Stresszkezelés

Miről ismerhető fel a téli depresszió?

A depressziónak ez a formája egy ciklikus, évről évre visszatérő állapot. Elsősorban azokban az országokban küszködnek vele sokan, ahol télen nagyon rövidek a nappalok, és alig süt a nap. Nálunk is előfordul azonban, főleg enyhébb formában, amit az ősztől tavaszig tartó rosszabb hangulat jel­lemez. A szezonális hangulatingadozásnak – vagy ahogy a köznyelv nevezi: téli depressziónak – a fő tünetei a nyomott kedély, a szorongás, a csökkent energiaszint, a lassú reagálás, a fokozott alvásigény, a letargia és a szénhid­rátéhség. Ezek a szindrómák gyakran már szeptembertől mutatkoznak egészen április végéig, a legsúlyosabb mértékben a téli hónapok folyamán. Általában fiatal felnőttkorban kezdődik, és a nőknél gyakoribb.

A depresszió e válfajának kiváltó oka, hogy nagy különbség van a nyári és a téli nappalok hossza között. A napfény hiánya felborítja a szervezet bio­lógiai óráját és a fényviszonyoktól befolyásolt hormonális egyensúlyt. Az agyban lévő tobozmirigy által termelt „alváshormon”, a melatonin elválasztása az éjszaka közepén a legintenzívebb, a hajnali fény hatásá­ra pedig leáll. A szezonális hangulatingadozásban szenvedők vérében télen magas a melatoninszint, következésképp felborul az alvás és az ébrenlét ter­mészetes ciklusa, ugyanakkor kevés a hangulatjavító szerotonin, mely nap­fény hatására termelődik. A végeredmény az akár depressziót is kiváltó hor­monális egyensúly tartós zavara.

AZ ÉLTETŐ FÉNY

Alapvetően tudomásul kell venni, hogy a szervezet a környezetével össz­hangban, ciklusosán működik. Késő ősztől kora tavaszig a természet, az élővilág takaréklángon működik, csak az ember várja el magától, hogy ilyenkor is csúcsformában legyen.

Ha teheti, utazzon el napsütéses vidékre, síelni a magas hegyekbe vagy pihenni egy tengerpartra. De itthon is töltse a lehető legtöbb időt a szabad­ban, sok mozgással. Egyébként is próbáljon többet törődni magával, felmele­gíteni testét és lelkét, szaunába, illóolajos masszázsra járni, jó illatú teákat inni, meleg szobában nagyokat beszélgetni, játszani, zenélni.

Ha mindez nem elég, tegyen egy kísérletet a fényterápiával. Ehhez leg­alább 10 ezer lux erősségű teljes spektrumú fényt kibocsátó lámpára van szükség. A fényterápia a szemen keresztül fejti ki hatását – sem a szolári­um, sem a bőrön keresztül ható polarizált fényű lámpák nem ilyen eredmé­nyesek. Figyelem! Semmiképpen nem szabad UV fényt kibocsátó kvarclám­pát használni. Ha a fényterápia sem segít, valószínűleg gyógyszeres antidepresszáns kezeléshez kell folyamodni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.