálunk is a magukat counsellorként is emlegető életvezetési tanácsadók, akik abban támogatják a hozzájuk fordulókat, hogy a kríziseikre, kérdéseik­re megtalálják a saját válaszaikat. Egyre ismertebbé kezd válni a coachok tevékenysége is, akik egy bizonyos, a kliens által kitűzött cél elérésében segítenek. Leginkább a munka világában működnek, előmozdíthatják a karrierépítést, a célkitűzések hatékony megvalósítását és a személyes konfliktu­sok megfelelő kezelését. Figyelem! Magyarországon pszichoterápiát csak orvos vagy pszichológus alkalmazhat, de az életvezetési tanácsadás, coaching végzése nincs szakképesítéshez kötve.

Beutaló csak a pszichiáterhez kell, de minden esetben ajánlatos először a háziorvost felkeresni, mert a lelki probléma hátterében betegség is állhat. A legjobb szakember megtalálásához kiindulópontot jelenthet a világháló.

Stresszcsökkentő terápiák

Úgy érzi, hogy az életén elhatalmasodott a szorongás, és nem tud megbir­kózni a feszültséggel, illetve a stressz testi panaszokat, pszichoszomatikus betegségeket okoz? Kérje szakember segítségét, akivel kiválaszthatják a megfelelő stresszcsökkentö terápiát.

A legszélesebb körben alkalmazott kezelési mód a kognitív viselkedés­terápia, de az orvos – a páciens körülményeitől és a szolgáltatások elérhe­tőségétől függően – a viselkedésterápia egyéb formáit, továbbá az inter­perszonális, a problémamegoldó vagy a rövid távú pszichodinamikus pszichote­rápiát is javasolhatja. Az autogén tréning – a test öngyógyító mechanizmusait erő­sítő relaxációs módszer – szintén jó ered­ményeket hozhat a testi panaszok csök­kentése terén.

Amennyiben a stressz azzal kapcso­latos, hogy valaki nem tud kellő maga­biztossággal megnyilvánulni, kiállni saját érdekeiért és környezetével konstruktí­van együttműködni, hasznos lehet az asszertív tréning. (Az asszertivitás a józan önérvényesítést takarja, amikor az egyén képes az őt körülvevő világgal összhang­ban létezni.) A tréning során a résztvevő elsajátíthatja, hogyan lehet agresszív fel­hangok nélkül, mégis nyomatékosan és hatékonyan kommunikálni másokkal. Egy tajvani kísérletben hatvan ápolónő mindössze egy hatszor kétórás ilyen kur­zuson vett részt, s már így is jelentősen csökkent a stresszterhelésük, és javult az önbizalmuk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.