• gyereknevelés

Gyermeknevelés – stresszmentesen

Minden kapcsolatban, de főleg, ahol gyerek is van, a harmónia megteremté­sének kulcsa a türelem. Mivel a kicsik a környezetüktől lesik el, mikor hogyan lehet viselkedni, jelenlétükben a felnőtteknek mindenkor toleranciát és megértést kell tanúsítaniuk. A gyerek számára mintául szolgál a szülők problémakezelése, ezt fogja követni már az iskolában is.

A következő nagy segítségünkre lehetnek:

• Megfontoltan. Amikor a gyerek neveletlen és kezelhetetlen, nem szabad hirtelenül reagálni rá. Próbálja megérteni, mi állhat a viselkedése mögött. Lehet, hogy éppen ilyenkor vágják a legtöbb szeretetre és figyelemre, noha Ön nyilván úgy érzi, hogy ekkor érdemli meg legkevésbé a babusgatást.
• Elnézett rosszaság. Szakértők szerint a jó magaviseletű kisgyereket dicsé­rettel, elismeréssel, simogatással, puszival kell jutalmazni, a csínytevés vi­szont általában figyelmen kívül hagyandó. Az ugyanis vonzóvá válhat a gye­rek szemében, ha azt látja, hogy a felnőtteket kihozza a sodrából.
• Figyelemelterelés. Ez a rendetlenkedő gyerek megszelídítésének egyik legjobb módszere. Amikor például fennhangon követeli, hogy vásároljon meg neki egy játékot, egy már meglévő játékszer felmutatásával, „játékba hozásával” tegye kevésbé érdekessé a kirakatban meglátott babát, autót stb.
• Színlelt közöny. Ha hisztizik a gyerek, induljon el, mintha magára akarná hagyni. De ne kerüljön ki a látóteréből, mert attól megijed, és még nagyobb jelenetet rendez. Pár lépés után, hanyagul visszafordulva intézzen hozzá egy teljesen oda nem illő kérdést vagy megjegyzést. A gyerek gyorsan kijózano­dik, ha látja, hogy viselkedése nem vált ki dühöt vagy félelmet. Üvölt és to­porzékol a kis lurkó? Nem szabad rákiabálni, mert az csak olaj a tűzre. Egy fáradt vagy ideges szülő persze nehezen tud önuralmat gyakorolni, de ami­kor csak lehet, kerülendő, hogy a maga frusztrációit a gyerekre zúdítsa. Bát­ran kérje ki szakember (bölcsődei gondozó, óvónő, védőnő) véleményét is.
• Lazítás. Aki nagyon fáradt, nézzen meg a gyermekével egy gyerekműsort, mese videót, kalandfilmet. Ilyenkor hasz­nos a tévézés, mert pihentet, és biztosít­ja az együttlétet. De olvasgathatnak is heverészve, vagy színes zsírkrétákkal a padlón leterített nagy papírokra rajzol­gathatnak (az egyszerű és olcsó csoma­golópapír a legjobb választás).

Fontos a helyes megközelítés

Amikor a gyerekkel magatartási probléma merül föl, ki kell mutatnia a fia, lánya felé, hogy nem vele magával van baja, ha­nem a viselkedését helyteleníti. A szeretet, elismerés és bizalom ilyenkor nagyon fontos.

Iskolai agresszió

Az oktatási intézményekben zajló erőszak az utóbbi években sok figyelmet kapott, de a gyerekek többsége még mindig nem meri bevallani, ha a na­gyobbak (vagy az osztálytársai) részéről agressziónak van kitéve. Az efféle tehertételt jól jelzik a személyiség és a viselkedés változásai: az érintett diák hallgatag lesz, kedvetlen és magába forduló, kerüli a társaságot, önbizalma csökken. Nagyon fontos, hogy olyan kapcsolatot alakítson ki fiával, lányával, hogy Önhöz merjen fordulni a nehézségeivel. Nem kevésbé lényeges megtanítani neki, hogy lehetnek olyan problémái az iskolatársai­val, amelyeknek a megoldására egyedül nem képes, s ilyenkor nem szégyen segítséget kérnie és elfogadnia. Az egyik legnagyobb kihívást jelentő szülői feladat észrevenni, ha a gyermeket nyomasztja valami, és időt, figyelmet szánni annak megbeszélésére.

Íme, néhány tanács, miként lehet támogatást nyújtani az iskolai agresszió áldozatává vált gyermeknek:

• Ha nehéz szóba hozni a témát, indítsa a beszélgetést általánosságbanaz iskolai terrorizálásról. Fejtse ki, hogy ez különösen aljas formája a mások­kal szembeni erőszaknak, és sohasem tűrhető el. Magyarázza meg, hogy
• a kisebbeket, gyengébbeket bántalmazó alak gyáva féreg, aki nem mer a magafajtákkal kikezdeni, és így vezeti le a kisebbségi komplexusát. Még visszataszítóbb, ha valaki a modern technika mögé bújva (sms-ben, e-mail­ben, közösségi portálon) fenyegetőzik, illetve azt felhasználva kelt félelmet (például mobiltelefonnal felveszi a társa megalázását).
• Gyermeke hallgat, de Ön érzi, hogy baj van? Kérje tanár, iskolapszicholó­gus, a fiával, lányával bizalmi viszonyban álló családtag, barát segítségét.
• Érdeklődjön az iskolában, hogy tudnak-e a diákok között fennálló zakla­tásról, és ha igen, milyen lépéseket tesznek ellene. Beszéljen az osztályfőnökkel, az iskolapszichológussal, az igazgatóval. Ragaszkodjon hozzá, hogy a gyermeke számára megnyugtató megoldást találjanak a helyzetre. (Sajnos ma már nem elhanyagolható körülmény, hogy sok helyen a tanulók nem­csak egymást, hanem a tanárokat is terrorizálják.)
• Külön odafigyelést igényel, ha a gyermek bármilyen szempontból „kilóg” a sorból. Sovány, kövér, magas, alacsony, szemüveges stb., így könnyebben válik a társai céltáblájává. Ilyen esetben kérje a pedagógusok fokozott figyel­mét, és soha ne hagyja magára a gyerekét a gondjaival.
• Értesse meg vele, hogy hatásos lehet, ha egyszerűen levegőnek nézi az őt zaklató alakot. Persze ehhez lelkierő kell, ami nem feltétlenül van meg egy kisdiákban, de tudatosítsa, hogy Ön mindig mögötte áll, és mindent megtesz a helyzet megoldása, a bántalmazó megbüntetése érdekében.
• Ha a tanuló folytatólagos vagy súlyos megfélemlítésnek, netán fizikai bán­talmazásnak van kitéve az iskolában, és az intézmény képtelen a maga esz­közeivel kezelni a problémát, hatósági útra kell terelni az ügyet.Ne akarjon saját maga elégtételt venni, mert az nem sok jóra vezet. Esetleg csak még nagyobb veszélynek teszi ki gyermekét, sőt akár saját magát is. Ha más nem hoz megoldást, írassa át fiát, lányát másik iskolába.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.